Két és fél évnyi cigaretta van egy ilyen illegális eszközben, valóságos meghívó a mértéktelenségre

Ismert repperek és minden korosztályból érkező járókelők szívják, de már egy magyar politikus is ezzel jár a parlamentbe. Mi az?

Egy új, illegális és addiktív elektromos cigaretta, vagyis a VapSolo, ami hirtelen elárasztotta Magyarországot. Ha körbenézünk a budapesti és vidéki utcákon, illetve a szórakozóhelyek teraszán, sok magyar kezében világít egy színes, szögletes e-cigaretta, ami hirtelen kisöpörte itthonról a korábban uralkodó Elfbarokat és Poco Barokat.

Az említett termék egy viszonylag új, főként Európában terjedő elektromos cigaretta (vape), amely eldobható, de újratölthető akkumulátorral rendelkező vape-eket gyárt. Már 80 és 180 ezer slukkos termékek is vannak, utóbbiban hat íz van egyszerre, azzal a csavarral, hogy a hat ízű készülék alapízein belül is vannak ízkombinációk.

Sosincs vége, sosem fogy ki

Nem új jelenségről van szó, hasonló hullám söpört végig Magyarországon az Elfbar megjelenésével, ami 2022-ben robbant be a köztudatba elsősorban a fiatalok körében népszerű, eldobható elektromos cigarettaként. Eleinte számos tévhit övezte a terméket: sokan úgy gondolták, hogy segít a leszokásban vagy kevésbé káros, azonban ezekre nem álltak rendelkezésre meggyőző tudományos bizonyítékok.

Még 2022-ben írtunk róla részletesebben, hogy bár Magyarországon az Elfbar forgalmazása tiltott volt, a termék továbbra is könnyen hozzáférhető maradt az illegális piacon, különösen fesztiválokon, az utcán és internetes csoportokban. A tiltás következtében ugyan visszaszorult a nyílt árusítás, de megszaporodtak a hamisítványok és az online csalások is. Az Elfbar nemcsak a dohányzókat vonzotta, hanem sok olyan fiatalt és fiatal felnőttet is, akik korábban nem dohányoztak rendszeresen, így a termék hozzájárulhatott a nikotinfüggőség terjedéséhez egy új fogyasztói körben.

Az Elfbarhoz hasonló aktuális jelenséget nem lehet pusztán dohánytermékként kezelni – állítja dr. Szemelyácz János pszichiáter, addiktológus, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke, aki szerint a több tízezer slukkra tervezett, jellemzően illegálisan terjedő készülékek egyszerre vetnek fel egészségügyi, addiktológiai és szabályozási kérdéseket, miközben Magyarország továbbra sem folytat érdemi szakmai párbeszédet az alternatív nikotintermékekről.

Az addiktológus szerint három szempont alapján érdemes vizsgálni ezeket az eszközöket: milyen vegyi anyagokat juttatnak a szervezetbe, milyen szerepe van bennük a nikotinfüggőségnek, illetve betölthetnek-e ártalomcsökkentő szerepet azok számára, akik hagyományos cigarettáról váltanak. Szemelyácz szerint ezeknek az új eszközöknek a legnagyobb veszélye nem csupán a nikotin mennyisége, hanem az, hogy teljesen átalakítja a használat módját.

„Míg a cigarettának van eleje meg vége, egy 180 ezer szippantásos VapSolónak kvázi sosincs” – mondta.

Az addiktológus szerint ez már nem kizárólag kémiai függőség, és nem tüdőgyógyászati kérdés, hanem komoly addiktológiai vetülete van. „Itt fontos a szemlélet, hogy a lakosság mit gondol az ilyesfajta szerhasználatról, mit gondol erről a viselkedéses addikcióról, ami az, hogy mindig lóg valami a szánkban.” A szakember különösen aggasztónak tartja a fiatalok helyzetét. Tapasztalatai szerint ma több kamasz kerül orvosi ellátásba nikotintúladagolás miatt, mint korábban, mert ezekkel az eszközökkel sokkal könnyebb rövid idő alatt nagy dózisú nikotint bevinni. Bár a nikotin önmagában nem felelős a dohányzás okozta daganatokért, COPD-ért vagy szív- és érrendszeri betegségekért, a fejlődő agyra komoly hatással lehet, és rendkívül erős függőséget alakíthat ki.

