Megpróbáltunk utánajárni annak az évtizedek óta keringő városi legendának, hogy a hazai Sziget-lakók egy része úgy próbál meg költséghatékonyabban bulizni a fesztiválon, hogy a Hajógyári-sziget különböző pontjain elássa az alkoholt mielőtt elkezdődne a közel egy hétig tartó őrület.
Ennek a legendának a híre még a Debrecenből érkező fesztiválozókhoz is eljutott, a magyar határokon túl azonban nem. A külföldi szigetezőknek ugyanis fogalma nem volt arról, hogy miről beszélek, amikor erről kérdezősködtem, de mind nagyon jó ötletnek tartották.
„A Duna-parton kerestek köveket, és azok közé rejtették az üvegeket”
Mikor fel-alá járkáltam a Szigeten, és erről a helyi mítoszról kérdezgettem a kempingezőket, volt, aki csak egy sunyi mosollyal annyit válaszolt, hogy „ő bizony már hallott olyanról, aki látott már ilyet”, míg Edömér már a beszélgetésünk legelején leszögezte, hogy „ez nem csak legenda.” „Régebben szerintem többen próbálkoztak ezzel, akár fényes nappal is. Sőt, az is egy bevett dolog volt, hogy a Duna-parton kerestek köveket, és azok közé rejtették az üvegeiket.”
Krisztián, aki már 28 éve minden évben kint van a Szigeten, is azt mesélte, hogy a kilencvenes években volt ez inkább divat, szerinte ma már más úton-módon hozzák be italaikat a beköltözők. „Az ásást én is próbáltam, de az én módszerem inkább az volt, hogy a szabadstrandhoz közeli erdőben rejtettem el” – mondja.
A strand egy bevált rejtekhely lehet, aminek híre a fiatalabb generációk fülébe is eljutott. Klaudia tavaly nyáron sétálgatott ott kutyájával, mikor a következő jelenetre lett figyelmes. „Két héttel voltunk a Sziget előtt, és már csak a szabadstrandra tudtunk lemenni, és ott láttam, hogy egy srác épp gödröket ás”.
Könnyebb helyzetből indulnak azok, akik már úgy ismerik a Szigetet, mint a tenyerüket. Ilyenek Vica barátai is, akik a homokos part helyett az egyik kemping területén ásták el a piákat – itt egyébként továbbítanám annak a fesztiválozónak az üzenetét is , aki azt mondta, minden tisztelete azoké, akik nekiállnak egy ilyen kemény földet felásni, mert ez bizony többórás izzasztó meló.
„Nem a földbe, hanem a fára”
Olyanokról is meséltek, akik egészen más szinteken űzik az alkohol-becsempészés művészetét. „Még az építkezések előtt voltam itt kint edzeni, és az láttam, hogy piás üvegekkel megpakolt zacskókat dobálnak, akasztanak fel a fákra” – mondta Máté.
A heteken át tartó matekozás és tervezgetés munkája veszhet kárba akkor, ha az elásott kincsre sátrat állítanak vagy éppenséggel oda húzzák fel a nagyszínpadot. „Ezt már én is csak hallottam, hogy valaki próbálta bekönyörögni magát a nagyszínpad backstage-be, mert az alá rejtette el az italát” – tette hozzá Klaudia.
A mítoszról megkérdeztük a Szigetet is, egy dolgozó szerint ez csupán egy jópofa városi legenda, ami valószínűleg örökre rejtély marad.
Elásni az alkoholt csak egy lehet a sok trükk közül, amivel a fesztiválozók megpróbálnak pénzt spórolni a Szigeten, ami idén tisztább, zöldebb, ugyanakkor brutálisan drága is.