A járvány visszahúzódására utalnak a napi új koronavírus-fertőzések idősorai a visegrádi régióban. Szlovákia és Csehország után Magyarországon is stabil csökkenést mutatnak a napi esetszámok lakosságarányos mozgóátlagai, és úgy látszik, az elmúlt egy hétben Lengyelországban is meglett a fordulat.

&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;span data-mce-type=„bookmark” style=„display: inline-block; width: 0px; overflow: hidden; line-height: 0;” class=„mce_SELRES_start”&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt;&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;/span&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt;

A betegséget kimutató mintavételek aránya is a járvány tetőzésére utal Magyarországon, míg Lengyelországban leginkább az adatközléssel kapcsolatos anomáliákról árulkodnak a legutóbbi értékek. Jól látszik az alábbi ábrán továbbá, hogy Szlovákiában és Csehországban a tesztkapacitásokat sikerült felskálázni a járvánnyal szembeni érdemi fellépéshez szükséges szintre.

Mostanra a napi halálesetek hétnapos mozgóátlagai is régió-szerte a járvány tetőzését, visszaszorulását jelzik, növekvő tendencia már egyik országban sincs. A végzetes esetek számai azonban a kilábalás különböző ütemeire utalnak. Magyarországon március végére szélsőségesen magas szintre futott fel a végzetes esetek száma, ahonnan egyelőre még nem látszik a süllyedés.

Amint arról másik cikkünkben külön írtunk, a fordulat tehát Magyarország esetében sajnos nagyon magas plató elérése után következhet csak be, épp a nyitás napján döntöttük meg a világrekordot (hiszen a korlátozások változtatását a magyar kormány nem a járványügyi adatokhoz, hanem az átoltottsághoz igazította).

related-article?id=158488

A cseh és a szlovák hatóságok március közepe óta már a napi halálesetek csökkenését regisztrálják, igaz, Szlovákiában húsvétkor átmenetileg megtört ez a tendencia. Lengyelországban pedig még csak a növekedés megszűntének legelső jelét látni.

A lakosság átoltottságában Magyarország tovább növelte előnyét a régiós szomszédokhoz képest, ami a beadott injekciók lakosságarányos számát tekintve a régiós rangsor második helyén lévő Szlovákiához képest már 1,8-szoros. <span data-mce-type="bookmark" style="display: inline-block; width: 0px; overflow: hidden; line-height: 0;" class="mce_SELRES_start"></span><span data-mce-type="bookmark" style="display: inline-block; width: 0px; overflow: hidden; line-height: 0;" class="mce_SELRES_start"></span><span data-mce-type="bookmark" style="display: inline-block; width: 0px; overflow: hidden; line-height: 0;" class="mce_SELRES_start"></span><span data-mce-type=„bookmark” style=„display: inline-block; width: 0px; overflow: hidden; line-height: 0;” class=„mce_SELRES_start”></span>

A szlovák, a lengyel és a cseh oltási programok nagyjából hasonló ütemben zajlanak, és a közeljövőben nem is várható, hogy megváltoznak. A régiós szomszédok közül eddig csak Szlovákiába érkeztek eddig az uniós rendszeren kívülről vakcinák, a március eleje óta az országban lévő 200 ezer adag Szputnyik V vakcina sorsa azonban még mindig bizonytalan. A Szlovák Állami Gyógyszerellenőrzési Ügynökség (SÚKL) vizsgálatai szerint a szérum több szempontból is megfelelő, de az országba érkezett gyártási tételek eltérnek a Lancet szaklapban vizsgáltaktól, így az engedélyezéshez további dokumentumok szükségesek.

A biztató kilátások következtében Csehországban a jövő héten részlegesen megnyitnak az általános iskolák alsó tagozatai és bizonyos üzletek, piacok is, és a szükségállapotnak is vége lehet, ami a kijárási korlátozások megszűnését jelenti. Szlovákiában április 19. után kezdődhet az enyhítés, ha addig nem kezd újra erősödni a járvány.

Tetőzik a járvány, lassan fellélegezhet a visegrádi régió