Egy ábra, amely megmutatja, hogy miért tart sokkal előrébb a horvát foci

Kedden hivatalosan is bejelentették, hogy a Ferencváros és a magyar válogatott középpályása, Tóth Alex a Premier League-ben szereplő Bournemouth-ba szerződik.

• Ezzel háromra nőtt az angol élvonalban játszó magyar futballisták száma, amire 15 éve nem volt példa*
  Tóth Alex mellett Szoboszlai Dominik és Kerkez Milos a Liverpool labdarúgói. Rajtuk kívül Pécsi Ármin is Liverpoolban játszik, ám ő az U21-es csapatban. Az ősszel egy sérülés miatt ugyan felkerült a felnőttcsapathoz harmadik számú kapusként, de a Transfermarkt így sem szerepelteti a Premier League-ben szereplő magyarok listáján.
  . Sok előrelépést azonban ez sem jelez a hazai utánpótlás-nevelésben: van olyan régiós klub, amely az elmúlt évtizedben egyedül kétszer annyi labdarúgót adott a legnagyobb nyugati ligáknak, mint a teljes hazai futballvilág.

Felülnézet: a CIES Football Observatory nevű kutatóközpont épp a napokban tett közzé egy elemzést arról, hogy az elmúlt években mely csapatok voltak az öt nagy európai liga (az angol, a francia, a német az olasz és a spanyol bajnokságok) legfontosabb utánpótlásbázisai. Nem meglepő módon a listába egy magyar együttes sem fért be.

• A rangsorban szereplő csapatok közül a legtöbb maga is az öt nagy bajnokság valamelyikében játszik. Bármilyen időtávot nézünk, a dobogón rendre ugyanaz a három klub tűnik fel: a Barcelona, a Real Madrid és a PSG.
• A nagy ligák együttesei mellett azonban néhány más bajnokság, köztük régiós ligák csapatai is felkerültek a listára. Tipikusan olyan országokból, amelyek hagyományosan erősek utánpótlás-nevelésben.

Számokban: az öt nagy ligán kívüli klubok közül a legtöbb játékost a holland Ajax adta ezeknek a bajnokságoknak. Csak az idén 27 egykori futballistájuk játszik valamelyik nagy klubban, az elmúlt tíz évben pedig ez a szám 61 volt.

• Az Ajax mellett két másik holland csapat, az PSV Eindhoven és a Feyenoord is szerepel a listán, és három együttes képviseli a portugál bajnokságot is.
• Ennél is érdekesebb azonban, hogy a tízéves rangsorba két-két horvát és szerb csapat is bekerült. Ezekből tíz év alatt együttesen közel száz labdarúgó igazolt az öt nagy liga valamelyikébe.
• Összehasonlításképpen, ugyanebben az időszakban, ha mindenkit beleszámolunk, 27 magyar neve került elő ezeknek a bajnokságoknak valamely csapatánál. Azért nem azt írtuk, hogy ennyi magyar játszott ezekben a klubokban, mert sok esetben egyáltalán nem játszottak.

Igen, de: ebből a 27-ből is szép számmal voltak olyanok, akik nem magyar csapattól igazoltak a nagy bajnokságokba. Vagy már az adott országban születtek, vagy karrierjük nagyon korai szakaszában kerültek oda. A CIES módszertana szerint például valószínűleg Szoboszlai Dominikot sem magyar csapathoz számolnák.

• Így, ha csak az ifi éveiket valamely magyar csapatnál töltő labdarúgókat számoljuk, akkor még kedvezőtlenebb a helyzet: tíz év alatt alig több mint egy tucat ilyen focista jutott el az öt nagy bajnokság valamelyikébe.
• A Dinamo Zagreb egyedül ennek közel kétszeresét hozta össze, de a régiós csapatok közül nincs ettől messze az RB Salzburg, az FK Partizan, a Crvena Zvezda és a Hajduk Split sem.