Nincs limit, de nem megoldás a teljes tiltás

A készülékeket extrém hosszú ideig lehet szívni, 15 ezertől egészen 180 ezer slukkig terjedő termékek egyaránt vannak a piacon, ez pedig sokszorosa a korábban népszerű manórudak kapacitásának. Egy 180 ezer slukkos ilyen új eszköz közel nyolcszor akkora slukkszámot ígér, mint egy 23 ezres Elfbar, és harmincszor akkorát, mint a régi, klasszikus 600 slukkos Elfbárok, amiket külföldön boltokban és kioszkokban lehet megvásárolni.

A termék extrém slukkszáma Szemelyácz János szerint önmagában is azt üzeni a használóknak, hogy nincs szükség limitre.

„Ha valaki napi egy doboz cigarettát szív el, akkor egy év alatt az 70 ezer szippantás. Tehát gyakorlatilag két és fél év cigarettája van bent egy ilyen eszközben. Azért ez rettenetesen beteg: a használó nyilván nem két és fél évig fogja szívni ezt az eszközt.”

A szakember hozzátette:

„Egy ilyen több tízezer szippantásos termék abszolút a mértéktelenségre küld egy meghívót, és ilyen szempontból nagyon rossz szemléletet közvetít.”

A szakember úgy látja, Magyarország hibát követett el azzal, hogy az Elfbar és a hasonló termékek esetében szinte kizárólag a tiltásra épített. Szerinte a teljes tiltás nem szünteti meg a keresletet, hanem egyszerűen az illegális piacra tereli a fogyasztókat. Úgy véli, ugyanaz a logika érvényesül, mint a dizájnerdrogoknál: ha egy terméket betiltanak, rövid időn belül megjelenik egy új, nehezebben ellenőrizhető változat.

Szemelyácz szerint nemcsak tiltásra, hanem szabályozásra is szükség lenne. Elmondta, hogy amíg nincs nyílt szakmai vita az alternatív nikotintermékekről és azok ártalomcsökkentő szerepéről, addig az illegális gyártók dominánsak maradhatnak a piacon. A pulmonológia, az addiktológia, a szabályozó hatóságok és a döntéshozók között szerinte nincs valódi együttműködés, pedig csak közös gondolkodással lehetne hatékony választ adni az új típusú nikotintermékekre.

A szakember három pontban foglalta össze a termék legnagyobb veszélyeit, ezek a következők:

• az ellenőrizetlen, illegális gyártás;
• a mértéktelen használatra ösztönző kialakítás;
• valamint az, hogy az ilyen eszközök az illegális piacot és azon keresztül a szervezett bűnözést erősítik.

Ő megoldásként nem a teljes tiltást, hanem egy reálisabb, ártalomcsökkentő szemléletet sürget. Szerinte el kell ismerni, hogy ezek a termékek jelen vannak a piacon, objektív tájékoztatást kell adni róluk, és olyan szabályozást kell kialakítani, amely egyszerre csökkenti a fogyasztók egészségügyi kockázatait és visszaszorítja az illegális kereskedelmet.

A fent sorolt dilemmákra irányuló megkeresésünkre a NAV közölte lapunkkal, hogy a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságával, valamint más társhatóságokkal is szoros együttműködést alakítottak ki. „[A NAV] több éve összedolgozik számos más országgal, illetve nemzetközi szervezettel az e-cigarettákkal és töltőfolyadékokkal elkövetett visszaélések elleni hatékonyabb fellépés érdekében. Ennek egyik kiemelt fóruma az EMPACT (Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen), amelyben jelenleg 25 másik országgal (ebből 21 tagállam, míg 4 harmadik országnak minősül), illetve az EUROPOL-lal, az Európai Bizottsággal, illetve az OLAF-fal vesz részt a hivatal közösen egy nemzetközi akcióban” – írták.

