Budapesten kétharmadával, a legkisebb településeken felével nőtt a részvétel

Ahogy arra számítani lehetett, rendkívül magas a részvétel az országgyűlési választásokon. A választásra jogosultak több mint hatoda szavazott az első három órában.

• A választási hajlandóság minden településtípus esetében megugrott 2022-höz viszonyítva, ám a legkisebb községekben a növekedés mértéke elmaradt a többi településhez képest.

Számokban: reggel kilencig a választásra jogosultak 16,89 százaléka adta le a voksát. Településméret szerint vizsgálva a legalacsonyabb részvétel Budapesten volt, ahol ez az arány 15,96 százalék, míg a legmagasabb a 10 és 20 ezer fő közötti városokban, ott a választópolgárok 17,73 százaléka szavazott már.

• Az átlagtól elmaradó fővárosi adat nem meglepő, a nap elején Budapesten mindig alacsonyabb a részvétel. Sőt, ezúttal nincs is akkora különbség, mint amit például 2022-ben láthattunk.
• A konkrét részvételi adatok mellett azt is érdemes megvizsgálni, hogy az egyes településtípusokon 2022-höz képest milyen mértékű változást láthatunk.

• Ebből a szempontból a legkisebb települések lógnak ki a sorból. Míg Budapesten és a megyei jogú városokban kétharmadával magasabb most a részvétel, mint 2022-ben, és az 500 fő fölötti településeken mindenhol 60 százalékot meghaladó mértékű ugrást láthatunk, addig a legkisebb községekben csak szűk másfélszeresére nőtt a mutató.

Miért fontos ez? A különböző településtípusokon jellemzően érdemben eltér a pártok támogatottsága. A Fidesz mindig erősebb volt a kisebb településeken, a 2010-es választást követően pedig ez a törésvonal egyre meghatározóbb lett.

• A közvélemény-kutatások alapján ez most is így van, igaz, a Medián legutóbbi felmérése azt mutatta, hogy a Tisza Pártnak sikerült némileg zárnia az ollót.

• Míg 2025 júniusában 17 százalékponttal alacsonyabb támogatottságot mértek a Tiszának a községekben, mint a fővárosban, legutóbb már csak 13 százalékpontos eltérést mutattak az adatok.

A cikk elkészítésében közreműködött Weiler Márk.