A Tisza új külügyi vezetője: Magyarország a nyugathoz tartozik, és vége lesz a kompország státuszunknak

Terjedelmes interjút adott Magyar Péter Youtube-csatornáján Orbán Anita, akit nemrég jelentettek be a Tisza Párt új külügyi vezetőjeként. A komoly nemzetközi vállalati tapasztalattal rendelkező, korábban az Orbán-kormánynak utazó nagykövetként is dolgozó Orbán Anita többek között arról beszélt, hogy a leendő Tisza-kormány egyik első külügyi feladata lesz rendezni a viszonyunkat Lengyelországgal, az EU-val és a nyugati szövetségi rendszerrel.

Orbán Anita karrierjével mi is részletesen foglalkoztunk, azonban az interjúban az első igazán újnak ható információ az volt, hogy amerikai tartózkodása idején Orbán Anita pár hónapig a Heritage Foundation nevű think tanknél gyakornokoskodott évtizedekkel ezelőtt. Ez ma leginkább arról ismert, hogy ők tervezték meg Donald Trumpnak azt a Project 2025 nevű tervet, ami a jelenlegi amerikai kormányzás alapját jelenti az LMBTQ-jogok csorbításától az abortuszszigorításon át a szövetségi ügynökségek politikai célú használatáig, mint az egyre erőszakosabb fellépések a vélt vagy valós illegális bevándorlókkal szemben az Egyesült Államokban. A Tisza politikusa elmondta, hogy ugyan munkát ajánlottak annak idején neki, de ő inkább egy másik munkát választott Bostonban. Azt is hozzátette, hogy máig alumnusnak számít, és hívják a szervezet programjaira.

2010-től dolgozott a Martonyi János vezette külügynél, ahol alapvetően az energiafüggőséggel és energiapolitikával kapcsolatos utazó nagykövet volt, de 2015-ben otthagyta a minisztériumot, miután az új külügyminiszter, Szijjártó Péter érkezése után megszabott új iránnyal nem tudott azonosulni, és a munkájára sem volt így szükség. Orbán kezdetben éppen az oroszoktól való energiafüggőséget szerette volna csökkenteni, azonban a Moszkvába szinte hazajáró Szijjártó kinevezése óta csak egyre szorosabbra fűzte a magyar kormány az orosz függést.

Az adásból derült ki az is, hogy Orbán Anita két nappal ezelőtt felfüggesztette a tagságát két fontos szervezetben is, ahol magasrangú tagnak számít, hogy a választási kampányra tudjon koncentrálni. Az egyik az Európai Külügyek Tanácsa, a másik pedig az a Globsec, amiről fideszes politikusok nem sokkal a Tisza bejelentése után már globalista, sorosista szervezetként beszélnek, és máris Bajnai Gordon embereként hivatkoznak rá.

Ezzel kapcsolatban Orbán Anita elmondta, hogy a Globsecbe minden ország egy-egy tagot delegál, egyedül Magyarország annyira megosztott, hogy két embert hívtak meg oda: a magyar balközepet képviselő Bajnait, és őt, aki a magyar jobbközépet képviselte.

Azt is elmondta, hogy a Globsec kifejezetten népszerű szervezet a fideszesek körében, hiszen például Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója is ott van minden fórumon, és rendszeresen tart előadásokat is, amiről elég gyakran beszámol a sajtó. Hozzátette még, hogy a Globsec már szervezett olyan miniszterelnöki találkozót, amelyen Orbán Viktor is részt vett, illetve Szijjártó Péter is rendszeres vendége ezeknek az eseményeknek.

A Tisza leendő külpolitikájáról úgy nyilatkozott, hogy Szent István nyomán Magyarország a nyugathoz tartozik, és vége lesz a kompország státuszunknak. “Le fogunk horgonyozni a nyugati szövetségrendszerben” – mondta, majd hozzátette, hogy az első feladata lesz az ezeréves lengyel-magyar barátság rendezése, és felül kell írni az elmúlt években okozott károkat, ami ráadásul a V4-ek működéséhez is szükséges. Ezen kívül erősíteni kívánja a kapcsolatok a szomszédos országokkal és rendezni velük a vitás ügyeket.

