A csordaszellem egyre kockázatosabb, nem mindegy, milyen tudással fektetünk amerikai részvényekbe

A csordaszellem egyre kockázatosabb, nem mindegy, milyen tudással fektetünk amerikai részvényekbe
Fotó: Angela Weiss / AFP

A szerző a Fidelity International közép-kelet-európai igazgatója. Ez itt a Zéróosztó, a G7 elemzői szeglete, amelyben külső elemzők, szakértők cikkei olvashatók. Az írások és az azokban megfogalmazott vélemények a szerzők álláspontját tükrözik.

Az Egyesült Államok gazdasági aktivitása továbbra is élénk, hála a stabil fogyasztásnak és a bővülő fiskális politikának, bár a jegybanki kamatok viszonylagos korlátozást jelentenek. Ez az optimista általános látszat ugyanakkor elrejti a részvénybefektetők szeme elől a háttérben meghúzódó, árnyaltabb folyamatokat. Az amerikai piacot egyre inkább a nem túl meggyőző vezető pozíció, az értékeltségek jelentős szóródása és a mesterséges intelligencia (MI) növekvő fontossága jellemzi, márpedig e tényezők mindegyike megnehezíti az egyszerű, kapitalizációval súlyozott kitettségek fenntartását. Olyan időszakba lépünk, amikor a kutatásalapú, alulról felfelé irányuló befektetési folyamat a lehetőségek kiaknázásának és a kockázatok kezelésének elengedhetetlen feltétele lesz.

Piaci törésvonalak

A vállalati bevételek növekedése összességében továbbra is egészséges, az értékeltségek pedig magasak, azonban a háttérben ennél árnyaltabb kép tárul fel. A bevételnövekedés nagyrészt a legnagyobb, legsikeresebb technológiai vállalatokra (hyperscalerekre) koncentrálódik, míg az MI, a digitális infrastruktúra és az automatizálás körüli optimizmus egyes szűkebb területeken váltott ki lelkesedést. E területeken kívül a vállalatok nagy része – különösen a belföldi piacra koncentráló vállalkozások – lemaradóban vannak. Ez a dinamika hozzájárult az értékeltségek szórásának jelentős növekedéséhez.

Ezzel egy időben gyengült a részvények és a makrogazdaság közötti kapcsolat. A piac hozamot meghatározó tényezői tematikusabbá váltak, és inkább az MI-hez hasonló innovációkkal összefüggő gazdasági tevékenységet tükrözik, mint az általános, országon belüli növekedést. A kapitalizációval súlyozott passzív stratégiák*

Ezek olyan indexkövető alapok (ETF-ek), amelyek egy adott részvényindex (például az amerikai S&P 500) összetételét tükrözik. Ha egy részvény jelentős emelkedésnek indul, akkor nő a súlya az indexen belül, így az indexkövető alapoknak is vásárolniuk kell belőle, ami tovább emeli az árfolyamot.
elterjedése tovább növelte a hozamok szórását, mivel a tőkét a már amúgy is drága részvények felé terelte. Ennek eredményeként a tíz legnagyobb amerikai vállalat ma a teljes piaci tőkésítettség mintegy 40 százalékát adja, és a volatilitás felét okozza, annak ellenére, hogy az összes nettó jövedelemnek csak 35 százaléka származik tőlük. Egyszerű indexeléssel már nem lehet biztosítani a diverzifikációt.

A szoftverek felfalják a világot, de a verseny egyre élesebb

A mai koncentráció nagyrészt a hyperscalerek sikerének köszönhető. Az a képességük, hogy szoftverek segítségével hatékonyabban nyújtanak szolgáltatásokat, és ezzel felforgatják az iparágakat, erős gazdasági védőbástyákat és hosszú távú növekedési lehetőségeket biztosít számukra, ami tartósan magas hozamot garantál a beruházásaik után. Ezt értjük az alatt, hogy „a szoftverek felfalják a világot”. A piacok pedig ma már abból indulnak ki, hogy a mesterséges intelligencia tovább fogja erősíteni és gyorsítani ezt a tendenciát.

