Orfűről mindenkinek a Fishing On Orfű fesztivál jut eszébe, amire évek óta már akkor elfogy a bérletek nagy része, amikor még be sem jelentették az előadókat. A fesztivál alapértékei és fellépői mellett persze ehhez az állandósághoz kell a helyszín, Orfű különleges hangulata is. Füziné Kajdy Zita polgármester szerint még az idősebb lakók is megkedvelték a fesztivált. A Telex megyejáró sorozatában a polgármester mellett a Fishing szervezőivel, valamint az Orfűi Malmok mögött álló csapattal beszéltük át, mitől olyan különleges ez a hely.
Médiahekknek indult, aztán a Petőfi rádió besegített
„Kálocz Tamással mindig is tervezgettük, hogy jó lenne egy fesztivál, de többször kihátráltam azzal, hogy ez sok pénz és munka” – mesélte nekünk Lovasi András, aki orfűi lakos volt ekkoriban. „Még a polgármester is megkeresett, hogy nem szervezünk-e Orfűre egy rendezvényt, vagy legalább egy Kispál és a Borz koncertet. Egy EFOTT volt már itt 1988-ban, amin fel is léptünk, talán a harmadik vagy negyedik Kispál-koncertünket adhattuk ott.”
Lovasi másik zenekara, a Kiscsillag 2006 telén vette fel a Fishing On Orfű című dalt, amit Rátgéber László szerzett, és forgattak hozzá egy téli klipet Lévai Balázs rendezésében. A klip forgatásának örömére eltervezték, hogy szerveznek egy melegedő partit sok halászlével, és a bulin fogalmazódott meg a koncepció, hogy rendezhetnének egy eseményt nyárra is. „Javasoltam, hogy hívjunk ki a fesztiválra egy bulvárral is foglalkozó magazinműsort, mert ez nemcsak egy zenei fesztivál lesz, hanem egy tóugrás is, mert a Laci át fogja ugrani a tavat. Egy médiahekket akartunk elérni” – mesélte Lovasi, aki hozzátette, ha Kálocz Tamás nem rugdalta volna, maradt volna a tóátugrás-koncepció.
A második Fishingtől már organikusan növekedett a fesztivál, ebben közrejátszott, hogy az akkor éppen megújult Petőfi rádió alternatív zenéket játszó zenekarokra fókuszált. „Ezek a zenekarok már ott toporogtak, és várták az országos ismeretséget, de a Petőfi lendítette fel a karrierjüket a lejátszásokkal, és hozta divatba a koncertek látogatását” – mesélte Lovasi. „Ilyen volt a 30Y, a Kaukázus, a Bëlga, a Péterfy Bori & Love Band és még néhányan, akikkel már el lehetett adni a fesztivált.”
Egyedi Péter, az Óriás és az Isten Háta Mögött korábbi tagja 2011 óta szervezője a fesztiválnak, és szerinte a magyar könnyűzenei kultúra legnagyobb, és azóta példátlan fellendülése köszönhető a 2006-os Petőfi rádiónak. Később aztán Lovasi szavaival élve olyanná vált a rádió, mint egy ide-oda rángatott hajó, de ez egyre kevésbé számított, mert a csatorna idővel el is vesztette a jelentőségét.
A szervezők szerint az is táplálta a fesztiválipar növekedését a 2010-es években, hogy hirtelen az a társadalmi réteg is koncertekre kezdett járni, amely azelőtt tíz évig ezt nem tette. „Van mostanság némi visszaesés, de a nézőszámok utoljára a hetvenes években voltak ilyen magasak. Az Ifiparkban, ami ott volt a Várkert Bazár fölött, több ezren szórakoztak hétvégente. Amikor én a pályám elején voltam, és csináltuk a második lemezünket a Kispállal, akkor megtöltöttük a Petőfi Csarnokot, ami óriási dolognak számított, és ott 3 ezer ember volt. Ma viszont Budapesten 2500 fős közönséget már 30-40 produkció létre tud hozni” – mondta Lovasi.
A Fishing egyik kiemelt különlegessége idővel a szponzormentesség lett. Egyedi szerint a kezdetekben voltak támogatói a fesztiválnak, de aztán rájöttek, hogy mindez nem éri meg nekik. „A szponzorok hozzá voltak szoktatva ahhoz, hogy böfögnek egyet, odatolnak néhány milliót, és cserébe a fesztiválokon az arcába tolják a marketinget az embereknek. Szerintünk ez rohadt idegesítő. A szponzor a mi időnkben sokkal többet vett el, mint adott, fel kellett adni miattuk az identitást, az arculat egy részét, vegzálták vele a vendégeket, úgyhogy eldöntöttük, hogy mi ezt nem engedjük.”