“Lengyel körözött bűnözőket nem fogunk Magyarországon fogadni és bújtatni”

– mondta ezzel utalva arra, hogy a magyar kormány segítségével már több rendőrségi elfogatóparancs alatt álló, lengyel jobboldali politikus is Magyarországon kapott politikai menedéket.

Szerinte az április 12-i szavazás megerősítő népszavazás is lesz egyben, hiszen 2003-ban ezen a napon szavazták meg a magyarok az EU-csatlakozást. Így a Tiszának az első dolgai között lesz hazahozni ez EU-s pénzeket, amelyek a magyar korrupció miatt nem jönnek. Itt elmondta, hogy az állam inkább lemond az EU-s pénzekről, mintsem megoldja a korrupciót Magyarországon.

Az EU-ról azt mondta, hogy jelenleg EU26-ként működik a szervezet, mert Magyarország vétóz a legtöbbet, aminek a hatását is sikerült elinflálni.

“Nem nemzeti érdek, hanem oligarchikus vagy egy harmadik fél érdekében vétózunk. Ez be lesz fejezve. Nem bot szeretnénk lenni a küllők között, hanem küllő a keréken”

– utalt itt Orbán arra, hogy a magyar kormány gyakorlatilag teljesen elzárta Magyarországot az EU-s együttműködésektől azzal, hogy igyekeznek folyamatosan akadályozni a szövetség munkáját, mivel a legtöbbször egyedüliként vétóznak Brüsszelben. Ezen a Tisza változtatna, hogy ismét megbecsült tagja legyen az ország az EU-nak.

“Ki kell mondanunk, hogy itt Oroszország az agresszor és Ukrajna az áldozat" – itt már a szomszédos háborúra utalt, amelyről elmondta, hogy a Tisza támogatná Ukrajna integritását és területi szuverenitását, mert az ország érdeke, hogy a határunkon független Ukrajna legyen, viszont nem támogatják az ország gyorsított EU-csatlakozását.

Itt még elmondta azt is, hogy a 2001-es népszámláláson kiderült, hogy nagyjából ugyanannyi román és lengyel kisebbség él Ukrajnában, mint magyar, azonban amíg az előbbi kettőnek sikerült kitárgyalni a saját nemzeti kisebbségei védelmét, ez a magyarok esetében nem történt meg. "“Nem tudom, hogy ez kompetenciahiány, vagy üres lózung a kisebbségvédelem” – mondta Orbán. Viszont fegyvereket nem szállítanak majd Ukrajnába, ahogy katonákat sem küldenek.

Az oroszokkal való kapcsolatban is váltana, mert szerint itt nem két fél ül a tárgyalóasztal két oldalán, hanem a magyar kormány ül az orosz oldalán. A Tisza visszaülne a magyar oldalra, és háttéralkuktól mentes viszonyt alakítana ki az oroszokkal. Ezen kívül a választás utáni egyik első dolgok közé sorolta azt, hogy megerősítik a magyar külügy informatikai rendszerét, hogy más országok ne tudjanak csak úgy ki-be járkálni, mint tették azt korábban orosz hekkerek. Egyébként Orbán egyik nagy célja, hogy a külügyet általában is bevezesse a digitalizációba.

Az első 100 nap egyik legfontosabb teendője között említette, hogy le kell ülni tárgyalni a szlovákokkal a Benes-dekrétumok ügyében. Itt megjegyezte, hogy ugyan Orbán Balázs szerint folyamatosan napirenden tartják a témát, de ez Orbán Anita szerint áltevékenység, mert megoldás és eredmény kell.

Ezen kívül kiderült még, hogy Magyar Péter miniszterelnökként elsőként külföldre Varsóba, Bécsbe, majd utána Brüsszelbe utazik, illetve meglátogatja majd Kárpátalját is, ahol 2015 óta nem járt magyar miniszterelnök, pedig négy éve háborúban élnek.

A külügyet karcsúsítaná és áramvonalasítaná, hogy megszüntesse a pazarlást, és ne a megtett kilométerek jelentsék az eredményeket. Amíg nem rendezik az ügyeiket a szomszédos országokban, addig nem terveznek 7 ezer kilométerrel messzebbi országokba utazni, hogy vélt vagy valós magyar érdekeket képviseljenek. Ezzel együtt pedig megszünteti azt a helyzetet, hogy a magyar nagykövetségek kifizetőhelyekként vagy utazási irodákként funkcionálnak.