Telex tényellenőrzés módszertan

For the English version of our methodology please refer to: Telex's Fact-checking Methodology

Rólunk

A Telexnél úgy gondoljuk, hogy a médiának nemcsak az a dolga, hogy beszámoljon az aktuális eseményekről, hanem az is, hogy ellenőrizze a befolyásos szereplők nagy közönséghez eljutó állításait. A tényellenőrzés (fact-checking) műfaja mindig is a mindennapi munkánk része volt, és azért hoztuk létre az Ellenőrző rovatot, hogy olvasóink minél egyszerűbben megtalálják a tényellenőrzéssel foglalkozó anyagainkat.

Az interneten könnyű elveszni az álhírek és a téves állítások között. Elég csak a koronavírus-járvány közben a közösségi oldalakon megjelent hazugságokra, félreértelmezésekre gondolni. Az Ellenőrzőnek nemcsak az a célja, hogy szájbarágósan bemutassa, hogy egy állítás igaz-e, vagy sem, hanem az is, hogy az ellenőrzési folyamat részletes leírásával segítsünk az olvasóknak, hogy később akár egyedül is képesek legyenek legalább felismerni a kétesnek tűnő állításokat. 

A tényellenőrző cikkeink mindegyikében a Nemzetközi Tényellenőrző Hálózat (IFCN) irányelvei és a Telex Etikai kódexe alapján járunk el. Az elemzéseink alapjául szolgáló értékek ezekben a dokumentumokban vannak lefektetve.

A Telex számára fontos a pártatlanság, ezt az etikai kódexünkben is hangsúlyosan kiemeltük. Újságíróink a pártatlanságot mint értéket munka közben, a közösségi médiában és más nyilvános szerepléseik alkalmával minden egyes pillanatban szem előtt tartják viselkedésükkel és cikkeikkel is.

Mit ellenőrzünk?

A tényellenőrző anyagainkkal nemcsak a közösségi oldalakon futótűzként terjedő állításoknak járunk utána, hanem igyekszünk minden közérdekű kijelentést ellenőrizni. Legyen szó politikusról, színészről, zenészről, közszereplőről vagy egy arctalan felhasználóról a Facebookon, ha egy tényszerű kijelentése sokakat érint, megvizsgáljuk az igazságtartalmát. Ezen kritériumok alapján választjuk ki, hogy mit ellenőrzünk:

• Időszerű, releváns?
• Közérdekű a téma?
• Ha az állítás hamis vagy pontatlan, akkor lehet veszélyes vagy káros hatása?
• Nagy közönséget ért már el? Kialakult már egy nagyobb, nyilvános vita az állításról? A közösségi oldalakon látható mérőszámok és interakciók alapján van esélye, hogy esetleg még nagyobb közönséghez jusson el?
• Vannak ellenőrizhető, tényszerű elemek az állításban, vagy pusztán egy véleményről van szó?

Mivel nemcsak az fontos, hogy mit mondott valaki, hanem az is, hogy miért mondta, azokban az esetekben, amelyeknél ez számít, megpróbáljuk megszólaltatni az érintettet. Ha válaszol, akkor a cikkben idézzük a válaszának releváns részét, és akkor is így teszünk, ha csak a tényellenőrzés megjelenése után válaszol. Ha válaszra várunk, azt a cikkben is jelezzük.

Természetesen tudjuk, hogy például egy politikai beszéd közben az ember hajlamos szóvirágokat használni, és sokan élnek a költői túlzás eszközével. Épp ezért a munkánk során figyelembe vesszük az elhangzott állítás körülményeit is – többek között azért is, mert sajnos nem tudunk minden politikus mellé odaállítani egy újságírót. Ha olyan helyzetbe kerülünk, hogy több állítás kerül elénk, mint amennyinek az ellenőrzésére kapacitásunk van, aszerint szelektálunk, hogy melyik állítás van nagyobb hatással az emberekre, valamint hogy melyik mekkora közönséghez jutott már el.

