2023. november 19. – 12:29
Nagyon sima szériában, 3-0-ra győzte le a koreai T1 a kínai WeiboGaminget a League of Legends videójáték világbajnokságán, így Lee „Faker” Szanghjok pontosan tíz évvel azután, hogy profi lett és megnyerte az első vb-címét, negyedjére is világbajnok lett. A DRX tavalyi, óriási meglepetést jelentő győzelme után a T1 idén esélyt sem adott a megint jóval esélytelenebb ellenfelének, a Weibónak néhány villanás jutott csak a döntőben, míg a koreai csapatnál mindenki maximum fordulatszámon pörgött. Faker pedig éppen Dél-Koreában bizonyította, hogy 27 évesen még mindig a csúcson van.
A tavalyi nyitóceremóniát a Riot érthető módon Lil Nas X-re és a Star Walkin'-ra húzta fel, ami egy ekkora popsztár leigazolásánál nem volt túl meglepő, de az egész végül kicsit gyenge volt a legjobb nyitóceremóniákhoz képest. A tavalyi szintet idén sikerült felülteljesíteni, de most sem lett extra az egész, pedig idén a Riot visszatért a jól bevált formulához, és előrántott egy, a játék karaktereiből álló, Heartsteel nevű fiúbandát is. Az ő számuk egész szórakoztató is volt, de azért nem egy K/DA vagy akár True Damage, ezen kívül pedig csak a szintén nem annyira izgalmas vb-himnusz és a Rise átdolgozott, kevert valóságos Leonával meg hatalmas Mordekaiserrel felturbózott változata futott be.
A megint kicsit lehangoló nyitóceremónia mellett amúgy idén volt még meglepetés, a döntő közben adták ki ugyanis a játék új hősének, Hweinek az előzetesét és a képességeit is most mutatták meg először. Ha valaki játszott valaha a Dotával, akkor nehéz nem Grimstroke-ra és/vagy Invokerre gondolni róla, azok pedig, akik csak a League of Legendset nyomták, valószínűleg éppen megbolondulnak, hogy megint el kell olvasniuk egy rakás képességet. Az mindenesetre garantálható, hogy Aphelioshoz hasonlóan Hweit sem fogja érteni a játékosbázis nagy része, a Riotöt ismerve a balanszolása is rémálom lesz, de ez most mindegy is.
Mielőtt beszélnénk a döntőről, érdemes átszaladni kicsit az egész vb-n is, mert sok szempontból sikerült felráznia az amúgy is népszerű eseményt a Riotnek. Az egyenes ágon ki nem jutó csapatoknak rendezett selejtező maradt a régi, az eddigi sima csoportkör helyett azonban a főleg sakkban elterjedt svájci rendszerre váltottak a szervezők. Ennek a nézők egyértelmű győztesei voltak, a csapatok közül pedig sokáig úgy tűnt, hogy az európaiak legnagyobb reménysége, a tavaly decemberben alaposan átalakuló G2 profitált belőle a legtöbbet, míg a legutóbbi alapszakaszt megnyerő koreai KT Rolster minden keleti csapatnál nehezebb utat járt be.
Az európai szupercsapat az első két fordulóban a koreai DK-t, a másodikban pedig a több legendát felvonultató kínai WeiboGaminget verte meg, így három meccse volt arra, hogy biztosítsa a továbbjutását. Innen viszont jött az összeomlás: a koreai első kiemelt Gen.G után óriási meglepetésre az amerikai NRG is lesimázta őket, az életben maradásért pedig csak megnehezíteni tudták a kínai BLG dolgát. A KT Rolstert eközben végig a hagyományosan erősebb ázsiai csapatokkal játszott, de így is bejutott a kieséses szakaszba, miközben Európából hosszú idő után először egyetlen csapat sem volt ott.
