Nickneves fórumról indult a magyar oktatás elmúlt éveinek egyik legjobb projektje

„Hát ez rohadt jó, az egész iskola ezen lóg”. Ez a mondat fél nappal azután hangzott el, hogy a Sulinavigátor egyik alapítójának – a projekttel szemben egyébként még ekkor is szkeptikus – férje átküldte az oldal elérhetőségét egy kollégájának. A kolléga gyermeke épp középiskolai felvételire készült, és édesapja egy nap kifakadt a munkahelyén, hogy mennyire bonyolult az egész eljárás. Mivel a férj tudta, hogy a párja „valami ilyesmivel” tölti az estéit, felajánlotta, hogy átküldi a honlap elérhetőségét. A hálás munkatárs másnap a találkozást sem várta meg, telefonon jelentkezett, hogy elmondja: a gyerek iskolájában már mindenki a Sulinavigátort böngészi.

Az eredetileg egy nickneves fórumról induló oldalt azért hozta létre néhány szülő, mert megunták, hogy ezer helyről kell összekaparni a felvételihez kapcsolódó információkat. Hogy könnyebb legyen a folyamat, elkezdték rendszerezni az adatokat, ebből pedig mostanra egy olyan adatbázis lett, ami minden évben szülők és diákok tízezreinek jelent igazodási pontot a felvételi eljárásban. Az alapítók, illetve a csapathoz később csatlakozó, az oldalt szabadidejükben felépítő szülők eddig háttérbe húzódva dolgoztak. Most a G7-nek elmesélték, hogyan alakult a Sulinavigátor története.

Megtapasztaltuk, milyen vakon repülni

Aki vagy akinek a gyereke már felvételizett középiskolába Magyarországon, egész biztosan szembesült vele, hogy rendkívül bonyolult, soklépéses folyamatról van szó, amely lényegében egy egész tanévet végigkísér, és amihez egyáltalán nem könnyű az információkat begyűjteni. Folyamatosan határidőkre kell figyelni: mikor hirdetik meg az iskolák a nyílt napokat és órákat, mikor jelennek meg a felvételi tájékoztatók, mikor kell jelentkezni az írásbeli felvételikre, mikor kerülnek ki a szóbeli behívási ponthatárok, és ez alapján meddig kell leadni a tényleges jelentkezéseket az iskolákba, majd meddig lehet módosítani azokat.

Ráadásul a szükséges dokumentumok, jelentkezések kitöltése sem evidens, sokszor az aktuális iskolától is be kell szerezni hozzá különböző iratokat, bizonyítványokat, miegymást. Menet közben pedig nem mellesleg a felvételiző gyermeknek meg kell írni egy matek és magyar központi felvételit, majd adott esetben részt kell vennie a kiszemelt iskolák szóbeli meghallgatásain is.

A lényeg, hogy a folyamat iszonyatosan stresszes és embert próbáló gyereknek és szülőnek is, amiben nagyon könnyű elveszni.

Ezt átélve döntött úgy néhány szülő nagyjából tíz éve, hogy megpróbálják a szülőtársaknak és gyerekeknek is egyszerűbbé és főleg igazságosabbá tenni a folyamatot azzal, hogy rendszerezik az információkat.

„Mindannyian megtapasztaltuk, milyen az, amikor az ember vakon repül: hiányos, összeszedetlen, sokszor nehezen értelmezhető információk alapján kell évekre meghatározó döntéseket hozni. Ezek az élmények mély nyomot hagytak bennünk”

– mesélték az indulásról.

A történet 2015-ben egy nickneves tematikus fórumon indult, ahol a felvételi körüli kérdésekről beszélgettek egymással az érintett szülők. Molnárné Nagy Líviának is ekkor volt nyolcadikos a gyermeke, ezért elkezdte összegyűjteni a kiszemelt iskolákról rendelkezésre álló adatokat. „Így született meg az ősexcel, az első adatbázis, benne még csak néhány iskola adataival” – mesélte. Idővel aztán kialakult egy szűkebb kör, akik „rászoktak” a felületre: egyre több tapasztalatot gyűjtöttek, egyre aktívabban segítettek másoknak, és egyre inkább igényük lett arra, hogy rendszerezzék ezeket az információkat.

