Egymillió bélyeget dobtak a tűzbe, amikor kikapott az Aranycsapat

1954 nyarán az Aranycsapat a svájci Bernben játszotta a világbajnoki döntőt az NSZK ellen. A magyar válogatott toronymagas esélyesként érkezett a fináléba, végül azonban 3-2-re kikapott, a mérkőzés pedig berni csodaként vonult be a futballtörténelembe. Pajer Róbert új filmje, a Bélyeg a döntőt megelőző néhány napot idézi fel, de nem a pályán történteket meséli el, hanem egy állami nyomda falai között játszódik, ahol a dolgozók a maguk kis aranycsapataként próbálnak megfelelni a pártállam abszurd elvárásainak.

A háttérben végig ott szól Szepesi György közvetítése, a nyomda dolgozói együtt izgulnak a válogatottért, közben éjt nappallá téve azon dolgoznak, hogy a döntő másnapjára legyártsanak egymillió, a magyar válogatott világbajnoki címét ünneplő bélyeget.

A történet valós eseményt dolgoz fel, a kommunista rezsim ugyanis tényleg azt az utasítást adta az állami nyomda dolgozóinak, hogy a döntő másnapjára gyártsák le a győzelmi bélyegeket. A probléma csak az volt, hogy a magyar válogatott dicsőséges győzelme egyáltalán nem volt garantálva, a felsőbb vezetést ez azonban egy kicsit sem zavarta. Durva szabályokat hoztak, a bélyegek elkészüléséig például a gyárból senki nem mehetett haza.

A Bélyeg főszerepét Váradi Gergely játssza, aki a A besúgóban, a nyolcvanas években játszódó sorozatban jóval meggyőzőbb alakítást nyújtott. A Bélyegben alakított karaktere, Jenő esetlen és látványosan együgyű férfi, aki az orvosnak készülő felesége (Mészöly Anna) mellett teljesen háttérbe szorul egészen addig, amíg ki nem nevezik a bélyeggyár műszakvezetőjének. A film végére a kommunista eszméket szorgalmasan magoló Jenőből érett, a szocializmusból kiábrándult férfi lesz.

Ehhez kell az is, hogy a végtelenségig falazzon a folyton kanos Mikinek (Rohonyi Barnabás), aki az egész műszak munkáját kockára teszi csak azért, hogy néhány órára kiszökhessen a barátnőjéhez. Ennek végül Jenő issza meg a levét, akit egy gyerekkori, időközben ÁVH-s ismerőse (Vizi Dávid) alaposan helybenhagy. Ha már Mikinél tartunk, a barátnőjét alakító Trill Beatrix az előzetes és a plakátok alapján fontosabb szereplőnek ígérkezett, mint amilyen végül lett.

Trillnek eleinte annyi a szerepe, hogy Mikivel enyeleg szinte minden jelenetben, aztán a sorsa hirtelen komor fordulatot vesz, amikor egy ÁVH-s (Takács Zalán) feltehetően megerőszakolja. Az esetnek semmilyen következménye nem lesz a történet szerint, ezzel is azt a narratívát erősítve, hogy a szocialista rendszerben a kisember mindig mindennek az elszenvedője, miközben a felsőbb vezetés valódi következmények nélkül bármit eltussolhat.

Közben azért arra is figyelmet fordít a film, hogy bemutassa a hatalmon lévő elit tagjainak szorongásait. Erre jó példa Csőre Gábor alakítása, a párttitkárt alakító színész tipikusan azt a karaktert hozza, aki a saját kis buborékjában – jelen esetben a nyomdában – fontos vezetőnek számít, valójában azonban eltörpül a pártállam hatalmas gépezetében. Csőre alakítása egyértelműen az egyik legszórakoztatóbb része volt a filmnek.

A Bélyeg egy zárt közösségen keresztül mutatja meg a történelemnek azt a szeletét, amely a mai napig áthatja a magyar társadalom mentalitását, azt, ahogy mindenki gyanakszik a másikra. A történetben minden társadalmi réteg összeszorított fogakkal szurkol az Aranycsapatnak, a végén pedig ugyanezek az emberek együtt gyászolják a vereséget és azt, hogy a két éjszakán át tartó munkájuk végül egy alagsori kazán tüzén végzi. Ez az alaphelyzet ugyan izgalmas, de a történetnek így is jót tett volna egy kis plusz feszültség vagy váratlan fordulat. Az sem tesz jót a filmnek, hogy amíg például a mellékszereplők történetei kerülnek középpontba, addig mintha a film elfeledkezne a főbb szereplőkről, így a végén joggal maradhat hiányérzete a nézőnek.

Ez a Rákosi-korszakban játszódó film is jól illeszkedik a huszadik század történelmét feldolgozó hazai filmes vonulatba. Akadnak ennek a vonulatnak klasszikus,(Szerelmesfilm, A tanú) és kevésbé emlékezetes (Szabadság, szerelem) darabjai is, a Bélyeg valahol a kettő között helyezkedik el. A Bélyegben a színészi alakítások nem igazán működnek, a történet egysíkú, és a látványvilág sem különösebben emlékezetes, és mintha az alkotók nem találták volna az egyensúlyt a humoros és drámai részek között.

A Bélyeget az RTL-en mutatták be, ősztől kerül fel az RTL+-ra.