A következő nagy áttörést a „mindenki más fesztiválja” koncepció hozta el a fesztivál történetében 2018-ban, amikor a szervezők úgy döntöttek, nem adnak teret a mainstream zenének. „Amint bejelentettük a mainstreammentes koncepciót, 20-30 százalékkal meghaladtuk a korábbi évek jegyeladásait tempóban” – mesélte a zenész.
Az is a fesztivál hírét vitte, hogy a hazai zenészek úgy kommunikálnak a Fishingről, hogy itt szeretnek leginkább fellépni. Mivel a szervezők között több zenész is van, tudják, hogy milyen szempontok fontosak egy rendezvényen ahhoz, hogy jól érezzék magukat a fellépők. „A költségvetésünk második legnagyobb része a fény- és hangtechnika. Fontos, hogy jól szóljanak a színpadok, ne zavarják egymást, ezért örömmel játszanak itt a zenészek, és itt is adják a legjobb koncertjeiket” – mondták a szervezők.
A Covid sem tudta eltemetni a Fishinget
A Fishing On Orfűn a legismertebb külföldi fellépő a brit The Subways volt 2018-ban, de Egyedi elmondta, hogy a Covid teljesen elvágta az ilyen próbálkozásokat. „A járvány idején azok a rendezvények kerültek a legnagyobb bajba, amelyeknél volt nemzetközi vonatkozás, hiszen az árak a többszörösükre nőttek az évek során. A Fishing esetében olyan külföldi előadót lehetne megkeresni, aki például egy A38 Hajót megtölt, de ha megkeressük őket egy ajánlattal, olyan árat mondanak be, ami egy kisebb fesztivál számára egyszerűen kitermelhetetlen.”
Lovasi szerint nekik sem kedvezett a lezárások időszaka, de büszkék arra, hogy nem ködösítettek a közönségük felé. „Identitásformáló pont volt a Covid a Fishing szempontjából, mert láttuk az elköteleződést az emberek részéről, akik támogattak minket.”
A szervezők ekkor jöttek elő egy olyan opcióval, hogy aki nem kéri vissza a bérlete árát, a következő évben kap egy plusz napot a Fishing On Orfűn, ami nagy sikert hozott. A következő évben, 2021-ben volt MiniFishing is, azt követően Kispál on Orfű, ezeknek a kisebb léptékű rendezvényeknek a segítségével pedig megerősödött a fesztivál annyira, hogy 2022 decemberében a fesztivál szervezői megvásárolták az addig csak bérelt orfűi Panoráma Campinget.
Az utóbbi években zeneipari szolgáltató irodát (Happy Fisherman Agency) és családi tábort (New Kids on Orfű) is alapítottak, és ezek mind kapcsolódnak a fesztiválhoz: az ügynökség a fesztivállal kompatibilis produkciókkal foglalkozik, a gyerekrendezvény látogatói pedig 10 év múlva már felnőtt bérletesei lehetnek a fesztiválnak.
Továbbra is kérdéses a régi aquapark jövője
„Az orfűi völgyben egy négy tóból álló tórendszer húzódik, melyet erdők vesznek körbe. A település az ország egyik legerdősültebb települése, a teljes területünk 62 százaléka erdő” – mesélte nekünk Orfű polgármestere, Füziné Kajdy Zita. A tavak kialakítása után elkezdődött az üdülőtelkek kialakítása, melyeket kezdetben jellemzően pécsiek vettek meg, és ők építettek rájuk hétvégi házakat. A nyolcvanas évek közepén megépítették az első strandot, ami aztán még több embert vonzott ide. A polgármester szerint azóta sem törekednek a tömegturizmusra, a Fishing on Orfű fesztivállal pedig kezdettől fogva együttműködtek a helyiek.
A polgármester felelevenített egy történetet, amikor egy idősebb lakó bekopogott az irodájába a fesztivál idején azért, hogy elmondja, milyen csodálatos, hogy ennyien itt vannak a rendezvényen, figyelnek egymásra, és összetartja őket a zene szeretete.
Orfű az utóbbi évtizedekben a fesztivál mellett gasztronómiai rendezvényeknek is helyet ad, a több ezer embert vonzó Medvehagyma Fesztivál koncepcióját például Serényi Ákos, az orfűi Muskátli Étterem tulajdonosa találta ki.
„A településen a nyolcvanas évek közepétől 2015-ig működött egy nyolcezer négyzetméteres strand, egy darab csúszdával” – mondta az orfűi polgármester, aki hozzátette, hogy 2015-ben, amikor a Pécsi-tó kotrásához a tó vizének egy részét leengedték, megsérült a medence fala, és már nem lehetett helyrehozni. Ezután a Baranya megyei közgyűlés a régi strand helyén épített egy aquaparkot.
