Nem a személyi jövedelemadó fogja megmenteni az idei költségvetést

A múlt heti bevallási határidőt követően is érdemes figyelemmel kísérni a személyi jövedelemadó (szja) sorsát. Például azért, mert a szétcsúszott idei költségvetés ebből az adónemből 4842 milliárd forintos bevételt vár, szinte pontosan ugyanannyit, mint tavaly.

• Ezzel 2026-ban a költségvetési bevétel nagyjából 18 százaléka származhat az szja-ból. Az elmúlt években nagyjából ez volt a jellemző, ha azonban hosszabb időtávot nézünk, akkor jelentős eltéréseket tapasztalhatunk.

• Az állami szja-bevétel mértékéből és annak a költségvetésben betöltött szerepéből elég jól végig lehet követni Magyarország gazdasági helyzetének alakulását, illetve az adórendszer változásait.
• A személyi jövedelemadó jelentősége a büdzsén belül a 2008-as gazdasági válság előtt volt a legnagyobb. Ezt követően a bevételek a krízis hatására csökkenni kezdtek, majd 2010 után az adókulcs egységesítésének hatására bezuhantak.
• A 2010-es évek elejét – a gazdaság gyengélkedésének megfelelően – stagnálás-csökkenés jellemezte. A nominális értéken mért bevétel csak 2018-ban lépte át a tíz évvel korábbi csúcsot.
• A 2020-as évek elején aztán nagyon dinamikus növekedést láthattunk. Igaz, ezt 2022 után elsősorban az infláció hajtotta, egészen pontosan az, hogy a bérek követték az árak emelkedését.
• Mivel az új kormány kizárta az szja emelését, a jövedelmek pedig nagyjából a vártnak megfelelően nőnek, nem valószínű, hogy a tervezettnél érdemben több szja folyna be idén. Főleg, hogy idén már a 40 évesnél fiatalabb kétgyermekes édesanyáknak sem kell szja-t fizetniük.

(A cikk eredeti formájában a G7 szombati hírlevelében jelent meg, amelyre itt lehet feliratkozni.)