Telex tényellenőrzés módszertan

For the English version of our methodology please refer to: Telex's Fact-checking Methodology

Rólunk

A Telexnél úgy gondoljuk, hogy a médiának nemcsak az a dolga, hogy beszámoljon az aktuális eseményekről, hanem az is, hogy ellenőrizze a befolyásos szereplők nagy közönséghez eljutó állításait. A tényellenőrzés (fact-checking) műfaja mindig is a mindennapi munkánk része volt, és azért hoztuk létre az Ellenőrző rovatot, hogy olvasóink minél egyszerűbben megtalálják a tényellenőrzéssel foglalkozó anyagainkat.

Az interneten könnyű elveszni az álhírek és a téves állítások között. Elég csak a koronavírus-járvány közben a közösségi oldalakon megjelent hazugságokra, félreértelmezésekre gondolni. Az Ellenőrzőnek nemcsak az a célja, hogy szájbarágósan bemutassa, hogy egy állítás igaz-e, vagy sem, hanem az is, hogy az ellenőrzési folyamat részletes leírásával segítsünk az olvasóknak, hogy később akár egyedül is képesek legyenek legalább felismerni a kétesnek tűnő állításokat. 

A tényellenőrző cikkeink mindegyikében a Nemzetközi Tényellenőrző Hálózat (IFCN) irányelvei és a Telex Etikai kódexe alapján járunk el. Az elemzéseink alapjául szolgáló értékek ezekben a dokumentumokban vannak lefektetve.

A Telex számára fontos a pártatlanság, ezt az etikai kódexünkben is hangsúlyosan kiemeltük. Újságíróink a pártatlanságot mint értéket munka közben, a közösségi médiában és más nyilvános szerepléseik alkalmával minden egyes pillanatban szem előtt tartják viselkedésükkel és cikkeikkel is.

Mit ellenőrzünk?

A tényellenőrző anyagainkkal nemcsak a közösségi oldalakon futótűzként terjedő állításoknak járunk utána, hanem igyekszünk minden közérdekű kijelentést ellenőrizni. Legyen szó politikusról, színészről, zenészről, közszereplőről vagy egy arctalan felhasználóról a Facebookon, ha egy tényszerű kijelentése sokakat érint, megvizsgáljuk az igazságtartalmát. Ezen kritériumok alapján választjuk ki, hogy mit ellenőrzünk:

  • Időszerű, releváns?
  • Közérdekű a téma?
  • Ha az állítás hamis vagy pontatlan, akkor lehet veszélyes vagy káros hatása?
  • Nagy közönséget ért már el? Kialakult már egy nagyobb, nyilvános vita az állításról? A közösségi oldalakon látható mérőszámok és interakciók alapján van esélye, hogy esetleg még nagyobb közönséghez jusson el?
  • Vannak ellenőrizhető, tényszerű elemek az állításban, vagy pusztán egy véleményről van szó?

Mivel nemcsak az fontos, hogy mit mondott valaki, hanem az is, hogy miért mondta, azokban az esetekben, amelyeknél ez számít, megpróbáljuk megszólaltatni az érintettet. Ha válaszol, akkor a cikkben idézzük a válaszának releváns részét, és akkor is így teszünk, ha csak a tényellenőrzés megjelenése után válaszol. Ha válaszra várunk, azt a cikkben is jelezzük.

Természetesen tudjuk, hogy például egy politikai beszéd közben az ember hajlamos szóvirágokat használni, és sokan élnek a költői túlzás eszközével. Épp ezért a munkánk során figyelembe vesszük az elhangzott állítás körülményeit is – többek között azért is, mert sajnos nem tudunk minden politikus mellé odaállítani egy újságírót. Ha olyan helyzetbe kerülünk, hogy több állítás kerül elénk, mint amennyinek az ellenőrzésére kapacitásunk van, aszerint szelektálunk, hogy melyik állítás van nagyobb hatással az emberekre, valamint hogy melyik mekkora közönséghez jutott már el.

Az is fontos, hogy az állítás, amit megvizsgálunk, egyáltalán ellenőrizhető legyen. Véleményeket ezért nem is ellenőrzünk. Persze írunk ilyenekről a Telexen, de nem feltétlenül a valóságtartalmukra koncentrálva. Egy állításnak akkor járunk utána, ha félrevezetőnek vagy hibásnak tűnik. Nyelvbotlásokkal és rosszul idézett adatokkal nem foglalkozunk, csak ha nagyon fontos állításról van szó.

Fontos számunkra a függetlenségünk és a pártatlanságunk, de mivel a médiának van egy ellenőrző funkciója, valószínűleg gyakrabban járunk utána a mindenkori hatalom képviselőitől érkező állításoknak, lévén azok általában sokkal többeket érintenek, és sokkal több emberhez jutnak el.