Eltűnt a fejlesztő

Egy ponton aztán a táblázatot és a saját maga gyűjtötte adatokat egy a többség számára ismeretlen fejlesztő egységbe szerkesztette már egy webes felületen. A fórumon, ahol az iskolákról és a folyamatról folyt a beszélgetés, idővel megjelent egy bejutási esélybecslő kalkulátor és egy kezdetleges iskola-rangsoroló is. Ezeket szintén egy szülő hozta létre saját gyermekének, és ha már elkészült, közkinccsé tette.

Ez azonban még mindig nem volt nyilvános, a szülők továbbra is a fórumon küldözgették egymásnak a linket. A kommunikációt azonban egy idő után megnehezítette, hogy amikor a már meglévő adatokhoz elkezdtek az iskolákról tapasztalatokat is gyűjteni a felvételizőktől, illetve szüleiktől, akkor valamiért a fórum tulajdonosa letiltotta ezt.

„Meg sem lehetett említeni, még a linket sem másolhattuk be. Privát üzenetekben próbáltunk kommunikálni, de ha elrontottuk, akkor tiltás járt érte. Nagyon beteg dolog volt”

– idézte fel a kezdeti nehézségeket Fellerné Varga Hajnalka.

Az első webes felületet létrehozó ismeretlen fejlesztő 2021 februárjában szinte egyik pillanatról a másikra eltűnt. Az ekkor már több év adatait tartalmazó felület nem frissült tovább, majd hamarosan elérhetetlenné is vált. A fórumon kommunikáló szülői közösségnek döntenie kellett, hogy elengedik a történetet, és hagyják veszni az összegyűjtött adatokat, vagy létrehoznak egy teljesen új oldalt.

A döntést megkönnyítette, hogy a fórumon szintén aktív Ligeti Gábor ekkor már dolgozott egy a létezőhöz hasonló felületen saját céges weboldala alatt. A következő néhány évben itt alakult ki a szinte már a mai formájára a Sulinavigátor elődje. Az adatokat gyűjtő, ekkor még mindig csak az online térben létező közösség pedig elhagyta a fórumot, és elkezdtek más felületeken, például a Facebookon kommunikálni, tapasztalatokat megosztani.

Reggel kitalálták, estére elkészült, másnap ment élesbe

Az adatbázisban azonban eleinte csak néhány tucat, főleg budapesti és Pest megyei iskola, elsősorban jó nevű és népszerű gimnáziumok adatai voltak.

„Nagyon sokszor megkaptuk ebben az időszakban, hogy elitisták vagyunk. Valószínűleg ez is szerepet játszott abban, hogy 2022 januárjában, a felvételi időszak legmozgalmasabb pontján egyikünk egyszer csak előállt azzal az ötlettel, hogy mi lenne, ha megcsinálnánk az adatbázist az összes érettségit adó középiskolára”.

Minden bizonnyal ez volt a Sulinavigátor történetének legmozgalmasabb és legmunkaintenzívebb időszaka. Utóbbi azért fontos, mert a szülői közösség lényegében hobbiból, a saját munkája mellett építette az oldalt. Az alapcsapat ráadásul ekkor még mindig csak hat-nyolc főből állt, akik így késő esténként vagy hajnalban beszélték meg, hogyan kellene továbblépni, milyen új feladatok, nehézségek vannak.

„Mivel az egész folyamat a 2021/22. évi felvételivel párhuzamosan zajlott, az idővel versenyt futva, jobbára este, éjszaka online, netes chatben és közös fájlokban ötletelve kezdtük országos szintűre formálni a weboldalt. Gyakran fordult elő, hogy egy ötlet reggel megszületett, Gábor estére lefejlesztette, másnap pedig már élesben működött” – idézte fel Molnárné Nagy Lívia.

A fejlesztések és a felület kialakítása mellett azonban a vártnál is nagyobb kihívás volt az országos szintű adatok összegyűjtése. „Nem tudtuk, hogy ez mekkora munka lesz. Amikor kitaláltuk, hogy az összes olyan iskolát tegyük be a rendszerbe, amely Magyarországon működik, és nappalin érettségit ad, fogalmunk sem volt róla, hogy több mint ezer ilyen van. Valószínűleg jobb is, mert nem biztos, hogy nekiálltunk volna. De mire rájöttünk, hogy mekkora fába vágtuk a fejszénket, már nagyjából a munka felén túl voltunk” – mesélte erről az időszakról a Sulinavigátor felépítésében szintén kezdetektől aktív Fellerné Varga Hajnalka.

Egy idő után letisztult, hogy ennyi adat feldolgozásához a hat-nyolc fős alapgárda már nem elég. Le kellett osztani a szerepeket. Lettek képletezők, akik a felvételi tájékoztatókban megadott egyedi felvételi eljárásrendet alakították át matematikailag értelmezhető függvényekké, mások pedig megyések lettek: mindenki egy-két megyében gyűjtötte az iskolák adatait. A csapat elkezdett bővülni, ami szintén kihívásokat jelentett.

„Talán a legkritikusabb dolog az volt, hogy bizalmat kellett szavazni mindenkinek, esetenként mindenféle ismeret és személyes találkozó nélkül”

– mondta Fellerné Varga Hajnalka.

Már csak ezért is felmerült, hogy érdemes lenne a tagoknak személyesen is megismerkedniük. Közel hét évig ugyanis az alapcsapat tagjai sem találkoztak személyesen, kizárólag a neten és főleg írásban kommunikáltak, kezdetben nicknév rejtekében.

„Emlékszem, a fővárosi Károly kertbe szerveztük az első találkozót 2022-ben. Nagyon izgultam, hogy kik jönnek el, és random bámészkodókat szólítottam le. Amikor angolul válaszoltak, akkor tudtam, hogy valószínűleg nem egymást keressük” – elevenítette fel az első találkozást Molnárné Nagy Lívia.

Ha ide bárki utal, megeszem a kalapom

Ekkorra nagyjából az oldal is összeállt a mai formájában, a funkciók többsége működött, és minden iskola adata bekerült a rendszerbe. A weblapon így elérhetőek voltak:

• a legfontosabb adatok az országban található összes nappali tagozaton érettségit adó képzésről és az ezeket működtető intézményekről kereshető formában.
• Egy pontszámláló, amely az iskolák által megadott – gyakran teljesen eltérő – pontozási szabályok alapján, a képletező önkéntesek munkája révén számítja ki egy adott tanuló pontszámát, amit a korábbi évek ponthatáraival segít összevetni, így megmutatva, hogy milyen esélye lehet bejutni a gyermeknek egy-egy tagozatra.
• Egy rangsoroló, amely a középiskolák nyilvános kompetencia- és érettségi eredményei alapján, egyedileg súlyozható szempontok szerinti rangsorolást tesz lehetővé az iskolák között.
• A korábbi évek írásbeli statisztikái, amelyek alapján egy idő után azt is kiszámolhatták a felvételizők, hogy az általuk elért eredmény a korábbi években milyen pontszámot eredményezett volna. Így pedig azt is megállapíthatták, hogy a korábbi években felvették vagy behívták volna-e szóbelizni őket egy adott iskolába.

Emellett elkezdett épülni egy gyakori kérdések adatbázis, egy a felvételin túlmutató tudástár, és gyűltek a szóbeli felvételikkel kapcsolatos tapasztalatok is. A felvételizők és a szülők így egy helyen összehasonlíthatták a különböző gimnáziumokat, nem nekik kellett összeszedni az iskolák felvételi követelményeit, a felvételi pontok számításának módját, és még a bejutási esélyekről is lehetett némi elképzelésük, miután a gyermek már megírta az írásbelit.

A projekt 2023-ra már akkorára nőtt, hogy nem akarták a céges honlap alatt tartani. Nevük azonban még nem volt.

„Három estén át agyaltunk azon, hogy mi lenne a legjobb név, így született meg az Sulinavigátor. Majd gyorsan ppt-ben rajzoltam hozzá egy logót is, így alakult ki a mai brand”

– mesélte Molnárné Nagy Lívia.

Ekkor már volt ismertsége a vállalati oldal alatt futó weblapnak is, szóval bizonyos szempontból tényleg átbrandelésről volt szó. Ráadásul ekkorra az is egyértelművé vált, hogy már csak az adatvédelmi kérdések miatt is mögé kellene tenni egy jogi entitást. Ekkor döntöttek arról, hogy létrehoznak egy egyesületet. Az egyesületet végül 2023 augusztusában jegyezték be, ami azért volt fontos, mert így a betöltött két év után – azaz idéntől – már egyszázalékos felajánlásokat is gyűjthetnek.

Az egyesületalapítás lehetőséget teremtett támogatások fogadására is. Ezzel szemben azonban többen is szkeptikusak voltak a csapatból.

„Amikor először szóba került a téma, biztos voltam benne, hogy senki nem fog utalni. Évekig ingyen működtünk, akkor miért adnának pénzt. Azt mondtam a többieknek, hogy megeszem a kalapom, ha egymillió forint összejön” – mondta Fellerné Varga Hajnalka.

Az egyesület támogatási bevétele 2023-ban ugyan még csak 171 ezer forint volt, azóta azonban, ha nagyon nem is futott fel, de az egymillió forintot 2024-ben és 2025-ben is meghaladta. Így az ígéretből tényleges kalapevés lett, annyi könnyítéssel, hogy a csapat egyik – 2022 óta rendszeresen megrendezett – találkozójára kalap alakú süteményeket készítettek, és ezt fogyasztották el közösen.

Már az iskoláknak is fontos

A Sulinavigátor legnagyobb eredménye azonban talán még csak nem is az, hogy egy helyen tette elérhetővé azokat az adatokat, amikre a felvételizőknek szüksége van, hanem hogy egyáltalán léteznek és elérhetőek ezek az információk. Néhány évvel ezelőtt ugyanis még egyáltalán nem volt evidencia, hogy a gimnáziumok és technikumok a jogszabályi előírásoknak megfelelően közzéteszik például az ideiglenes felvételi jegyzékeket.

Az ideiglenes jegyzék egy nagyon fontos dokumentuma a felvételizőknek, ugyanis ebből derül ki, hogy az írásbeliken, a szóbelin, illetve a jegyeik alapján összegyűjtött pontokkal hányadik helyen állnak az adott intézménybe jelentkezők között. Az ideiglenes felvételi jegyzék sajátossága, hogy a felvételi eljárás során gyűjtött, a rangsorolás alapját képező összpontszámot is tartalmazza. A publikálásának idején azt még nem lehet tudni, hogy felveszik-e a gyermeket, hiszen az előtte lévők közül még kieshetnek azok, akik végül más iskolát választanak, de a korábbi évek tapasztalataiból már elég jó pontossággal lehet következtetni az esélyekre. A tanterületekre utolsóként bekerült jelentkezők rangsorszáma ugyanis nyilvános adat*

Ebből is látszik, hogy nem véletlenül rögzítették jogszabályban, milyen formai követelményei vannak egy ilyen jegyzékeknek. Csakhogy sok iskola még a 2020-as évek elején sem igazán foglalkozott ezekkel az előírásokkal.

Bár a törvények betartatása állami feladat lenne, nem igazán volt olyan hatóság, amely ki tudta volna kényszeríteni, hogy az iskolák megfelelő jegyzékeket publikáljanak.

Az Oktatási Hivatalnak (OH) nincs ilyen hatásköre, a tankerületek pedig nem foglalkoztak vele.

Mivel ezekre az információkra szükség volt az adatbázis felépítéséhez, a navigátorok elkezdtek leveleket írogatni azoknak az iskoláknak, amelyek a rájuk bízott megyében nem megfelelően publikálták a dokumentumokat. „Sokszor nem volt túl jó ezeknek a megkereséseknek a fogadtatása. Az iskolák nem voltak barátságosak velünk, az igazgatók féltették a saját kis autonómiájukat. Több esetben visszakérdeztek, hogy milyen minőségben érdeklődünk, akadt, aki személyes beszélgetésre hívott vagy telefonos megbeszélést javasolt” – sorolta a tapasztalatokat Piller Veronika, aki a kezdetektől viszi a Győr-Moson-Sopron és Zala megyei iskolákat.

Csakhogy a tartalmi és formai követelményeket nem véletlenül találták ki, ezek védik a gyerekek és végső soron az iskolák érdekeit is. Szerencsére az OH kifejezetten támogatóan állt a dologhoz. A hivatal ad ki informális útmutatókat az iskoláknak ilyen témában is, egy idő után pedig ezeket úgy fogalmazták meg, hogy felhívták a figyelmet azokra a problémákra, amik a Sulinavigátornál előjöttek.

Az OH-val ettől függetlenül is a kezdetektől jó kapcsolata volt a csapatnak. Rengeteg – különösen a felvételik lezárultával összeálló, összesített – információ a hivatalnál gyűlik, és a munkájukhoz szükséges közérdekű adatokat mindig pontosan megkapták az oldal fejlesztői.