2023-ban egy külön munkacsoportot is létrehoztak Illegális Dohány Elleni Munkacsoport (IDEM) néven az illegális dohány és dohánygyártmányok kereskedelmének hatékony kezelésére. A hatóság „ezáltal is aktív szerepet vállal az érintett társhatóságok, szervezetek, intézmények bevonásával, azokkal szorosan együttműködve a jogsértések megelőzésében, felderítésében, visszaszorításában”.

Kétes háttér, kaotikus közösségimédia-jelenlét

A vape-márka weboldalán az szerepel, hogy a kínai Sencsenben bejegyzett céget 2013-ban alapította egy bizonyos Victor Cheng, akire lelkes technológiarajongóként hivatkoznak. Cheng célja az volt, hogy alternatívát nyújtson a dohányzásra, ezért megalkotta a márkát, amit nehéz valódi brandként értelmezni, pedig fel van húzva rá egy komplett oldal hangzatos szövegekkel, mesterséges intelligenciával készített grafikákkal. Ha rákeresünk Cheng nevére, egy, a Stanford egyetemen végzett ázsiai férfit dob elénk a LinkedIn, aki gazdasági szakemberként, stratégiai tervezési tanácsadóként, előadóként és üzleti könyvek szerzőjeként ismert, a portfóliójából viszont hiányzik a vape-márka.

Hasonlóan kaotikus a jelenlétük a közösségi médiában is. Az MI-generált tartalmakkal teli Instagram-profiljukat 82 ezer felhasználó követi, a posztokon viszont elenyésző az interakció a magas követőtáborhoz képest. A Facebook-csoportjuknak mindössze 334 tagja van, a hivatalos YouTube-csatornájuk 1700 feliratkozót számlál, a 2024-ben létrehozott X-profiljukat pedig csak 116-an követik. Ezen felül üzemel egy Discord-csatornájuk is, amit úgy hirdetnek, hogy ott exkluzív díjakat lehet nyerni.

A fő TikTok-profiljuk a cikk írásakor épp le van tiltva, de spanyol, német és lengyel profiljaik aktívak, ezeken precízen különválasztva uniformizált tartalmak készülnek: a lengyelen és spanyolon csak és kizárólag a gyártás folyamatáról vannak videók, a németen pedig csakis felülnézetből vett kicsomagolós videókat találni. Az biztosan látszik, hogy a hivatalos brandépítés nem megy nekik úgy, mint más ismert cégeknek, inkább csak hivatalosnak akarnak tűnni, a valódi eladásoknak pedig feltehetőleg elenyésző százaléka történik ezekről a felületekről.

A weblapjukon található kapcsolatfelvétel fülön egyébként arról írnak, hogy a szállítási központjaik Németországban és Spanyolországban találhatóak, és meg van adva egy hongkongi, egy londoni, és egy, az egyesült államokbeli Carsonba bejegyezett címük is. Egy valószínűleg MI-generálta szövegben azt írják magukról, hogy innovatív márkává nőtték ki magukat, melyet kedvelnek a fiatalok, és hisznek abban, hogy „a szépség, az önkifejezés és a szenvedély inspiráló erejével” hathatnak a világra.

Minden harmadik ember vagy szívja, vagy árulja

Hogy jobban megértsük, miért ilyen népszerű a termék, az elmúlt hetekben anonim módon kérdeztünk járókelőket, hogy mit gondolnak az eszközről. „Enélkül nem éltem volna túl ezt a napot” – mondta egy fiatal lány, aki maga sem ismeri a termékek összetételét és pontos egészségügyi kockázatait, de alig tudja letenni ezt az újfajta e-cigarettát.

Érdekes felfedezésre jutottunk egy másik beszélgetés után: egy névtelen civilt a beszerzés módjáról kérdeztük, állítása szerint őt már be is követte egy ilyen eszközök árusítására szakosodott profil. Ő korábban bekövetett két ezzel foglalkozó oldalt, és egyre többen jelentek meg árusok az üzenetei közt. Ebből arra lehet következtetni, hogy az ilyen oldalak figyelik a felhasználók érdeklődési körét, és így szelektálnak közöttük. Zárásképp elmondta, hogy vannak, akik külföldi oldalakról rendelnek, az ismerősi köréből is tettek így páran.