A gyors technológiai fejlődés azonban megnehezítheti ezeknek a védőbástyáknak a fenntartását. Az új MI-modellek könnyen betaníthatók a már rendelkezésre álló modellek segítségével, ami csökkenti azok előnyét, akik először kezdték alkalmazni a technológiát, és az átállás költségei is egyre alacsonyabbak. Az MI területén végrehajtott beruházások mértéke azt mutatja, hogy a hyperscalerek között egyre élesebb a verseny – éppen akkor, amikor az MI fenyegetni kezdte a legmagasabb árrésű üzletáguk egyikét-másikát. A tartósan magas beruházási költségek folyamatosan erodálhatják a hozamokat, még akkor is, ha a háttérben zajló cashflow-generálás felgyorsul.

Az MI hype-ciklusa – ígéret és túlzott lelkesedés

Az MI figyelemre méltó sebességgel kezdte el javítani a reálgazdaság termelékenységét. Felméréseink szerint az egyedi vállalatokra fókuszáló*

Angolul bottom up: vállalatok egyedi jellemzőit és pénzügyi alapjait vizsgálják (menedzsment, termékek, versenytársak), nem pedig azt nézik, hogy a makrogazdasági helyzet hogyan alakul.
elemzőknek közel a fele arra számít, hogy az MI jövőre pozitív hatással lesz a jövedelmezőségre – ez jelentős növekedés az előző évi 25 százalékhoz képest. Hosszú távon az MI komoly előnyökkel járhat; az optimista forgatókönyv esetén akár 3 százalékkal is növelheti az amerikai részvények hosszú távú hozamát.

Mégis, várhatóan csak a vállalatok kis hányada fog rövid távon jelentős mértékben profitálni a technológiából. Bizonyos területeken – űrkutatás, atomenergia, kvantum-számítástechnika, neo-cloud, kriptovalutákkal kapcsolatos vállalkozások – az értékeltségek mintha elszakadtak volna a vállalkozások fundamentális adataitól. Egyes vállalatok olyan szorzókkal forognak a tőzsdén, melyek még a dotcom-korszak rekordjait is meghaladják. Bár ma mások a körülmények, a magas értékeltségű vállalatoknak most megfelelő eredményjavulással kell alátámasztaniuk az árfolyamaikat.

Vak optimizmus helyett szelektivitás

Ez nem jelenti azt, hogy a befektetőknek el kellene fordulniuk az amerikai részvényektől, amelyek jelenleg a globális piac közel kétharmadát képviselik. Erős érvek szólnak a támogató („konstruktív”) hozzáállás fenntartása mellett, különösen, ha szelektív, bottom up alapon állunk a kérdéshez. A kereskedelmi feszültségek enyhülnek, a fiskális hátszél teljes hatása egyelőre még nem érezhető, és a Fed valószínűleg megengedőbb álláspont felé fog elmozdulni.

Eközben a változó árfolyamdinamika és a támogató szakmapolitika ösztönzőleg hat az amerikai vállalkozások hazaköltöztetésére és az újraiparosításra, ami kedvez a belföldi piacra fókuszáló helyi vállalkozásoknak, amelyek értékeltsége továbbra is vonzó. Még ha sor kerül is a széles körű értékeléscsökkenésre, lehetőségek továbbra is maradnak azért. Az innovációs ciklusok konszolidációs időszakokban is folytatódhatnak, és alapforgatókönyvként továbbra is egészséges, hosszú távú eredménynövekedést prognosztizálunk.

Egy új alfa-korszak

A legnagyobb érétkű (mega-cap) vállalatok közötti magas koncentráció és tematikus korreláció miatt a befektetők már nem számíthatnak arra, hogy a széles körű piaci kitettségek automatikusan kellően diverzifikáltak is. Amikor az egyedi részvények szintjén ható tényezők dominálnak, elengedhetetlen a kutatásalapú megközelítés. Az alulról felfelé történő kockázatkezelés – vagyis amikor nem támaszkodunk a felülértékelt eszközöket felülsúlyozó, kapitalizációval súlyozott indexekre – ma már elengedhetetlen a vonzó, kockázattal korrigált hozamok eléréséhez.

Az USA részvénypiaca továbbra is számos vonzó lehetőséget kínál, de ezek kiaknázásához szükség van a stílusok, szektorok és piaci szegmensek közötti differenciálásra. Az innováció felgyorsulásával és a szóródás növekedésével az alfa (többlethozamot biztosító befektetési módszer, stratégia) egyre fontosabb eleme lesz a hosszú távú teljesítménynek. Ebben az új alfa-korszakban csak a kutatásra támaszkodó, aktív alapkezelők lesznek képesek eligazodni az egyre tematikusabb és koncentráltabb piac útvesztőjében.

Kövess minket Facebookon is!