Tom Hanks volt a vendége nemrég Conan O'Brien podcastjének, amiben szóba került a színész első rendezése, a Nyomul a banda (That thing you do!) még 1996-ból. A film a premierje előtt nem kapott jó kritikákat, de aztán idővel jóval pozitívabb lett a megítélése. Hanks ezt a filmet hozta fel példaként arra, mennyit változhat egy film megítélése. (A podcastben nagyjából a 34. percnél indul ez a téma.)
„Hadd mondjak valamit ezekről a faszszopókról, akik a filmekről írnak. Mondhatom ezt rájuk?” – kezdi Hanks az amúgy végigröhögcsélt műsorban, aki aztán arról sztorizik, hogy az a kritikus, aki lehúzta az 1996-os filmjét azzal, hogy az csak olyan mintha tévének forgatták volna, jóval később már klasszikusként hivatkozott a filmjére.
Hanks szerint számára a filmkészítés olyan, mint amikor többször is át kell kelni a Rubiconon. Az első Rubicon, hogy elvállalja-e a filmet, tetszik-e neki a forgatókönyv. Aztán jön az a pont, amikor leforgatták a filmet, és másfél év múlva először láthatja azt. Ezután jön a harmadik Rubicon, amikor befutnak a kritikák. „A legrosszabb dolog, ha ilyenkor azt hallod valakitől: »Szia Tom, láttam a filmed. Aranyos.« Ilyenkor megkéred a feleséged, hogy »drágám, vedd ki légyszíves a revolvert a kesztyűtartóból, és rejtsd el valahova«” – fejti ki viccelődve a színész az adásban.
Hanks szerint ezután rengeteg időnek kell eltelnie ahhoz, hogy ezek a dolgok már ne számítsanak és a filmet önmagában értékeljék. Ekkor derülhet ki egy lehúzott filmről, hogy jó, miközben egy ünnepelt alkotás meg simán feledésbe merülhet.
„Az idő felülírja a kritikusokat” – állapítja meg Hanks, aki legújabb filmje miatt is hasonlót élhet át. Az amerikai mozikban nemrég bemutatott Here-ben összeállt a Forrest Gump magja: a filmet Robert Zemeckis rendezte, Hanks pedig ismét együtt játszik benne Robin Wrighttal. A Here azonban eddig eléggé negatív kritikákat kap és nem csak a filmkritikusoktól.
„Végülis mindannyian erre fizettünk be. Ilyen ez a karnevál, ez a verseny, nem?” – zárta le a témát a műsorban Tom Hanks.
