„A Filmakadémiából kilépésemnek nem volt jelentősége az SZFE ügyének tekintetében, én soha, semmilyen értelmét nem láttam a Filmakadémiának, szerintem az egy nagyon rossz gondolat volt. Az amerikai filmstruktúra átemelését egy kelet-európai országba teljes hülyeségnek tartom. Nagyon sok jó ötlete volt Andy Vajnának, de ez nem tartozik közéjük” – így mesélt Reisz Gábor filmrendező Veiszer Alindának adott interjújában a Filmakadémiából való kilépéséről.
„Azért léptem be, mert a Rossz Versek filmem megnyerte a legjobb film díját, ezért akadémiai tag lettem, ami már alapból hülyeség, úgy hangzik, mint valami tudományos intézmény. Aztán Novák Emil lett az elnöke az akadémiának, és akkor mondtam azt, hogy bocs, ezt biztos, hogy nem csinálom tovább. Egy klubnak voltam a tagja, amibe csak úgy bevettek.”
Reisz Gábor Magyarázat mindenre című filmjéről mi is úgy írtunk, hogy végre egy film, ami ki meri mondani, hogy Fidesz. A velencei fesztiválon 2023-ban a legjobb film díját kapta a rendező az Orizzonti (Horizontok) szekcióban. A film egy 18 éves fiú botrányba torkolló érettségi vizsgájának történetén keresztül fest reális képet egy kettészakadt országról. Reisz a köszönőbeszédének végén a díjátadón magyarul köszönte meg stábjának a munkát, és hozzátette, hogy szeretné, ha „elkezdenénk beszélgetni, amíg van kivel”.
Veiszer Alindának megmagyarázta, hogy a film rendszerkritikus hangvétele miatt sokan úgy értelmezték a zárómondatát, hogy a politikusoknak kéne beszélgetnie egymással, de ő édesapjára gondolt, aki meghalt az SZFE modellváltása után fél évvel. „Az édesapámmal való beszélgetések hiányoznak a legjobban, csak arra tudok gondolni, hogy hányszor voltam fent náluk úgy, hogy arra, hogy mi újság, azt válaszoltam, semmi.” Bár a családjával mindig is ütközött a politikai gondolkodásuk, az SZFE modellváltása azt eredményezte, hogy ne is beszéljenek ilyen nézetekről.
„Ahogy elindult a kormányközeli propaganda kommunikációja az SZFE modellváltásáról, az történt, hogy a szüleim, akik jobboldaliak voltak a rendszerváltás óta, nem a gyereküket kérdezték meg, hogy mi ez az egész, hanem elolvasták az újságot reggel. Nekem ez érthetetlen volt, mert mi minden nap kommunikáltunk egymással, egy szeretetteljes légkörben nőttem fel. Ez volt az utolsó nagy vitánk, ami kiváltott egy olyasmit, hogy akkor nem beszélünk politikáról.”
Reisz hozzátette, hogy bár édesapja nehezen látta be, ha hibázott a Fidesz, azt ő is elmondta fiának, hogy ami a filmkultúrával történik Magyarországon, az botrányos, és Káel Csaba egy bohóc. Amikor Berkes Júlia producerrel belevágott a filmrendező a Magyarázat mindenre alkotói folyamatába, akkor éppen egy fejlesztés alatt álló forgatókönyvét elkaszálta a Nemzeti Filmintézet. „Ez nem volt váratlan, hiszen addigra már elég sok olyan ember forgatókönyvét elkaszálták, akik ellenszenvesek voltak Káel Csabának” – mondta a visszautasításról Reisz. A forgatókönyv, amit visszadobott az intézet, egy Jakab Júlia színésznővel és dramaturggal írt sci-fi lett volna, szatirikus, politikus megjegyzésekkel, de nem a magyar viszonyokra kihegyezve.
„A forgatókönyv-fejlesztés nevetségesen működik, néha kommunikáltunk egy emberrel, aki az NFI döntőbizottságának a tagja, és néha mondogatta hogy ez nagyon tetszik ám most Káel Csabának, ez nagyon jó út, a következő változtatás után meg közölték, hogy ez most mégsem annyira megfelelő vonal. Igazából mendemondák alapján próbálsz alkotóként tájékozódni az NFI forgatókönyv-fejlesztésében, nincs kommunikáció, a döntőbizottság tagjai többnyire eltűnnek a francba, mert képviselnek egy rendszert, és szar dolog az arcodat adva szembenézni egy alkotóval, aki évek óta dolgozik valamin, de ő már tudja, hogy abból nem lehet semmi.”
Bár Reisz Gábor elmondta az interjúban, hogy Tarr Béla arra tanította őket, hogy a dühösségből jó alkotásokat lehet kihozni, a rendező nem ezzel az eszközzel akarta megközelíteni a Magyarázat mindenre című filmjét, hanem a gyászon keresztül viszonyult a témához. Fontosnak tartotta bemutatni, hogy nem megoldás, ha nem beszélünk politikáról csak azért, mert ütközik a véleményünk. Az előző filmjeit, a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlant és a Rossz verseket is szülei inspirálták, a Magyarázat mindenre filmjének a hatása az édesanyjára már más volt, mert akkor már nem volt velük az édesapja.
„Anyukám ott volt Velencében, zavarban volt, szerintem is nehéz látni ezt a filmet. Az apa karaktere nagyon hasonló, mint az apukám. Ez régen is nehéz volt, de a Van valaminél meg a Rossz verseknél sokkal több komikum van. Soha nem felejtem el, amikor megmutattuk a magyar paradicsomos jelenetet, sírtak a nevetéstől, hogy ezt mégis hogy gondolhattam, nagyon tetszett nekik.”
A rendező arról is mesélt, hogy az öncenzúra nagyon könnyen bekapcsolhat azoknál, akik a Nemzeti Filmintézet forgatókönyv-fejlesztésében részt vesznek, mert minden döntés mögött ott húzódik a kérdés, hogy ez még belefér-e a rendszernek. Nála is működik valamiféleképpen az öncenzúra, de más okból.
„Azt hiszem, abban a játékban részt venni, amit a Filmintézet csinál, hogy néha engednek, néha nem, iszonyú kegyetlen. Én nem tudok úgy írni és alkotni, hogy bármennyire is működjön bennem az öncenzúra. Így is van némi öncenzúra, mert a kevés pénz is ezt idézi elő valamennyire. Nekem például a krimi és film noir műfaja tök nagy szerelem, nagyon szeretnék csinálni ilyen filmet, de az a fajta filmkészítés nem jöhet létre kevés pénzből.”
Bár a független filmek nagy nézőszáma előidézett fontos lépéseket kulturálisan, példaként említve a BIFF filmeseket támogató tervét, ezek rendszerszinten kis lépések. „Azok, akik abban bíznak, hogy kormányváltás lesz, és ez másfajta kulturális rendszert hoz magával, abban több perspektívát látok, minthogy most független filmesek számára egy biztonságos struktúra alakuljon ki” – mondta a rendező a jelenlegi törekvésekről.
Reisz azt is elmondta, hogy ő a kolozsvári egyetem Magyar Film és Média Intézetében tanít, ennek az állásnak köszönheti, hogy nem kell a reklámszakmában dolgoznia. A beszélgetésben az is szóba került, hogy milyen verseket ír, kinek mondta el állandóan a szerelmi nyavalyáit, és ki volt a legfontosabb tanára az életében.
A teljes beszélgetést havidíjért cserébe ezen a linken lehet megnézni.
