2024. március 23. – 14:28
Háy János még 2019-ben adta ki Kik vagytok ti? címmel azt a kötetét, amelyben az irodalmi tankönyvek unalmas életrajzai helyett eleven, sebezhető emberekként, ma is átélhető módon mutatta be híres írók életútját. Ebben a kötetben Petőfi Sándorral is kiemeleten foglalkozott, ezért a nemrég bemutatott Petőfi-film, a Most vagy soha! miatt az After+ adásába invitáltuk a szerzőt, hogy a film mellett a Petőfi-kultuszt vagy a költőt övező legendákat is kibeszéljük.
Háy szerint a Most vagy soha! alkotói gyaníthatóan azért ültették akciófilmes zsánerbe a március 15-ei eseményeket, hogy így hozzák közelebb a mai nézőhöz a forradalom hőseit. Ebben a zsánerben azonban a film karakterei nagyon egysíkúak lettek Háy szerint, nincs igazi jellemfejlődés, a fiktív gonosz szereplő, a császári titkosrendőr, Farkas motivációiról sem derül ki semmi.
Szerinte a forgatóköny hibája, hogy a Most vagy soha szereplői nem elég komplex figurák, hiába láthatunk jó színészeket a filmben. A női karakterek ábrázolása pedig anakronisztikus az író véleménye szerint.
„Ebben a filmben állandó a harc, a brutalitás, miközben ez a forradalom nem így zajlott” – mondja az adásban Háy, aki szerint nehéz dolga lesz a történelemtanároknak, amikor a film ferdítéseit rendbe kell majd tenniük. Például azt, hogy 1848-ban már nem volt fontos a magyar nyelv hivatalossá tételéért vívott harc, hiszen azt a pozsonyi országgyűlésen, 1844-ben már elfogadták. Háy azt is hiányolta a filmből, hogy nem hangsúlyos benne a 12 pontból a közteherviselés kérdése, miközben az író szerint ez ma is abszolút releváns kérdése a magyar társadalomnak.
Háy kifejti azt is, hogy szerinte hibás az alkotók nyilvánosságban hangoztatott gondolata arról, hogy Petőfi nemzeti minimum. „Nincs olyan mű, nincs olyan szerző, ami nemzeti minimum, így Petőfi sem az. A 12 pont már inkább az” – fogalmaz az író.
Petőfi költészete rendkívül sokszínű, Háy szerint a költő nagyon rövid idő alatt jut el a bordaloktól a közéleti szerepvállalásig. Rengeteg szerepet vett fel, emellett a műveiből, Arannyal folytatott levelezéséből is kiderül, hogy szellemes figura volt.
„A filmben Petőfi végig egy patetikus figura, és nem látjuk azt a mókás fickót, aki a versekben ott van”
– mondja Háy, aki szerint legalább akkora rejtély ennek a rendkívül gazdag életműnek a létrejötte, mint a piramisok felépítése.
Az adásban szóba kerül is, hogy Petőfit több sérelem is hajtotta karrierje során. Az egyik, hogy jómódú családja lecsúszását, elszegényedését is megélte, emiatt lett érzékenyebb a társadalmi viszonyokra, ez terelte a demokratikus eszmék felé.
A másik fontos jellemvonása Petőfinek, hogy nagyon szeretett volna a legnagyobb költősztár lenni, újításai miatt azonban folyamatosan konfrontálódott a közízléssel, „akkoriban forradalminak számított műveiben az intimitás, a testiség bemutatása is.”
A kultúrafinanszírozás kérdésére áttérve Háy János kifejtette, hogy nem az a baj, hogy egy történelmi filmre 6 milliárd forintot költ az állam, mert egy ilyen műfajú film eleve drága műfaj, inkább az a baj, hogy a mérleg másik nyelvén rengeteg alkotó nem kap állami támogatást politikai okból. Háy a filmesek helyzetet a színházi világhoz hasonlította, ahol a kiemelten támogatott színházakon kívül az alternatív színházak nem kapnak támogatást.
„Akkor adjunk 6 milliárd forintot egy ilyen filmre, ha más kulturális teljesítményt is tudunk támogatni” – fejti ki Háy János.
Az adásban szóba kerül még:
- Miért volt mindenki számára érthető Petőfi költészete, és ezt miért nehéz elérni?
- Mi volt a fő különbség Arany János és Petőfi művészetében és világlátásában?
- Miért hibás Arany is Petőfi személyiségének indokolatlan felmagasztalásában?
- Miért övezte némileg félreértés Háy Kik vagytok ti? című kötetét?
- Mennyire volt jó ötlet, hogy a filmben harminc feletti színészek játsszák a húszas éveik elején járó márciusi ifjakat.
- Miért volt ekkora szükség arra a filmben, hogy végig szóljon a zene?
- A Petőfi születését és halálát övező legendák
Az interjúban szereplő idézeteket az olvashatóság érdekében szerkesztve közöltük. A teljes beszélgetés meghallgatható a Telex After+ legújabb adásában.
