Politikai jogalkotás helyett átláthatóság és a klubok védelme: reformokat sürget a Music Hungary a magyar zenei szektorban

A magyar zeneipar szereplőinek összefogásaként szakmai javaslatcsomagot tett közzé a Music Hungary Szövetség „a szektor fenntartható fejlődése, versenyképessége, valamint kulturális és gazdasági jelentőségének, teljesítményének és hozzáadott értékének megfelelő elismerése érdekében”.

A hét pontba szedett javaslatok az állami támogatások rendszerét, az adózást, a zeneoktatás reformját, a klubok és közösségi terek védelmét, a szerzői jogi és közös jogkezelési jogszabályok kiegyensúlyozását, az MI szabályozást és a magyar zene arányát érintik a médiában. Mint közleményükben írják, a kérdéses pontok a tagságukon belül lezajlott széles körű egyeztetés konszenzusos eredményei.

Az állami támogatásoknál a legélesebb kritika az, hogy a jelenlegi rendszer „átláthatatlan, ad hoc és kijárásalapú”.

„…az állami érdekkörökhöz tartozó nagyvállalatok és alapítványok, továbbá a Petőfi Kulturális Ügynökség, valamint a minisztériumi támogatásokat – átlátható és nyilvános pályázati rendszereknek kell felváltaniuk” – írják alternatívaként.

A szervezet hangsúlyozza, hogy a döntéshozatalnak „decentralizált és szakmai” alapokra kell visszatérnie, miközben megszüntetnék a jogdíjbevételek állami célokra történő kötelező eltérítését. Fontos elem az is, hogy a finanszírozás területileg és tevékenységek szerint is bővüljön, valamint hogy önálló zenei exportiroda jöjjön létre, és a zene a kulturális diplomácia kiemelt eszközévé váljon.

Az adózásnál a kiindulópont, hogy a jelenlegi rendszer „nem tükrözi, hanem bünteti” a projektalapú, szabadúszó működést. Ezért egy új, „kreatívipari kisadózási rendszer” bevezetését javasolják, amely valódi társadalombiztosítási garanciákat ad. Emellett csökkentenék a koncert- és fesztiváljegyek áfáját, és felvetik egy, a filmiparban működőhöz hasonló adókedvezmény bevezetését a zenei produkciókra. Visszahoznák azt a megoldást is, amelynél a jogdíjbevétel „részben vagy egészben leírható” volt az iparűzési adóból.

A zeneoktatás reformja a teljes rendszert érintené: „az óvodai zeneoktatástól a közoktatás teljes spektrumára” terjedne ki. A cél a korszerű pedagógia, az aktív zenélés és a közösségi élmény erősítése, valamint a műfaji nyitás, beleértve a populáris zenét is. Ennek részeként javasolják a Nemzeti Alaptanterv átfogó felülvizsgálatát, az énekórák számának növelését és a pedagógusképzés korszerűsítését is.

Fontosnak tartják a magyar zene sokszínűségének megjelenítését a médiában, fellépnének a rádiós kvóták kijátszása ellen, és a streaming illetve televíziós piacon „célzott támogatásokkal, elismerésekkel és ajánlórendszerekkel” növelnék a hazai tartalom jelenlétét. Jelzik továbbá, hogy a szektor hallatni akarja a hangját a jövőbeli médiaszabályozás alakításakor.

A klubok és közösségi terek ügyében azt írják, hogy ezek eltűnésének megállítása kiemelt figyelmet igényel, mivel „pótolhatatlan szerepet töltenek be a kulturális ökoszisztémában”. A javaslatok között szerepel az adminisztratív terhek csökkentése, kiszámítható szabályozás és célzott támogatások bevezetése, külön figyelemmel a vidéki helyszínekre.

„A klubok és közösségi terek megbélyegzésének, hatósági megfélemlítésének haladéktalanul véget kell vetni” – írják.

A szerzői jogi szabályozásnál az elmúlt időszakot „impulzív, egyeztetés nélküli, egyensúlytalan, politikai motivációjú jogalkotásként” írják le, amelynek korrekcióját sürgetik, különösen a közös jogkezelőkkel való szakmai párbeszéd helyreállításával.

A közlemény kitér a zenét is fenyegető mesterséges intelligencia (MI) kérdéskörére is, ebben egyensúlyt keresnek: javaslatuk szerint szükséges mielőbb konzultációt kezdeni a generatív MI kihívásairól, hogy a szabályozás „védje a hazai zeneipart és művészeket”, ugyanakkor ne korlátozza „az MI-ben rejlő kreatív és gazdasági lehetőségeket”.

A Music Hungary Szövetség a közlemény végén hangsúlyozza, hogy készen állnak folyamatos konzultációra a kormányzati döntéshozókkal és szakemberekkel, a javaslatokat pedig részletes szakmai háttéranyagokkal, adatokkal és személyes egyeztetésekkel kívánják alátámasztani.

A javaslatcsomag az elmúlt hetek közéleti eseményeinek fényében különösen aktuális. A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) közel 12 milliárd forint közpénzt osztott ki a választások előtt többek között a Fidesz holdudvarához köthető alapítványoknak, cégeknek és celebeknek. A döntésnek nagy visszhangja lett, ugyanis kiderült, hogy erről a pénzosztásról a szokásos NKA-eljárás helyett Hankó Balázs kulturális miniszter egy ideiglenes kollégiummal hozott döntést. Ebben a kollégiumban a zeneiparra rálátó szakmai szereplők helyett Ughy Attila, a XVIII. kerület korábbi fideszes polgármestere és két, Hankó minisztériumában dolgozó személy volt, de róluk is csak az ügy nyilvánosságra kerülése óta elérhető ez az információ.

A pénzosztás nyilvánosságra kerülése óta lemondott az NKA alelnöke, Bús Balázs, aki egyelőre nem kommentálta az ideiglenes kollégium döntését. A témáról írt legfrissebb cikkünk itt olvasható.