2024. május 23. – 17:22
Habár a Hocuspony zenekar tagjai évek óta zenélnek együtt, csak márciusban adták ki első, Abrakadara című nagylemezüket. A zajos, és hangos garázsrockban utazó együttes 2020-ban alakult, és azóta is érdekes felállásban játszanak, a frontember személyéről például nincs egyértelmű döntés a zenekarban. Cina Niccolo gitáros-énekes és Nyőgér Ádám dobos-énekes egyetértenek abban, hogy jelenleg Niccolo tölti be ezt a szerepet.
A zenekar tagjai egyébként sok másik formációban is megfordultak már, Niccolo annak idején például a Puma Dangerben zenélt, ami a Covid-járvány következtében lett inaktív. „A Covid miatt nem tudtuk bemutatni a második Puma Danger-lemezt, ráadásul zeneileg is történt bennem egy átkattanás” – emlékszik vissza a Hocuspony indulásának előszelére Niccolo. „Eleinte úgy voltunk vele, hogy ez csak egy mellékprojekt, aztán jöttek a többiek, felgyorsultak a dolgok, írtunk négy dalt, elkezdtünk koncertezni és a Hocuspony csettintésre átvette a figyelmünket.”
Az Abrakadaráról mi is írtunk, és ahogy arra a Sághegyi Rém címe is utal, a zenekar egy sághegyi elvonuláson rakta le az album alapjait. „Hajnali kettőkor is szét tudtuk játszani a tanyát, senki nem szólt ránk. Ettől kicsit letisztultabb volt a kreatív folyamat, nem fedte el a zaj a kisebb hibákat. A dal egy nagyon jól elcsípett félórának az eredménye, egy hajnali 1-es mámorban született trekk” – meséli az alkotótáborról Niccolo.
A beszélgetésben szóba került az is, hogy vajon miért nem tudott egyetlen zenekar sem kitörni a 2010-es évek végén uralkodó gitárzenei hullámból. „Kívülállóként én úgy láttam, hogy mindenki másfele kacsintgatott. A gitározás unalmas volt, nem voltak szólók, inkább az elektronikus hangzás, tánczene és az EDM felé mozduló stílus dominált” – emlékszik vissza Nyőgér erre az időszakra, majd hozzáteszi azt is, hogy „egy idő után én azt éreztem, hogy ez a pszichedelikus garázshangzás fáradt volt már. A messziről jött zenékkel le vagyunk maradva egy kicsit.
A brit gitárzene hamar átjött, azt nagyon vágták itthon, de az meg annyira csúcson volt akkor, hogy az volt a popok popja.”
Ahogy Niccolo fogalmaz, „most a softabb rockhangzás az stoner-rockosan történik”, ráadásul egész Európában. Nyőgér szerint „az ilyen gitárzenék úgy érkeztek ide, hogy az inspirációk addigra már nagy sztárok voltak. De mindig az undergroundban történik az innováció, amit majd feljáratnak a tetejére, hogy aztán unalomig játsszák.”
A beszélgetésben szóba került még:
- Mik azok a zenekarok, amik mégis tovább tudták vinni azt, amit a 2010-es években csináltak?
- Mennyire működne a Hocuspony akusztikusan?
- Hogyan írják a dalokat, van-e dedikált dalszerző a zenekarban?
- Niccolo olasz származásának története.
- Hogyan vélekednek a kortárs magyar hiphopról?
- Hogyan látják a győri és a kecskeméti klub- és zenei életet?
- Milyen szerepet tölt be a közösségi média egy zenekar életében, és egyáltalán be lehet-e futni nélküle?
- Mik a zenekar távlati tervei?
Az interjúban szereplő idézeteket az olvashatóság érdekében szerkesztve közöltük. A teljes beszélgetés meghallgatható a Telex After legújabb adásában.