Amikor a szóban forgó termék gyors népszerűségéről kérdeztük, egy másik járókelő azt mondta, hogy

„minden harmadik ember vagy szívja, vagy árulja, vagy tud embert, aki árulja.”

Ő egyetértett azzal, hogy a Poco és Elfbar hirtelen eltűntek az utcákról, és már csak ezt az új márkát látja mindenki kezében. Hiába az addiktológus szakember által szemléltetett ellenőrizhetetlen háttér, az ismeretlen összetétel és a kiszámíthatatlan kockázatok, egy középkorú megszólaló arról beszélt, hogy ha az eszköz annyira veszélyes lenne, más országokban nem lehetne legális.

Szerinte az is fontos faktor, hogy ez jóval olcsóbb a bolti dohánytermékeknél. „Mindenki ezt szívja. Vagy ezt, vagy más hevített termékeket. Cigizni már nagyon kevés embert látok” – mondta, majd hozzátette, hogy tudni kell, kihez kell menni, ha ilyen eszközt akar vásárolni az ember, mert ezt gyakorlatilag a pult alól adják.

Szemelyácz János szerint probléma, hogy ezek az eszközök jellemzően ellenőrizetlen gyártásból érkeznek. Az illegális előállítás miatt nem garantálható sem a felhasznált anyagok minősége, sem az, hogy hevítés közben milyen vegyületek keletkeznek, ezért az egészségügyi kockázat sokkal kiszámíthatatlanabb, mint a szabályozott körülmények között gyártott dohánytermékeknél. Egy ACS Central Science-ben megjelent kutatás három népszerű eldobható e-cigarettát vizsgált, és az általuk kibocsátott aeroszolban egészségügyi kockázatot jelentő fémeket mutatott ki. A szerzők szerint az ilyen eszközök fémkibocsátásáról még további kutatásokra van szükség.

Lecsap a NAV?

Érdeklődtünk a NAV sajtóosztályán, hogy hány, ehhez a termékekhez kapcsolódó illegális esetet tártak fel az elmúlt hat hónapban, ezek közül hány esetben indult eljárás, körülbelül mekkora mennyiségű terméket foglaltak le és milyen csatornákon jutnak be ezek a termékek Magyarországra. Mint válaszukban írták, büntetőeljárás az elmúlt fél évben összesen 15 esetben indult ízesített elektronikus cigarettát érintő jogsértés kapcsán, az elmúlt évekhez viszonyítva pedig növekvő tendencia volt megfigyelhető a jogsértések számában.

A NAV által lefoglalt dohánygyártmányok nyilvános adatai negyedéves bontásban több évre visszamenőleg elérhetőek a hatóság honlapján, mint közölték, a táblázatban szereplő valamennyi esetben eljárást indítottak, a lefoglalt termék értékétől függően jövedéki- vagy büntetőeljárást. Akik ezeket a termékeket árusítják, a NAV mellett a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóság (SZTFH) szankciójára is számíthatnak. A bírság magánszemélyek esetében 1 millió forinttól 50 millió forintig, míg jogi személyeknél 5 millió forinttól akár 500 millió forintig terjed.

A Telex megkeresésére az említett SZTFH azt írta, hogy a honlapján található illegális, ízesített e-cigarettákat bemutató oldal nem minősül hatósági nyilvántartásnak, a listázott típusokat az SZTFH szemléltetésként tette közzé, amellyel elsődleges célja az edukáció, figyelemfelhívás. A hatóság szerint a hasonló tulajdonságú eszközök köre folyamatosan bővül, amit jól mutat egy friss német kutatás is: a Fraunhofer IIS tanulmánya szerint a német Szövetségi Fogyasztóvédelmi és Élelmiszerbiztonsági Hivatal már 470 ezer különböző e-cigaretta-típust és kiegészítőt tart számon, ezek közül 70 ezer valamilyen egyszer használatos elektronikus cigaretta. A hatóság továbbá közölte, hogy az NMHH-val együttműködve eddig 483 webshopot ellenőriztek és blokkoltak.

