AWS: Örs halála óta könnyebben sírunk és fejezzük ki az érzéseinket

2024. december 5. – 12:04

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

„Elvesztettem anyukámat fiatal koromban, de nem veszteségérzettel gondolok rá, hanem szeretettel, azzal az élménnyel, hogy mennyi mindent kaptam tőle. (…) Persze hordozza az ember ezeket a sebeket, de a világról kaptam egy szemléletet, olyan tudást, amit mindig magammal tudok vinni” – így mesélt a gyászról az AWS zenekar basszusgitárosa, Schiszler Soma a Budapest Park Engedj Be! címmel futó videósorozatának harmadik, veszteségről szóló részében, amelyben hazai zenészek mesélnek a mentális problémáikról, és gyógyulásukról. Az AWS együttesnek közösen kellett megbirkóznia a gyásszal, amikor Siklósi Örs, a zenekar frontembere 2021-ben, huszonkilenc éves korában meghalt.

„Örsnek volt egy nagyon jó barátja, Mikola Józsi, ő tartotta velünk a kapcsolatot akkor is, amikor Örs meghalt. Örs feleségét hívta fel a hírrel, mi negyvenen összegyűltünk a lakásomban, és síri csendben bámultunk magunk elé. Mindig abban hittem, hogy ő meg fog gyógyulni, és édesanyám, aki három testvérét eltemette már, azt mondta, hogy kezdjek el készülni arra, hogy nem biztos, hogy jó lesz ennek a vége” – emlékezett vissza Veress Áron, a zenekar dobosa.

Schiszler hozzátette, hogy amikor Siklósi Örsnél diagnosztizálták a súlyos betegséget, még nem kommunikáltak erről a zenekar tagjai egymással, de a halála után más lett a helyzet. „Váltakozott a mély csend és a magunk elé meredés, amit néha sírás vagy nevetés váltott fel. Ez borzasztó szomorú időszaka az életünknek, de úgy emlékszem vissza erre az időszakra, hogy szeretetteljes volt.”

Schiszler azt is megosztotta a videóban, hogy mennyire nehéz volt számára a gyászidőszak „Borzasztó sok alkoholt ittam utána, balhéztam, ideg-összeroppanásaim voltak, szóval ez nem egy egyenes út volt.”

Veress hozzátette, hogy a társuk elvesztése óta már könnyebben fejezik ki az érzéseiket, illetve könnyebben sírnak. „Ez is egy kis csomag amit magamra vettem. Sírtam el magam már buszon, idegen emberek előtt akkoriban.”

A videóban Lábas Viki, a Margaret Islandből az elengedésről mesélt. Neki például sokáig az is szorongást okozott, hogy amikor felköltözött Budapestre, és a zenekarral folyamatosan turnéztak, nem tudta, hogy fogja-e valahol újra otthon érezni magát. „Az ilyen életvitelhez az tartozik, hogy el kell engedni azokat a helyeket, amikhez amúgy ragaszkodnánk.”

Lázár Domokos, az Esti Kornél zenekar gitárosa az első szakítását is komoly gyászfolyamatként élte meg. „Amikor az első ilyen nagy csalódásom volt, akkor azt hittem, hogy vége a világnak, nem leszek már önmagam. Ez így visszatekintve nevetségesnek hangzik. Viszont azt nem lehet mondani, hogy az ember egyre érettebb lesz lineárisan, nem sérülünk ezektől kevésbé, én is ugyanúgy sérülök a traumáktól.” Lázár Domokos arról is beszélt a videóban, hogy milyen módszere van arra, ha kilátástalan állapotban érzi magát.

„Ilyenkor újra kell definiálni magunkat minden alkalommal. Érdekes, hogy a szomorú dolgok hátterében az életigenlés húzódik meg, és erre lehet támaszkodni. Én korábban csak a szar dolgokról írtam. Ezt most már meguntam, és mellette elkezdett érdekelni, hogy mi van a másik oldalon. Nem ciki arról beszélni, hogy az élet csodálatos dolog.”

Kedvenceink
Csatlakozz a csoportunkhoz!