Eric Dane utolsó interjújában a lányainak üzent

Magabiztos, karizmatikus főszereplőként sokan ismerték, de saját magát inkább csibésznek, olykor magányosnak és érzékeny embernek látta Eric Dane. A színész 2025 novemberében, már gyógyíthatatlan betegséggel küzdve rögzítette utolsó interjúját a Brad Falchuk által vezetett Famous Last Words című műsorban, azzal a kikötéssel, hogy az adás csak a halála után kerülhet nyilvánosságra. A színész halálhírét pénteken közölték.

Dane-nél amiotrófiás laterálszklerózist (ALS) diagnosztizáltak, ami egy progresszív idegrendszeri betegség, ami fokozatosan leépíti az izmok feletti kontrollt. Az eutanáziáért éveken keresztül küzdő Karsai Dániel alkotmányjogász is ebben a betegségben szenvedett. Dane a beszélgetésben őszintén beszélt a gyerekkori traumáiról, a drog- és alkoholfüggőséggel vívott harcáról, élete nagy szerelméről és arról a békéről, amelyet – saját szavai szerint – végül a halál gondolatával kapcsolatban is megtalált. „Nincs különösebb okom arra, hogy bármelyik pillanatban boldog legyek, mégis az vagyok” – fogalmazott, majd arról is beszélt, hogy sokszor egy zsúfolt szobában is magányos tudott lenni.

Az interjú végén Falchuk elhagyta a színpadot, hogy a színész közvetlenül a kamerába, két lánya, Billie és Georgia felé fordulva mondhassa el utolsó üzenetét. A megható búcsúban négy dolgot emelt ki, amiket a betegség tanított neki. Elsőként arra kérte lányait, hogy a jelenben éljenek. Mint mondta, élete nagy részét önmaga hibáztatásával, kételyekkel és múltbeli döntések újrajátszásával töltötte, de a betegség rákényszerítette, hogy a jelenre figyeljen. „A múlt tele van megbánásokkal, de a jövőt még nem ismerjük. A jelenünk az egyetlen, amink van” – üzente a színész.

Másodikként a szerelemről és a szenvedélyről beszélt – nem feltétlenül egy másik ember iránti érzelemről, hanem arról, hogy mindenki találja meg azt a tevékenységet, amiért érdemes reggelente felkelni. Ő maga fiatalon szeretett bele a színészetbe, ami a legsötétebb időszakokon is átsegítette.

Harmadik tanácsa a barátok megválasztására vonatkozott. A betegsége előrehaladtával egyre több mindent nem tudott már egyedül megtenni, de közeli barátai mellette maradtak. „Nem csinálnak semmi különöset, csak megjelennek. Ez a lényeg. Csak jelen lenni” – fogalmazott Dane, aki végül arra biztatta lányait, hogy minden helyzetben küzdjenek méltósággal. „Ez a betegség lassan elveszi a testemet, de a lelkemet soha” – mondta. Saját szívósságát szupererőnek nevezte, amit szerinte a lányai is örököltek.

A búcsú végén Dane személyes hangra váltott: „Billie és Georgia, ti vagytok a szívem. Ti vagytok mindenem. Jó éjt. Szeretlek benneteket. Ezek az utolsó szavaim.”