Háromszáz százalékos árrés az 525 milliárdos állami tenderen, NER-es befutókkal

Négy vállalat láthatja el földgázzal a következő három évben az állami intézmények zömét, több száz milliárd forint értékben. Az erről szóló keretszerződést áprilisban írták alá a vállalatok a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósággal (KEF).

• A hatalmas tendert mégtavaly év végén írta ki a KEF. A befutók között akad olyan is, amelyen meglepődtek a G7-nek nyilatkozó szakértők, de az igazi meglepetés a nyertesek által ajánlott rendkívül magas „árrés”*

  A szerződéseben konzekvensen így hivatkoznak a piacon inkább spreadnek nevezett kereskedői felárra.

  volt.

: a KEF az állami gázigény nagy részét megpróbálta lefedni egy közbeszerzéssel. A kiírás szerint a nyerteseknek évente több mint 500 intézmény kiszolgálását kell biztosítaniuk.

• A megállapodást három évre írták alá, ami azt jelenti, hogy az érintett állami szervezetek ennek a keretében vásárolhatják majd a földgázt a 2026-os, 2027-es és a 2028-as gázévben. Igaz, utóbbiban csak akkor, ha még 2026-ban két évre előre szerződnek.
• Tényleg rengeteg gázról van szó. A szerződés becsült legmagasabb összmennyisége 15 milliárd kilowattóra, azaz nagyjából 1,4 milliárd köbméter. A KEF erre nettó 525 milliárd forintos keretösszeget adott meg.
• Kérdés persze, hogy mire lesz ez elég, az ajánlattevők ugyanis elég magas árakat adtak meg. Egész pontosan árrést, a kiíró ugyanis ezt kérte. A megadott értékek 88 és 97 euró/megawattóra között szóródtak, azaz ennyivel adnák drágábban a gázt a tőzsdei árnál. Utóbbi azonban jelenleg ennek mindössze fele-harmada, 33-35 euró.

: emiatt épp ez az „árrés” lepte meg leginkább az ágazati szereplőket. Lapunk kérdésére egy gázpiacon aktív kereskedő azt mondta: „ezek értelmezhetetlenül magas spreadek, én leírni nem mertem volna őket egy ajánlatban”.

• Persze sok múlik a szerződés egyéb feltételein. Ez a megállapodás pedig a kockázatok jelentős részét a kereskedőkre tolja. A megadott árrések azonban a piacon megszokott legalább tízszeresére rúgnak, ami mindenféleképpen soknak tűnik.

elvileg ez csak egy keretszerződés, azaz nem minden esetben ez lesz az ár. A konkrét megrendeléseknél elvileg ettől el lehet, sőt valószínűleg el is kell majd lefele térnie az egyes cégeknek.

• Az ilyen közbeszerzések úgy zajlanak, hogy hosszabb távra kötnek egy szerződést néhány szereplővel, majd később a konkrét megbízásokért már csak ők versenyezhetnek. Elvileg az állami kommunikáció is így működik, csak ott évek óta egy szereplő kap minden megbízást.
• Mindezt úgy kell elképzelni, hogy ha például egy minisztérium szeretne 10 ezer köbméter gázt az épületeibe, akkor nem önálló közbeszerzést ír ki, hanem ezt nyitja újra, és csak a négy már korábban kiválasztott cégtől kap ajánlatot. Ők viszont újra versenyeznek a konkrét megbízásért.

: ettől még az eddig látottak alapján lehet hatalmas üzlet a most kötött megállapodás. Különösen, hogy a keretösszegből és a megadott mennyiségből a jelenlegi tőzsdei jegyzés duplájánál is magasabb átlagár és így 100 százalékot meghaladó „árrés” adódik.

• A befutó cégek közül az állami MVM, a MET irányítása alatt álló E2 és az E.On igazából senkit nem lepett meg, ezek a cégek ugyanis meghatározó szereplők a gázpiacon. A legjobb ajánlattal első helyen kiválasztott, Alteo azonban igen.
• Az Alteo két éve került jórészt a Mol, a kormányfő veje, Tiborcz István és a szintén NER-milliárdos Jellinek Dániel érdekkörébe, azóta az utóbbi részét is megvette a Mol. A csoport azonban főként nem gázkereskedelemmel foglalkozik: tavaly 196 millió kilowattóra gázt értékesített, ami elenyésző a mostani szerződésben foglalt mennyiséghez képest.