Egyre jobban néz ki a magyar ipar, de még csak pár nagy gyárnak köszönhető a fellendülés
A szerző a CIB Bank elemzője. Ez itt a Zéróosztó, a G7 elemzői szeglete, amelyben külső elemzők, szakértők cikkei olvashatók. Az írások és az azokban megfogalmazott vélemények a szerzők álláspontját tükrözik.
Három egymást követő év visszaesése után 2026-ban végre ismét növekvő pályára állt az ipari termelés, az év egészében akár 4 százalékot meghaladó bővülés is elképzelhető, ami érdemi fordulatot jelentene a korábbi évek teljesítménye után, és végre hozzájárulhat a szektor a magyar gazdaság növekedéséhez. A kilábalás azonban korántsem széles körű: a javulás néhány kiemelkedő termelési területre koncentrálódik, miközben a feldolgozóipari alágazatok jelentős részében továbbra sem látható meggyőző fordulat. A magyar ipar előtt álló legfontosabb kérdés ezért már nem pusztán a növekedés újraindulása, hanem annak tartóssága és szerkezete.
A javulás annak fényében viszont különösen figyelemre méltó, hogy az ipari vállalatok működését továbbra is komoly nehézségek terhelik. Az elhúzódóan magas energiaárak, az európai ipar gyenge teljesítménye és az exportkereslet bizonytalansága mellett az energiatermelés kieséseihez kapcsolódó korlátozások is nehezíthették egyes termelési folyamatok működését.
Mindezek ellenére a KSH adatai szerint 2026 első nyolc hónapjában az ipari termelés 3,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét, augusztusban pedig éves összevetésben 8,7 százalékos bővülést mértek. A kedvező összesített adat mögött azonban erősen koncentrált növekedés húzódik meg: a két legnagyobb súlyú alágazat, a járműgyártás, valamint a számítógép-, elektronikai és optikai termékek gyártása húzza az ipart, miközben a feldolgozóipari alágak közel felében továbbra is visszaesés tapasztalható.
Ráadásul még a húzóágazatokon belül is egyedi vállalati sztorik állnak, egy-egy megyében egy-egy gyár köré összpontosul a fellendülés. Az elektronikai termelés felfutásának egyik leglátványosabb példája a komáromi Foxconn-csoporthoz tartozó Cloud Network Technology Kft. teljesítménye. A vállalat szervereket, adatközponti és hálózati berendezéseket gyárt, amelyek iránt a mesterséges intelligencia terjedésével párhuzamosan jelentősen megnőtt a kereslet.
A digitális adatfeldolgozó egységek exportjának megugrása tehát lényegében egyetlen vállalat termeléséhez köthető, ami jól érzékelteti a jelenlegi ipari fellendülés koncentráltságát. Ez egyszerre mutatja meg a globális technológiai keresletben rejlő lehetőségeket és a magyar ipari növekedés sérülékenységét: egyetlen üzem kiugró teljesítménye jelentősen javíthatja az aggregált mutatókat, de nem helyettesíti a feldolgozóipar szélesebb körű élénkülését.
A járműgyártásban eközben a német gyártók magyarországi kapacitásbővítése adott újabb lendületet. A debreceni BMW-gyár felfutása, valamint a Mercedes kecskeméti üzemének bővítése és az elektromos C-osztály gyártásának júliusi elindítása növeli a hazai kibocsátást. (Bács-Kiskun megyében az első nyolc hónap összesített adata még nem mutat érdemi javulást, az augusztusi, közel 80 százalékos éves növekedés azonban már jelzi a Mercedes-termelés felfutását.)
A termelés bővülése azonban ebben az esetben sem feltétlenül a korábban működő hazai ipari bázis organikus erősödését jelenti: jelentős részben új, külföldi beruházások termelésbe állása húzza a mutatókat. A középtávú kilátásokat ezért továbbra is alapvetően az európai autóipar versenyképessége határozza meg. Az európai gyártók pozícióját egyre inkább szorítja a kínai vállalatok előretörése, különösen az elektromos autók piacán. A technológiai és árversenyben Európa lemaradása egyre nyilvánvalóbb, így a magyarországi kapacitások bővülése önmagában nem garantálja a tartós növekedést.
A magyar ipar előtt álló kihívások továbbra is megmaradtak. A magas energiaköltségek, a termelékenység korlátai, a külső piacoktól való függőség és a technológiai átállás egyaránt fékezhetik a szélesebb körű felzárkózást. A tartós növekedéshez ezért nem elegendő újabb nagy gyárakat Magyarországra vonzani: erősíteni kell a hazai beszállítói hálózatot, a kutatás-fejlesztést, a szakképzést és a vállalatok technológiai felkészültségét, miközben javítani kell az energiahatékonyságot és a kiszámítható üzleti környezetet.
2026 így fontos fordulatot hozhat a magyar ipar teljesítményében, de a kilábalás minősége még nyitott kérdés. Ha a növekedés továbbra is néhány nagyvállalat és újonnan felfutó kapacitás teljesítményétől függ, a gazdaság sérülékenysége fennmarad. A valódi fordulatot az jelentené, ha a jelenlegi húzóágazatok mellett a feldolgozóipar szélesebb köre is növekedési pályára állna, és a beruházások a hazai hozzáadott érték, valamint a termelékenység tartós emelkedését is elősegítenék.