Az is fontos, hogy az állítás, amit megvizsgálunk, egyáltalán ellenőrizhető legyen. Véleményeket ezért nem is ellenőrzünk. Persze írunk ilyenekről a Telexen, de nem feltétlenül a valóságtartalmukra koncentrálva. Egy állításnak akkor járunk utána, ha félrevezetőnek vagy hibásnak tűnik. Nyelvbotlásokkal és rosszul idézett adatokkal nem foglalkozunk, csak ha nagyon fontos állításról van szó.

Fontos számunkra a függetlenségünk és a pártatlanságunk, de mivel a médiának van egy ellenőrző funkciója, valószínűleg gyakrabban járunk utána a mindenkori hatalom képviselőitől érkező állításoknak, lévén azok általában sokkal többeket érintenek, és sokkal több emberhez jutnak el.

Honnan szedjük az állításokat, amiket ellenőrzünk?

A munkánk során nap mint nap olvassuk és hallgatjuk közszereplők nyilatkozatait, beszédeit és ígéreteit, valamint a közösségi oldalakat is figyeljük. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az élet minden területét le tudjuk fedni, ezért – mint minden más cikkünknél – gyakran kérjük szakértők segítségét. Amennyiben tehetjük, a hitelesség érdekében megadjuk a megkérdezett szakértőink nevét és titulusát, méghozzá az Etikai kódexünkben leírtak szerint.

Ezek a szakértők nemcsak az állítások ellenőrzésében segítenek, hanem néha tippeket is adnak fontos esetekről, amiket szerintük ellenőrizni kéne. Ez olyan jól működik, hogy szeretnénk az olvasóinkat is bevonni. Ha találkozott egy olyan állítással, ami

1. egy ellenőrizhető tényen alapszik,
2. közérdekű kérdéssel foglalkozik,
3. sokakhoz eljutott, és olyannak tűnik, mint ami könnyen terjed az interneten,

akkor kérjük, küldje el az ugyelet@telex.hu emailcímre, vagy írjon a közösségi oldalaink valamelyikén.

Az ellenőrzések során, mint említettük, szakértők segítségét kérjük, de külső forrásokat is felhasználunk, például megbízható vagy ellenőrizhető forrásokból (például egy ország statisztikai hivatalából) származó, nyilvánosan elérhető adatokat, szakértői véleményezett tanulmányokat, megbízható médiumok cikkeit – néha azonban egy egyszerű Google-keresés is elég. Igyekszünk elsődleges forrásokat használni, és a legtöbb esetben cikkeinkben hivatkozásokat adunk meg a forrásokra, hogy olvasóink láthassák az általunk felhasznált anyagokat.

A fact-checking címkével ellátott cikkeink mind saját anyagok. Más médiumok tényellenőrzéseit legfeljebb szemlézzük, nem tüntetjük fel sajátunkként. A Telexben a pontosság felülírja a gyorsaságot, vagyis mindig figyelemmel kell lenni a forrásokra, az információk ellenőrzöttségére és töredékességére. A legfontosabb az, hogy pontos információkat adjunk át, ezért inkább tovább várunk a szükséges adatokra, minthogy elhamarkodva kiadjunk egy félkész ellenőrzést.

Besorolás

Miután ellenőriztük az állítást, az alábbi négy kategória valamelyikébe soroljuk:

• igaz,
• inkább igaz,
• inkább hamis,
• hamis.

Az elsőt és utolsót abban az esetben használjuk, ha az állítás minden eleme igaz vagy hamis. Vannak azonban olyan összetettebb esetek, amikor egy alapvetően hamis állításnak van némi igazságtartalma – gyakran azért, hogy az álhír hitelesebbnek tűnjön. Ilyenkor használjuk a másik két besorolást.

Az „inkább igaz” besorolást használnánk például abban az esetben, ha egy olyan állítást ellenőriznénk, hogy a magyar pedagógusok átlagosan X forintot keresnek, ami sokkal alacsonyabb, mint az országos átlag. Ha az igaz, hogy átlagosan kevesebbet keresnek, mint az országos átlag, de valójában X+50 ezer forintot keresnek, akkor az állítás inkább igaz.

