Jól hangzik a 6 milliárd a lottón, de a kisebb nyereményeket szépen elinflálták

Minden idők negyedik legnagyobb nyereményét viheti haza az, aki ezen a héten eltalálja az összes számot az ötös lottón. A halmozódás üteme alapján, ha addig nem lesz telitalálatos, akkor május közepére a történelmi csúcs is meglehet.

• Miközben a főnyeremény időről időre egyre magasabb, a kisebb nyereményeket inkább elinflálták az elmúlt években. Egy négyes például jelenleg alig több mint feleannyit ér, mint a '90-es évek végén.

Számokban: a Szerencsejáték Zrt. honlapján 1998 óta érhető el valamennyi sorsolás adata. Nem meglepő módon azóta a kifizetések minden nyereményosztályban emelkedtek.

• A kilencvenes évek végén a négytalálatos átlagosan egymillió forint körül fizetett, míg most ugyanez már évek óta kétmillió fölött van. A háromtalálatosnál eközben 8-9 ezer forintról 20-25 ezerre nőtt az átlagos nyeremény, míg a kettesnél négy-ötszáz forintról háromezer fölé ugrott.

• Az öttalálatosnál kissé eltér az átlag jelentése, itt ugyanis nyertes hiányában sok esetben kifizetés sincs. Ez pedig igencsak el tudja torzítani az éves adatokat, hiszen nem mindegy, mennyi nyeremény tolódik át egyik évről a másikra.
• Mindenesetre az éves átlag (a kifizetés nélküli heteket is figyelembe véve) itt is jelentősen emelkedett. Az 1998-as 18 millióról jóval 100 millió fölé. Az eddigi csúcs 2024-ben volt 257 millióval.

Igen, de: ha figyelembe vesszük az inflációt is, akkor már egészen másképp mutatnak a számok. Ebben az időszakban a fogyasztói árak összesen 360 százalékkal emelkedtek, azaz közel ötszörös emelkedés lett volna indokolt a nyereményeknél is.

• Ez pedig csak az öttalálatosnál és a ketteseknél valósult meg. Ezeknél valójában még nagyobb is volt a gyarapodás. Az ötös esetében ugyan a már említett okokból nagy az ingadozás, de így is látványosan nőtt a nyeremény reálértéke. Egy kettes pedig az inflációt figyelembe véve is nagyjából másfélszer annyit fizetett átlagosan az elmúlt években, mint 1998-ban.
• A három- és négytalálatos azonban erősen elinflálódott ebben az időszakban. Előbbi harmadával fizet kevesebbet, mint az ezredforduló környékén, míg utóbbi lényegében lefeleződött az elmúlt szűk három évtizedben.

Felülnézet: mivel az ötös lottó nyereményeit a szelvényekre elköltött pénz egy részének (40-60 százalékának) visszaforgatásából fizetik (pdf), így a kifizetések csökkenését több tényező is okozhatja.

• A nyeremények reálértékének csökkenéséhez vezet, ha a szelvények ára az inflációnál kisebb mértékben emelkedik. Ez azonban nem így történt: 1998-ban 80 forint volt egy szelvény ára, most pedig 400, azaz a növekedés kissé még meg is haladta az átlagos inflációt, ami a nyeremények emelkedését indokolta volna.
• Egy adott héten befolyásolja a kifizetés mértékét a nyertesek száma is, ám ennek hosszabb távon a valószínűségszámítás szabályai miatt nagyjából ki kellene egyenlítődnie.
• Nagyon fontos tényező az is, hogy a kifizetés hogyan oszlik meg az egyes nyereményosztályok között, azaz a bevételből mennyit forgatnak vissza két-, három-, négy- és öttalálatosok nyereményébe. Ebben pedig voltak változások.

Alulnézet: jelenleg az ötös nyereményalapba jut a teljes kifizetés 35–56 százaléka, míg a két- és háromtalálatosokra külön-külön mindössze 7–12 százalék, a kettesekre pedig a maradék 29–44 százalék (pdf).

• Régebben azonban sokkal kevésbé voltak alulsúlyozva a közepes nyeremények. Még a 2017-es szabályzat szerint is 15–16 százalék jutott a két- és háromtalálatos szelvényekre (pdf), még korábban pedig 17–18 százalék volt ez az arány.

Tágabb kontextus: a változtatásnak vélhetően pszichológiai magyarázata lehet. Mivel senki nem a három- vagy négytalálatosért játszik, ezért sokkal jobban el lehet adni a szerencsejátékot egy magasabb főnyereménnyel.

• A kéttalálatost pedig vélhetően azért nem lehet elinflálni, mert ha azzal a szelvény árát sem nyerik vissza a játékosok, akkor nincs meg a nyeremény érzete.