A G2 elleni győzelem után ott volt viszont az amerikai NRG, így pont az a DK szorult ki egyedüli ázsiai csapatként, ahová a tavaly minden jóslatra rácáfolva, kilenc év után csúcsra jutó Kim „Deft” Hjukkju igazolt.
Azt persze sejteni lehetett, hogy az egy amerikai és két európai csapaton átlépő NRG-nek csodát kellene tennie, hogy a legjobbak ellen is tovább menjen, de nem tett, az első körben simán kiesett a Weibo ellen. A többi negyeddöntős meccs a kínai-koreai rivalizálásról szólt, és az idei évközi nemzetközi tornát, az MSI-t megnyerő, tavaly után megint végső esélyesnek tartott JDG és a BLG is megmutatta az erejét, utóbbi a kieséses szakaszban menetrendszerűen összeomló Gen.G-t, utóbbi pedig a KT Rolstert búcsúztatta. A T1 viszont 3-0-val ütötte ki az LNG-t, így egyetlen koreaiként maradt állva, hogy megvédje a hazai pályát.
Az elődöntőben aztán tavaly után megint a JDG-t ütötték ki, míg a másik ágon a negyedik kiemelt kínai Weibo némi meglepetésre kiejtette a régió második kiemeltjét, a BLG-t. A tavalyi után így megint tökéletes forgatókönyvet írt az élet, mert a döntőbe tavaly is toronymagas esélyesként érkező T1 idén ugyanebben a helyzetben találta magát, a túloldalon pedig megint volt egy koreai legenda Kang „TheShy” Szungiok képében, aki 2018-ban már nyert vb-t. A T1 otthon nem dominált idén, de az Ázsiai Játékokon hivatalosan először szereplő e-sport kategóriában győztes koreai válogatottba három játékost adó csapat a tavalyi vereség után alighanem extrán bizonyítani akarta, hogy képes a győzelemre.
És hát persze ott volt még az a nem elhanyagolható tény is, hogy a játék legendája, Faker, aki 2013-ban lett profi, a tizedik évében, 27 évesen szerezhette meg a negyedik vb-trófeáját a kudarc ellenére egyben tartott csapattal, miután 2016 óta gyengébb társak, gyengébb teljesítmények, sőt, idén sérülések is hátráltatták. Faker aktív játékosként nemcsak megélte a League of Legends fejlődésének összes állomását, hanem ennyi idő után még mindig a legmagasabb szinten játszik, az pedig, hogy megint egymást követő években döntőzött, tényleg hihetetlen. Ahogy az is, hogy a sérülése miatt idén egyértelműen kiderült, hogy még mindig ő a T1 szíve, lelke és motorja, mert nélküle nyáron csak szenvedett a csapat.
Persze a tavalyi döntő után benne volt a pakliban, hogy a T1 megint elbukik, például ha tavalyhoz hasonlóan idén is túl magabiztosan áll hozzá a draftoláshoz (ez a hősök kiválasztása, amit nagyjából úgy kell elképzelni, mint egy focicsapat meccs előtti összeállításának felszteroidozott változatát), de idén végül nem követték el ezt a hibát, és ellenállhatatlan játékkal húzták be a győzelmet.
Arra előzetesen is számítani lehetett, hogy az idei döntő minden nézettségi rekordot meg fog dönteni, és ez így is lett, konkrétan már az első meccsen ez lett a valaha volt legnézettebb e-sportesemény, aztán 6 millió fölé is benézett a nézettség. Ebben amúgy szokás szerint a kínai nézők nincsenek is benne, őket ugyanis semmilyen hivatalos forrás nem tudja mérni, de mivel az egyik legnépszerűbb kínai csapat döntőzött, több mint valószínű, a korábbi évek nem hivatalos számai alapján legalább több tízmillió emberről van szó. A neten keringő, kínai streamekről készített képernyőképek alapján pedig százmilliónál is többen nézhették a döntőt onnan. A döntő összefoglalóját alább lehet megnézni:
