Császár Előd: Én voltam minden, amit a fiatalságban nem szerettek

Császár Előd korán a zene közelébe került: édesapja hangmérnök volt, így elmondása szerint kiskorában hangszerek és szintetizátorok vették körül, és a zeneiparhoz közeli, alkotó közegben nőtt fel. „Nagyon befogadó kisgyerek voltam. Az nem volt általános, hogy az ember ötévesen zenét hallgat és saját lemezei vannak, illetve roadok és zenészek az apukájának a barátai” – mondta az Afterben az előadó. Hetedikes korára már saját zenekara volt, az FLM.

A most ötvenéves Császár zenekara az első magyar boyband (Manhattan) felfutása környékén robbant nagyot. Mint állítja, utánuk ők voltak a második fiúbanda az országban, akik tengerentúli nagy elődökből merítettek ihletet, célzottan rájuk is akartak hasonlítani.

„Nekem főként ‘93-tól kezdve az volt a mániám, hogy mi úgy nézünk ki, mint a Pet Shop Boys, de úgy szólunk, mint a Take That. Akkor ez volt a recept. Iszonyú hülyeség: nem voltunk Pet Shop Boys, ehelyett pont úgy festettünk, mint a Take That és a Modern Talking, csak nem volt gitár a kezemben” – mesélte.

A média felkapta, a Bravo rengetegszer szerepeltette toplistáin világsztárok mellett egyedüli magyar zenészként, a közönséget viszont megosztotta. Az FLM zenéjét bár „überpop”-ként definiálja, és egyetért, hogy limonádé slágereket gyártott, de állítja, pontosan tudta az utat. „Pontosan láttam, hogy merre folyt a víz, és tudatosan mentem utána.” A popsztárságot azért persze élvezni is tudta:

„Volt az a pont, amikor elkezdtem élvezni a popsztárságot. Rájöttem, hogy csinálok egy dalt, és a következő hónapban sláger lesz belőle. Nem trollkodni akartam, nagyon-nagyon sokat dolgoztam a számokon. A Megtalállak még-lemezen van egy dal, aminek az utolsó sorát 187-szer kellett elénekelnem, hogy úgy legyen meg, ahogy kell. Végül a kilencvenötödik felvétel lett felhasználva.”

Sok magyar előadónál felmerül, aki a kilencvenes években lett valamilyen szinten sikeres, hogy pont jókor volt jó helyen a rendszerváltás zűrzavaros évei alatt. Hogy mennyire lehetett organikusan alkotni, ami több, mint a szerencsés helyezkedés? „Hiába vagy jókor jó helyen, ha nincs semmi a kezedben. Ha nem vagy felkészülve arra, hogy akkor és ott, a helyes pillanatban helytállj. Ha nincsen egy dalom vagy egy bakelitem kéznél, amit bármikor oda tudok adni a DJ-knek, akkor hiába.”

Császár – aki mindent összevetve több mint félmillió lemezt adott el – elmondása szerint mindig is az elektronikus zene felé húzott, de első zenei élményei közt az Iron Maiden és a Depeche Mode is szerepelnek, utóbbi hatására az énekes-DJ szintipoprajongó lett, amit aztán a saját dalaiba is átemelt. A későbbiekben pedig az aciddal kevert német hard trance-ből inspirálódott.

Császár karrierje pillanatok alatt derékba tört 1998-as autóbalesete után, ami egy akkor vele egyidős, 25 éves rendőr halálához vezetett. A tragédia híre letarolta a sajtót, a tárgyalás, illetve a közfelháborodást kiváltó per (aminek a végén a zenész felfüggesztettet és százezer forintos pénzbüntetést kapott) óriási médiafigyelem mellett zajlott, sőt, még tíz-tizenöt évvel később is téma maradt. A zenészt gyakorlatilag csak az esettel összefüggésben vették elő, mindig újra felelevenítve a karambol sztoriját, ami még aktuális szereplései alatt is vissza-visszatérő kérdés.

Interjúnk során Császár Előd többször megemlítette, hogy egyáltalán nem akarja kisebbíteni az eset súlyát, hiszen meghalt egy ember. Azt ugyanakkor sérelmezi, hogy a baleset után a bulvársajtótól mit kapott: mint meséli, számos megalapozatlan, a baleseti jegyzőkönyveknek és a későbbi bírósági ítéletnek ellentmondó cikk jelent meg.

