A hosszú, egészséges élet ígérete a munkahelyekre és a befektetésekbe is beszivárog

Az utóbbi években lassan, de biztosan jelent meg egyre több felületen a longevity, ami szűkebb értelemben azoknak a módszereknek az összefoglaló neve, amelyekkel növelhető az egészségesen eltöltött élettartam. Szerepel már divat- és életmódmagazinok címlapján, techkonferenciák programjaiban, HR-stratégiákban, startupok üzleti terveiben. Multivezetők és vagyonos magánbefektetők hosszú élet fókuszú projektekről beszélnek, miközben a fogalom jelentése a legtöbbek számára még mindig elmosódott. Újabb jól csomagolt anti-aging bizniszről van szó, vagy olyan hosszú távú gazdasági trendről, amely mellett nem lehet elmenni?

Baucsek Katalin több kezdeményezésével, vállalkozásával is részese a hazai longevity-ökoszisztémának, és szerinte a válasz egyértelmű: olyan átrendeződés zajlik, amely demográfiai, egészségügyi, pénzügyi és munkaerőpiaci kényszerekből nőtte ki magát. És ahol nem az a tét, hogy kinek lesz feszesebb az arcbőre öt év múlva, hanem az, hogy a következő évtizedek gazdasága miként reagál arra, hogy az emberek tovább élnek, tovább maradnak aktívak, miközben más típusú szolgáltatásokat várnak el, mint korábban.

Örök fiatalság helyett hosszabb, aktívabb élet

A longevity a közbeszédben máig keveredik az anti-aginggel, sokan a szépségiparhoz kapcsolják. Az utóbbi piac ugyanis hamar ráharapott a fogalomra, longevity címkével árulva krémeket, kezeléseket, eszközöket. A média, a wellnessipar és az influencerek egyszerre fedezték fel maguknak a longevityt. Anti-aging helyett longevityt írni ma frissebben hangzik, kevesebb hiúsági bűntudattal jár, és rá lehet húzni a „holisztikus egészség”, „önmagunkra figyelés”, „slow aging” szavakat.

Csakhogy a kettő filozófiája alapvetően más, a longevity a hosszú, egészséges és értelmes élet megélése. „A longevity nem az örök fiatalság hajszolása, a longevity együttműködik az idővel. Arra a kérdésre keresi a választ, hogyan lehet 50, 60 vagy 70 évesen is működőképesnek lenni testi, mentális és egzisztenciális értelemben” – fogalmaz Baucsek Katalin.

Ezt a szemléletet fordítja gazdasági nyelvre az a multidiszciplináris iparág, amely a kutatásoktól a technológiai fejlesztéseken át a biztosítási, pénzügyi, munkahelyi és életmód megoldásokig építkezik. Ebben az értelemben a longevitybe nemcsak egészségügyi innovációk vagy az adatvezérelt prevenció tartozik bele, hanem például vállalati HR-stratégiák és a kormányok társadalompolitikája is.

A társadalmak öregedése – elsősorban a fejlett országokban – régóta ismert jelenség, az ezáltal megnyíló gazdasági lehetőségek mégis csak az utóbbi években kezdtek előtérbe kerülni. Az IMF tavalyi elemzése szerint a következő évtizedekben meredeken nő az idősebb, de aktív és fizetőképes népesség aránya.

A hosszú, egészséges élethez köthető termékek és szolgáltatások (a biotechnológiától a diagnosztikán át a célzott biztosítási és megtakarítási modellekig) 2023-ban több ezer milliárd dolláros globális értéket képviseltek, és 2030-ig további jelentős bővülés elé néznek.

Az ágazat egyik legfelkapottabb része az öregedésbiológia és a biotechnológia. Ide tartoznak az öregedési folyamatokat célzó terápiák, a sejtszintű regeneráció, a genetikai és epigenetikai beavatkozások, az öregedésgátló gyógyszerek, a krónikus időskori betegségek késleltetését célzó gyógyszerfejlesztések. Extrém magas kockázat, hosszú fejlesztési ciklusok jellemzik ezeket, viszont ha egy-egy megoldás működik, az egészségügyi és biztosítói rendszereket alakíthat át.

Egy másik látványosan fejlődő terület a személyre szabott, adatvezérelt szolgáltatási modell. Komplett „longevity-klubok” és prémium programok jelennek meg, ahol genetikai, labor-, képalkotó és életmódadatokra épülő, többéves stratégiát adnak a résztvevőknek. Itt tipikus ügyfelek például olyan menedzserek vagy vállalkozók, akik hajlandók fizetni azért, hogy ne csak túléljenek, hanem hosszú távon is jó teljesítményre legyenek képesek.

Több, mint vállalati gyümölcsnap

Ezzel párhuzamosan formálódik a pénzügyi és vállalati oldal:

• biztosítóknak és nyugdíjtermék-fejlesztőknek már úgy kell árazniuk a jövőt, hogy a nyugdíjaskor nem 10–15, hanem 20–30 év;
• munkaadók, akiknek az idősebb, de aktív munkaerő megtartása gazdasági racionalitás;
• és olyan szolgáltatók, akik a vállalati wellbeinget próbálják áttenni a gyümölcsnap–jóga–stresszkezelés hármasáról strukturált, mérhető, hosszú távú programokra.

Baucsek Katalin szerint ez az a terület, ahol a longevity-szemlélet a leggyorsabban lefordítható olyan konkrét mutatókra, mint a fluktuáció, a betegszabadság, a vezetői kiégés csökkentése és a produktivitás növelése.

A klasszikus eszközök (alkalmi szűrések, kampányszerű egészségnapok, egyszeri előadások) sok helyen nem hoztak kimutatható eredményt a kulcsmutatókban. A hosszú távra tervezett, egyénre és szervezetre szabott programok azonban nem azt ígérik, hogy mindenki biohívő lesz és heti ötször fut, hanem azt, hogy strukturáltan kezelik az alvászavartól és stressztől kezdve a hormonális változásokon át a középkori karrierkrízisekig mindazt, ami egy munkavállalót hosszú távon kivesz a rendszerből.

Azok a cégek, amelyek ma még csak kipipálni akarják a wellbeing-aktivitást, a következő években nagy eséllyel hátrányba kerülnek azokkal szemben, akik a munkavállalói életpályát 20–30 éves távban, a hosszabb élet realitásához igazítva tervezik.

Itthon még nem befektetési sztori

Miközben az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában az erre szakosodott alapok és kockázati tőkések egyre agresszívebben keresik a longevity-sztorikat, Magyarországon a terület még széttartó. Mint Baucsek Katalin mondja, a hazai kockázati tőke ezen a területen egyelőre minimális, inkább csak előkészítő, edukációs fázisról beszélhetünk.

Egy valódi longevity-befektetés ott kezdődik, ahol a szolgáltató vagy fejlesztő nemcsak történetet mesél a hosszú életről, hanem adatot, bizonyítékot, átlátható módszertant, világos hatásmérést tesz mögé. Aki ebbe akar fektetni, az a feladata, hogy megkülönböztesse a bizonyítékalapú, hosszú távra tervező szereplőket a gyors megtérülést remélő, de szakmailag ingatag magánrendelőktől, eszközimportőröktől, influenszerkedő „longevity-guruktól”.