„A 2020-as évek elején nagyjából az ideiglenes jegyzékeknek a fele volt nyilvánosan elérhető és jó. Most ott tartunk, hogy az iskolák több mint 90 százaléka elsőre az előírásoknak megfelelően teszi közzé ezeket a dokumentumokat”

– mondta Molnárné Nagy Lívia.

Mostanra pedig az iskolák nagy többsége is kifejezetten pozitívan áll a Sulinavigátorhoz, nekik is fontossá vált, hogy felkerüljenek az oldalra az adataik. Tavaly előfordult, hogy egy iskola külön jelezte a tagoknak, hogy újonnan induló középiskolai képzésével szeretne majd bekerülni. „Ez egyébként az OH adataiból automatikusan megtörténik, amikor a hivatal is rögzítette a képzést” – mondta Ligeti Gábor.

Több tízezren több milliószor

Nem csak az intézményektől kap azonban pozitív visszajelzéseket a Sulinavigátor. A nyolcadikosokkal sok iskolában osztályfőnöki órákon nézik át a felület kezelését, hogy a felvételizők tudják, mit hol találnak az oldalon, és tudatosan hozhassanak döntést a továbbtanulásukról. Emellett természetesen rengeteg a szülői visszajelzés is.

„Az egyesület bankszámláját például legalább háromszor annyi ideig tartott megnyitni, mint amennyi alapesetben egy ilyen ügyintézés lenne, miután elég hamar kiderült, hogy az ügyintéző gyermeke is a következő évben felvételizik” – mesélte Molnárné Nagy Lívia.

Nem csak ezek igazolják azonban vissza, hogy a Sulinavigátor általános igazodási pont lett a felvételizők számára. Az informatikai hátteret továbbra is kezelő Ligeti Gábor adatai szerint

januárban 2,4 millió lapletöltésünk volt, konkrétan az írásbeli felvételik napján pedig 45 ezer gépről több mint 300 ezerszer nyitották meg az oldalt.

A kezdeti maroknyi csapat mostanra közel 25 fősre bővült, és a szervezés is profibbá vált. A kommunikáció ma is több csatornán zajlik: külön chatek vannak operatív feladatokra, fejlesztésre, közösségi médiára, tudástárra, egyesületi ügyekre és barátkozásra is. A munkát szigorúan szabályozott admin jogosultsági rendszer, megosztott dokumentumok és hatalmas táblázatok támogatják. Az azonban nem változott, hogy mindenki szabadidejében, ellenszolgáltatás nélkül végzi ezt a munkát. Emiatt időről-időre vannak ki- és belépők, attól függően, hogy kinek mennyi szabadideje van. A csapat nagy része azonban már évek óta fix.

Az oldal létrehozói továbbra is hangsúlyozzák, hogy a Sulinavigátor nem hivatalos rendszer, hanem tájékoztató, orientációs eszköz. Nem helyettesíti az adott tanévre és intézményre vonatkozó egyéni tájékozódást, valamint az iskolák és az Oktatási Hivatal által közzétett hivatalos információk megismerését. Ugyanakkor nagyon nagy segítség eligazodni a felvételizőknek és a szülőknek ebben a rendszerben. Végső soron ez is volt a cél: hogy azok is hozzájussanak az információkhoz, akik kevésbé jártasak ennek felkutatásában.

„Esélyegyenlőséget teremteni és átláthatóvá tenni a középiskolai beiskolázás eljárását, annak szervezettségét és objektív tényezőit” – fogalmazták meg röviden a küldetésüket.

Ezt szeretnék folytatni a jövőben is. Középtávon fontos projektjük, hogy az iskolák sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó vállalásait, az erről szóló információkat is átláthatóbbá tegyék, ezen a területen ugyanis még elég nagy a zűrzavar. Bár ezek elvileg jelenleg is benne vannak az OH-s adatokban, az intézmények adatközlése sokszor nem túl alapos, így nem lehet tudni, hogy mely iskolák fogadnak például halláskárosult gyermekeket. Azt szeretnék elérni, hogy – a felvételi jegyzékekhez hasonlóan – ebben az ügyben is transzparensebb legyen a rendszer, és az érintettek megkapják a szükséges információkat.