Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
Egy kis utánajárással viszonylag alapos információkat kaphatunk az adott bankról, ha fontos számunkra, hogy a pénzünk segítse a klímaváltozás elleni fellépést.
A szerző a Green Policy Center zöld szakmai műhely társalapítója és szenior klímapolitikai tanácsadója. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.
A globális párizsi klímamegállapodás elfogadását, valamint a koronavírus-járványt követő gazdasági fellendülés során egyre több pénzintézet jelent be környezeti célokat, és mutat be zöld vagy legalábbis annak titulált termékeket, szolgáltatásokat. Azonban nem minden arany – ebben az esetben zöld –, ami fénylik. Ezért annak jártunk utána, hogy mik a piaci trendek ez ügyben, és mire figyeljünk, hogy elkerüljük a zöldre festést.
A pénzügyi szektor rendszeresen közzétesz jelentéseket a különféle fenntarthatósági céljainak állásáról. Ez nemcsak törvényileg előírt kötelezettség az Európai Unióban, de a közvélemény egyre nagyobb része is elvárja ezt a transzparenciát. Ahogy előző cikksorozatunkban bemutattuk, hazánkban is egyre több pénzintézet tűz ki környezeti célokat, és jelenti be fenntarthatósági stratégiáját.
Ezek hazánkban az épületszektor zöldítésétől a közlekedés fenntarthatóbbá tételéig terjednek, de gyakran új, zöld termékek és szolgáltatások bevezetését is magukba foglalják. A hazai zöld pénzügyi szolgáltatások körének bővítését a Magyar Nemzeti Bank is támogatja a Zöld programjának 2019-es bevezetése óta. Ilyen lépés például a Zöld tőkekövetelmény-kedvezmény program elindítása, amelynek keretében a jegybank kedvezményeket biztosít olyan hitelek esetében, amelyek valamilyen energiatakarékossági épületenergetikai beruházást tesznek lehetővé.
Azonban a fogyasztóknak gyakran hiányoznak a megbízható információk arról, hogy egy termék mennyire fenntartható, és olyan megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokkal is találkozni, mint a zöldre festés. Ez sajnos a pénzügyeinket sem kerüli el. A leggyakoribb példák a banki zöldre festésre a portfólió fenntarthatóságára, a befektetések valós környezeti hatására vagy a jövőbeni befektetések zöld részarányára vonatkozó vállalások.
Legutóbb például a legnagyobb német bank, a Deutsche Bank került kellemetlen helyzetbe, miután júniusban házkutatást tartottak a pénzintézetnél a 2004-ben vásárolt lányvállalata, a DWS zöldre festési ügyében. Az Európai Központi Bank nyomozását követően kiderült, hogy a DWS állításai ellenére a fenntarthatósági kritériumokat nem vették figyelembe a pénzintézet befektetései során, ezzel félrevezették az ügyfeleiket, befektetőiket.
Ez nem elszigetelt probléma. Egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálta mintegy 500 európai hitelintézet nyilatkozatait és összevetette a befektetéseikkel. Az eredmény szerint a bankok, amelyek a leginkább hangoztatják környezetvédelmi elkötelezettségüket, elsősorban olyan vállalatoknak nyújtanak hitelt, amelyek nincsenek összhangban a párizsi klímamegállapodás céljaival. Ezzel egybecseng az Európai Bankfelügyelet júniusi jelentése, miszerint 2012 óta az Európai Unióban is folyamatosan nőnek a zöldre festéssel kapcsolatos eljárások, ahogy az alábbi ábra is mutatja.
ESG-vel kapcsolatos félrevezető kommunikáció kapcsán indult eljárások száma régiónként
A zöldre festés minimalizálása érdekében szükség van világos módszerekre a pénzintézetek számára, hogy annak alapján igazolhassák termékeik vagy befektetéseik környezeti hatásait, illetve előnyeit. A fogyasztók számára megbízható, összehasonlítható és ellenőrizhető környezeti információk biztosítása érdekében az Európai Unió már dolgozik különféle megoldásokon. Fontos nekünk, fogyasztóknak is résen lennünk. Amennyiben tájékozódni szeretnénk a banki zöldre festés elkerülése érdekében, néhány támpont:
Tekintsük át bankunk fenntarthatósági jelentéseit
Keressük meg a bank honlapján a fenntarthatósági jelentését (ha van), és kritikus szemmel tekintsünk a termékekre, szolgáltatásokra, célokra. Az üzleti tevékenység központjában állnak-e a társadalmi és zöld kezdeményezések, vagy csak a vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) részeként kezelik őket? Sok vállalat ma a fenntarthatóságot csupán valami szép dolognak tartja, amit felmutathat, de valójában nem tesz eleget érte.Finanszíroz-e a fosszilis energiahordozókat?
Ellenőrizzük a külső tanúsítványokat vagy azok hiányát
Azok a bankok, amelyek valóban törekednek a fenntarthatóságra, általában ezt tanúsíttatják is. Erre szolgál például a különféle ENSZ kezdeményezésekben való részvétel, mint például a UN Principles for Responsible Banking. Az ebben a kezdeményezésben résztvevő bankok listája itt érhető el.Elkötelezte-e magát a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése mellett?
Egyetlen bank sem hivatkozhat arra, hogy hozzájárul a klímaválság kezeléséhez, ha nincs egyértelmű elkötelezettsége és terve a kibocsátásai csökkentésére. Ha ez nem egyértelmű a bank saját információiban, akkor lehetőségünk van olyan szervezetek honlapjaihoz vagy jelentéseihez fordulni, mint a Partnership for Carbon Accounting Financials és a Science-Based Targets kezdeményezés, amelyek segítenek a pénzintézeteknek a kibocsátásaik mérésében és nyilvánosságra hozatalában, célokat kitűzni és hiteles tervet készíteni azok teljesítésére.Ne dőljünk be a jóérzésünkre játszó kampányoknak
A bankok gyakran vezetnek be olyan új szolgáltatásokat, amelyeknek a valós környezeti hasznát nehéz nyomon követni. Ilyenek, amikor a vásárlásaink után faültetést ígérnek, vagy például azt ígérik, hogy újrahasznosított anyagokból bocsátanak ki bankkártyákat. Bár ezek a lépések is fontosak lehetnek a klímaváltozás elleni fellépést illetően, ne elégedjünk meg csak ezekkel.Egy kis utánajárással viszonylag alapos információkat kaphatunk az adott bankról, ha fontos számunkra, hogy hol tartjuk a pénzünket. Fogyasztóként komoly „lobbierőnk” van arra vonatkozóan, hogy a pénzünk segítse a klímaváltozás elleni fellépést.