Honnan szedjük az állításokat, amiket ellenőrzünk?

A munkánk során nap mint nap olvassuk és hallgatjuk közszereplők nyilatkozatait, beszédeit és ígéreteit, valamint a közösségi oldalakat is figyeljük. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az élet minden területét le tudjuk fedni, ezért – mint minden más cikkünknél – gyakran kérjük szakértők segítségét. Amennyiben tehetjük, a hitelesség érdekében megadjuk a megkérdezett szakértőink nevét és titulusát, méghozzá az Etikai kódexünkben leírtak szerint.

Ezek a szakértők nemcsak az állítások ellenőrzésében segítenek, hanem néha tippeket is adnak fontos esetekről, amiket szerintük ellenőrizni kéne. Ez olyan jól működik, hogy szeretnénk az olvasóinkat is bevonni. Ha találkozott egy olyan állítással, ami

  1. egy ellenőrizhető tényen alapszik,
  2. közérdekű kérdéssel foglalkozik,
  3. sokakhoz eljutott, és olyannak tűnik, mint ami könnyen terjed az interneten,

akkor kérjük, küldje el az ugyelet@telex.hu emailcímre, vagy írjon a közösségi oldalaink valamelyikén.

Az ellenőrzések során, mint említettük, szakértők segítségét kérjük, de külső forrásokat is felhasználunk, például megbízható vagy ellenőrizhető forrásokból (például egy ország statisztikai hivatalából) származó, nyilvánosan elérhető adatokat, szakértői véleményezett tanulmányokat, megbízható médiumok cikkeit – néha azonban egy egyszerű Google-keresés is elég. Igyekszünk elsődleges forrásokat használni, és a legtöbb esetben cikkeinkben hivatkozásokat adunk meg a forrásokra, hogy olvasóink láthassák az általunk felhasznált anyagokat.

A fact-checking címkével ellátott cikkeink mind saját anyagok. Más médiumok tényellenőrzéseit legfeljebb szemlézzük, nem tüntetjük fel sajátunkként. A Telexben a pontosság felülírja a gyorsaságot, vagyis mindig figyelemmel kell lenni a forrásokra, az információk ellenőrzöttségére és töredékességére. A legfontosabb az, hogy pontos információkat adjunk át, ezért inkább tovább várunk a szükséges adatokra, minthogy elhamarkodva kiadjunk egy félkész ellenőrzést.

Besorolás

Miután ellenőriztük az állítást, az alábbi négy kategória valamelyikébe soroljuk:

  • igaz,
  • inkább igaz,
  • inkább hamis,
  • hamis.

Az elsőt és utolsót abban az esetben használjuk, ha az állítás minden eleme igaz vagy hamis. Vannak azonban olyan összetettebb esetek, amikor egy alapvetően hamis állításnak van némi igazságtartalma – gyakran azért, hogy az álhír hitelesebbnek tűnjön. Ilyenkor használjuk a másik két besorolást.

Az „inkább igaz” besorolást használnánk például abban az esetben, ha egy olyan állítást ellenőriznénk, hogy a magyar pedagógusok átlagosan X forintot keresnek, ami sokkal alacsonyabb, mint az országos átlag. Ha az igaz, hogy átlagosan kevesebbet keresnek, mint az országos átlag, de valójában X+50 ezer forintot keresnek, akkor az állítás inkább igaz.

Ha egy politikus mond valamit, amit aztán valaki kiragad a kontextusból és félreértelmez, hogy egy, az eredeti témától teljesen független állítást támasszon alá, akkor azt inkább hamisként értékelnénk.

Mi történik, ha hibázunk?

Ahogy az Etikai kódexünkben is olvasható, „legjobb tudomásunk szerint az igazat írjuk, pontosan, és mindent megteszünk a tévedések, hibák elkerüléséért. Amennyiben mégis hiba kerül egy anyagba, legyen szó akár saját információról, akár átvételről más kiadványtól, a téves információt a lehető leggyorsabban javítjuk, és a módosítás tényét – a helyesírási és stilisztikai javításokat kivéve – egyértelműen jelezzük. Javításokat az érintett kérésére akkor közlünk, ha arról szerkesztői döntés születik.”

Ha úgy gondolja, hogy hibáztunk, írja meg nekünk az ugyelet@telex.hu-ra!

A tartalomra vonatkozó szabályainkat szintén a kódexben olvashatja el.

Az átláthatóság és a függetlenség érdekében rendszeresen közzétesszük átláthatósági jelentésünket.

A legfrissebbet itt találja.

Az első átláthatósági jelentést itt találja.

A másodikat pedig itt.

A Telexről és az újságírókról az Impresszumból tudhat meg többet, ami itt található.