Az SZTFH 2022-ben hozta létre a 1828-as ingyenes bejelentővonalat és a 1828@sztfh.hu emailcímet. Tavaly az emailcímre 60, a telefonos vonalra 41 bejelentés érkezett, ezek közül 91 beazonosítható bejelentést továbbítottak a NAV-nak. Elektronikus cigaretta jogsértő kiskereskedelmével összefüggésben tavaly 83 hatósági eljárást folytattak le, ezek eredményeként összesen 82,9 millió forint bírságot szabtak ki.

Kiskapunak számítanak az online piacterek, ahol ezeket az eszközöket más termékeknek álcázva árulják, többek közt illatgyertyának, vagy gyümölcsös mintázatú pólónak. Arról lehet következtetni, hogy valójában e-cigarettáról van szó, hogy az áru nevébe gyakran beleírják a slukkok számát, márkának pedig kódnyelvszerűen, alternatív írásjelekkel van megadva az eszköz neve. Az e-cigarettákat a közösségi médiában is értékesítik, illetve zárt csoportok is alakultak erre a célra.

„Az online zajló illegális kereskedelem kezelése óriási kihívás, de az azokkal szembeni hatékony fellépés ma már a hatósági tevékenység szerves részét képezi. A NAV folyamatosan monitorozza az online teret, az online felderítés után gyakran helyszíni akciókat szervez” – írta a Telexnek a NAV.

Tájékoztattak továbbá, hogy az új típusú, alternatív dohánytermékeket, köztük a hevített termékeket, ízesített elektronikus cigarettákat, nikotinpárnákat „főként weboldalakon, közösségi médiában hirdetik, az eladók privát üzeneteken keresztül kommunikálnak a vásárlókkal, leginkább futárral szállítják ki, vagy személyes találkozó alkalmával jut el a fogyasztóhoz, ugyanakkor az idegenforgalmi szempontból frekventált helyszíneken, utcai értékesítés is tapasztalható.” Valóban ez a tapasztalat: a tiltás ellenére sok helyen belefutni a belvárosban a termékbe, a korábbi e-cigarettákhoz hasonlóan Budapest legforgalmasabb utcáiban és kerületeiben gyakran felbukkannak illegális árusok.

Szemelyácz János szerint a mintázat ismerős, különösen az álcázott árusítás módjában vannak párhuzamok:

„Ugyanaz, mint ahogy az NKA-pályázatok az uszodákról és úszókról szóltak. Vagy amikor a dizájnerdrogok bejöttek Magyarországra, akkor azt potpourrinak, meg növényi trágyának álcázva árusították.

Bizonyos szempontból ez pontosan úgy működik, mint az illegális kábítószerpiac, főleg a dizájnerek piaca, és nagyjából a működése is, meg a következményei is hasonlítanak ahhoz. Nincs új a nap alatt” – szemléltette.

Látványos, hogy a hatóságok az Elfbarokhoz hasonlóan szigorúan lépnek fel az új eszközök ellen is. A NAV oldalán több közleményt is találni nagy fogásokról, mely során nagy tételben árusított termékeket foglaltak le. Például egy budapesti helyszínen, ahol a járművek átvizsgálásakor 398 darab ilyen termék került elő, de figyelemmel kísérik a már említett online piacokat is: a Bács-Kiskun vármegyei adóellenőrök egy közösségi oldalon figyeltek fel egy hirdetésre, ami után lecsaptak az árusokra.

A NAV lapunknak küldött válaszában megosztotta, hogy jellemzően Szlovákiából hozzák közúton az ízesített elektronikus cigarettát. „Az online rendelések esetén csomagküldő cégek közreműködésével, főként távol-keleti országokból szerzik be a termékeket” – írták, hozzátéve, hogy az egész országban, valamennyi jelentős árumozgási útvonalon és szállítási mód esetében ellenőrzéseket és kockázatelemzésen alapuló online felderítő tevékenységet végeznek.