Ha egy politikus mond valamit, amit aztán valaki kiragad a kontextusból és félreértelmez, hogy egy, az eredeti témától teljesen független állítást támasszon alá, akkor azt inkább hamisként értékelnénk.

Mi történik, ha hibázunk?

Ahogy az Etikai kódexünkben is olvasható, „legjobb tudomásunk szerint az igazat írjuk, pontosan, és mindent megteszünk a tévedések, hibák elkerüléséért. Amennyiben mégis hiba kerül egy anyagba, legyen szó akár saját információról, akár átvételről más kiadványtól, a téves információt a lehető leggyorsabban javítjuk, és a módosítás tényét – a helyesírási és stilisztikai javításokat kivéve – egyértelműen jelezzük. Javításokat az érintett kérésére akkor közlünk, ha arról szerkesztői döntés születik.”

Ha tárgyi tévedést követtünk el, ha hibásan linkeltünk vagy ha ha cikkben leírtakból leszűrhető összegzéssel ellentétes értékelést adtunk a cikknek, akkor azt a javítás után a cikkben jelezzük.

A hiba mértékétől függően változó, hogy javítjuk a cikket. Ha elírásról, nyelvtani hibáról van szó, ami nem befolyásolja a szöveg tartalmát vagy az abból levonható következtetést, akkor azt a cikkben javítjuk, de nem jelezzük külön.

Amennyiben olyan, téves információ szerepel a cikkben, ami befolyásolja annak tartalmát, vagy fontos információ hiányzik, akkor javítás/pótlás után ezt a megváltozott résznél Frissítés - idő:-tal jelöljük. Amennyiben változtatunk a cikkben található értékelésen, a cikk végén dőlt betűkkel kiemelve jelezzük. Ebben elmagyarázzuk a változás hátterét is. A hibák javításáért elsősorban a cikk szerzője és szerkesztője felelős.

Ha úgy gondolja, hogy hibáztunk, írja meg nekünk az ugyelet@telex.hu-ra vagy az ellenorzo@telex.hu-ra!

Minden újságírónk email címe megtalálható az impresszumban, és mivel a cikkeinkben megtalálható a szerző neve, az olvasó – ha hibát vél felfedezni – könnyen írhat közvetlenül a szerzőnek. Emellett írhat az ugyelet@telex.hu-ra is, ezt minden újságíró látja, így nagy az esély a minél hamarabbi reakcióra/javításra.

A tartalomra vonatkozó szabályainkat szintén a kódexben olvashatja el.

Kik dolgoznak az Ellenőrzőn?

A Telex bármelyik újságírója írhat tényellenőrző cikket, de ez nem azt jelenti, hogy a rovatnak ne lenne gazdája. Az állandó csapat:

Rovatszerkesztő: Hanula Zsolt, a Telex szerkesztője, korábban az Index munkatársa. 2017-ben A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége a tudomány népszerűsítése érdekében kifejtett eredményes újságírói tevékenysége elismeréseként Akadémiai Újságírói Díjban részesítette tudományos ismeretterjesztő tevékenységéért, valamint az áltudományokat leleplező írásaiért.

Rovatfelelős: Világi Máté, a Telex technológiai és tudományos újságírója. Pályafutását 2019-ben, az Indexnél kezdte, a Telex indulása óta a lap munkatársa. 2021-ben elvégezte az IFCN tényellenőrző hálózat képzését, azóta rendszeresen dolgozik tényellenőrző cikkeken és a rovat kialakításán, fejlesztésén.

Állandó szerző: Nagy Nikoletta, a Telex.hu technológiai és tudományos újságírója. 2012 óta dolgozik újságíróként, megfordult a legnagyobb magyar online hírportáloknál, néhány éve rendszeresen végez tényellenőrzéseket is. Az International Journalism Programme 2020-as ösztöndíjasa.

Az átláthatóság és a függetlenség érdekében rendszeresen közzétesszük átláthatósági jelentésünket. Ezeket az átláthatósági aloldalunkon találja meg.

A Telexről és az újságírókról az Impresszumból tudhat meg többet, ami itt található.