Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
Háromszor is zuhant már 80 százalék fölött, mégis mindig egyre erősebben jött ki belőlük.
Néhány nap alatt értékének 45 százalékát vesztette el a Bitcoin, a legismertebb kriptopénz, amiből sokkal-sokkal többen vettek az utóbbi hónapokban, mint ahányan értenék, hogy egyáltalán mi is ez valójában.
(A 10,7 ezres ár csak a napon belüli mélypont volt, a cikk élesítésének időpontjában már újra 13 ezer dollárnál jár.)
Hasonló mértékben esett a többi kriptopénz, így az Ether vagy Bitcoin Cash is. Akik az utóbbi hetekben a hisztéria hatására vásároltak be jelzáloghitelre vagy ruháztak be Bitcoin-bányász szerverparkba, most valószínűleg nem olyan boldogok. De semmi pánik, ez ugyanis messze nem az első eset, hogy összeomlott volna a Bitcoin árfolyama, mégis túlélte mindet, és erősebben jött ki belőlük, mint korábban.
Például 2010-ben, amikor még tényleg csak a legélesebb szemű megfigyelők tudtak a Bitcoin létezéséről, november 6-án az árfolyam 50 dollárcenten is megfordult, aztán zuhanni kezdett, november 10-én 14 centen ütött átmenetileg mélypontot, azaz 72 százalékot zuhant. (Igen, ekkor kellett volna bevásárolni vagy bányászni, de ezt akkor még csak a szervezett bűnözők tudták, vagy talán ők sem.)
Aztán 2011 június 8-án 32 dollár közelében volt az akkori buborék csúcsa, négy nappal később viszont már 10,2 dolláron, 2011 november 17-én pedig 1,99 dolláron járt az árfolyam. Zuhanás mértéke: 80,2 százalék.
Nyugisabb év volt 2012? Hát, csak egy picit: augusztus 17-e és 19-e között 15,4 dollárról esett a kriptopénz 7,54-re. Ez 51 százalékos zuhanás volt.
De ez semmi 2013-hoz képest, amikor már a nagy angolszász gazdasági sajtó is sokat írt arról, hogy mekkora buborék a Bitcoin (érdekes módon az érvek nagyjából ugyanazok voltak mindkét oldalon, mint most: a: „de hát ez pénzként használhatatlan, csak a bűnözőknek és a spekulánsoknak jó”, b: „de a blockchain technológia milyen szuper, éljen a jegybank nélküli fizetőeszköz”). Ebben az évben kétszer is összeomlott: egyszer áprilisban (266 dollár -> 54 dollár), egyszer pedig az év végén (1166 dollár -> 422 dollár). Tehát tavasszal 80 százalékot, ősszel 63 százalékot esett.
Ezt nem is heverte ki egy darabig a Bitcoin, ami 2014-et és 2015-et nagyrészt zuhanással töltötte. A 2013 végi, 2014 eleji ezer dollárról egészen 170 dollárra zuhant 2015 január 15-ig. Ez egyben azt is jelenti, hogy közel 85 százalékot esett a megelőző csúcsponthoz képest.
És ha valaki azt hitte volna, hogy ez volt a mélypont, ahonnan kezdve egyenesen indult volna a rakétázás a nemrég elért húszezer dolláros csúcs felé, hát az téved: még idén is volt egy kisebb összeomlás, amikor januárban 1141 dollárról 746 dollárra bucskázott a szuperpénz, ami egy szintén nem elhanyagolható 35 százalék közeli esés.
A Bitcoin története a leginkább azt mutatja, hogy mi történik egy olyan eszközzel, aminek kínálata rugalmatlan, fundamentális elemzői eszközökkel reménytelen meghatározni a valódi értékét, viszont nagy körülötte a spekulációs érdeklődés. Természetesen nagyon-nagyon sokat fog ingadozni az árfolyama, szakszóval nagy lesz a volatilitás. Spekulánsok néha felhajtják az árat, majd amikor már mindenki erről beszél és a szomszéd néni is be akar szállni, realizálják a profitot, mindenki menekül, aztán kezdődik az egész elölről.