„A régi strand medencéjét a tó tisztított vizével töltötték fel, az elhasznált vizet a tóba engedték bele. Az új strandon nem engedték ezt a technikát, csapvízzel kellett feltölteni a medencét, ami 15 fokos volt, és ezért melegíteni kellett. A medence vizét gázkazánban előállított meleg vízzel üzemeltették. Ez már akkor sem volt gazdaságos” – mondta.
Szerinte a jelenlegi szabályok miatt a megye nem tarthatta meg az aquaparkot, ezért az állami tulajdonba került. Az állam viszont hosszú távra nem adhatta bérbe, csak egy-egy szezonra, így elmaradtak a fejlesztések, valamint a Covid miatt sem nyithatott ki a strand. Végül a strand területét az állam értékesítette, a jövőbeni lehetőségekről pedig a polgármester szerint a tulajdonos fog dönteni.
Korábban a Szabad Pécs írt a strand területén felmerült fejlesztési tervekről, például arról, hogy az önkormányzat leginkább fenntartható strandot szeretne ezen a területen. Korábban felmerült az is, hogy lakóparkot építenének erre a területre, végül azonban ez a terv nem valósult meg, mert a helyi képviselő-testület nem járult ehhez hozzá.
Hagyományőrzés és gasztronómia az Orfűi Malmoknál
Az Orfűre látogatók számára meghatározó helyszínnek számítanak az Orfűi Malmok.
Ezekben az épületekben egy múzeum és egy pékség mellett egy majdnem eltűnt
mesterséget, a papírkészítést is újraélesztették a 2016 óta működő papírmalomban.
Füzes Antal és Füzes Péter régi vízimolnárcsalád leszármazottjaiként lehetőséget
láttak a malomban, és a múzeumi feltételek megtartása mellett 1994 nyarán az
ország egyetlen működési engedéllyel termelő patakmalma lett az orfűi.
„Az épületegyüttes központjában egy százhatvan éves gabonaőrlő vízimalom van,
amit a kilencvenes években hoztak ismét őrlő állapotba édesapámék. Apa halála
után megállt az őrlés, úgyhogy ez a malom most újra múzeumként működik.
Megtekinthető még egy szárazmalom is, ami a régi világ legelterjedtebb
malomtípusa volt, és lovak hajtották” – mesélte kérdésünkre Füzes Kata, aki
nővérével, Petrával és Horváth Zsomborral és egy nagyjából húsz fős csapattal
üzemelteti az Orfűi Malmokat.
A 18. század után a Baranya megyébe betelepített német ajkú közösségek között ott
volt a leendő molnársága reménye, akik régi, középkori malomhelyeken építettek új
vízimalmokat. A századforduló után a malom a Nicsinger család birtokába került,
1947-ig volt az övék, majd a II. világháború után a családot német származása miatt
kitelepítették az országból.
A Rákosi-korszakban az épületet raktárként használták, a gépeket széthordták. A
hetvenes években volt egy elképzelés, ami szerint itt épült volna fel Baranya megye
szabadtéri néprajzi múzeuma, végül azonban anyagi forrás hiánya miatt csak a
vízimalom helyreállítása történt meg, illetve ebben a projektben került Orfűre a
mekényesi szárazmalom megmentett szerkezete is 1974-ben.
A komplexum harmadik malma egy papírmalom-rekonstrukció. Ennek koncepciójáról Füzes Kata azt mondta, hogy a papírmalom és a papírkészítés újjáélesztése kézenfekvő volt. „Nővérem sokáig Hollandiában élt, grafikai nyomtatással foglalkozott, ahol sok év alatt összegyűjtött egy grafikai műhelyre való anyagot infrastruktúrában és gépekben, úgyhogy adta magát, hogy a papírmalom kombinált funkciót lásson el, és az egyik szintjén grafikai műhely is legyen” – mondta Füzes.
Hozzátette, hogy az őrlést 2009 óta nem tudták újra elindítani, viszont az édesapja
által a kilencvenes években elindított kemencés kenyérsütési program azóta is
létezik, sőt idő közben egy új épület is kinőtt a földből, ahol a malmok új péksége kapott otthont. „Minden, amit a Garat polcain lehet látni, helyi termelők áruja, illetve helyben működik a cukrászműhelyünk is ” – mesélte Füzes a malmok kávézójában.
„Ez a pécsi Riviéra” – mondta nekünk Horváth Zsombor Orfűről, aki szerint nyilvánvaló, hogy Pécs nélkül nem lenne ilyen a hely. „Ha elképzeljük, hogy eltűnnének a tavak innen, akkor is egy olyan völgyet kapnánk a Mecsek mellett, hogy az tavak nélkül is turisztikai célpont lenne. A vendégeink fele Pécsről szivárog ide, de akadnak olyanok, akik távolabbról érkeznek” – mesélte a Malmok munkatársa.