„Nemrég összetalálkoztam azzal az újságíróval, aki miatt azt hiszik, hogy én előztem a sort [közvetlen a baleset előtt]. Ez nem így van. Viszont anno sikerült ezt úgy felépíteni, hogy én vagyok a senkiházi hülye csicska popsztár. Ő pedig a világ legnagyobb reménységű rendőrtisztje. Egyáltalán nem őt akarom bántani, nehogy félreértsük. Csak arról van szó, hogy egyik pillanatról a másikra megvetendő lett, amit képviseltem, hiába cipelt mindenki a vállán ünnepelve azelőtt 24 órával.”

A baleset után, a 2000-es évek folyamán teljes csend volt körülötte, majd Shane 54 néven tűnt fel újra, Myonnal alapítva duót. Az etalonnak számító DJ Magazine-ben 2009-ben 91., 2010-ben 62. helyen álltak a világ 100 legjobb lemezlovasát csokorba gyűjtő listán, és zsinórban összesen öt éven keresztül fordultak elő még itt. Ezen felül elsők voltak az amerikai dance listán és a BeatPorton is. „Ezt senki sem érte el” – mondja Császár, akiknek a legnépszerűbb dalán 70 millió lejátszás van Spotifyon.

„2002-ben készült egy Madonna- és Lenny Kravitz-remixem egy versenyre. Ezek a dalok valahogyan Paul Oakenfold kezébe kerültek, aki elkezdte pörgetni őket bulikban. Ezután Pete Thong írt rólam a Mixmagben és a DJ Magazine-ben. Aztán már Tiësto és Paul van Dyke is megtalált. Egyszer csak azt vettem észre, hogy a világ összes nagy DJ-je az én remixemet játssza.”

Laptop-DJ-ként hiánypótló zenei műsort is csinált, amiben világsztárokat szólított meg és promotálta nekik a saját zenéjét is. Mint mondja, ilyenkor minden külföldi lemezlovasnak oda is adta a kislemezeit. Példátlan sikereiről furcsa módon a magyar sajtó és a televízió is hallgatott, maximum kis elérésű hazai elektronikus zenei magazinok írtak róla, szerinte azért, mert róla volt szó, akit korábban már eltöröltek. Ennek ellenére végig tudta turnézni a világot, és olyan fesztiválokon játszott, mint az EDC Las Vegas vagy a Tomorrowland.

„Volt év, amikor 400 ezer mérföldet utaztam Lufthansával, és ezek csak az Amerika és Magyarország közti utak. Talán három olyan nagy amerikai fesztivál van, ahol nem játszottam.”

Császár tehát népszerű popénekes tudott lenni a hazájában, elektronikus zenében utazó ikon viszont már nem, hiába tett szert közben nemzetközi elismertségre. Véleménye szerint ez talán nem is baj:

„Amit Magyarországon magyaráznak, az San Franciscóig nem hallatszik el.”

Az időzítés valahogy mégis szerencsétlen volt: Császár Előd pont addigra tűnt el a neves magazinok hasábjairól, mire az amerikai ipar beletanult abba, hogy miképp lehet igazán brandelni ezeket a műfajokat, ráadásul az „EDM-lufi kidurranása körül” felbomlott Myonnal közös duója 2016-ban.

Az új éra most kezd körvonalazódni: az Afterbe is cicás pólóban érkező Császár MI-vel felturbózott macskás képeket árul és állít ki, ebből pedig abszolút stabil egzisztenciát teremt magának, sőt. „Festménynek látszó tárgyakat készítek”– mondja, megerősítve, hogy jobban él ebből, mint a zenei karrierjéből korábban, és mint akkor, ezzel is rögtön megosztja a közönségét. Ennek ellenére már egy kaliforniai galériában várják a képeit.

„Úgy látszik, hogy nagyon szeretek nulláról újrakezdeni dolgokat. Igenis vissza kell lépni, feltűrni az ingujjat és a semmiből indulni újra, mert nem megy máshogy.”

Az adás többi részében szóba kerül még:

• Mi lesz Császár Előd következő projektje?
• Hogy jutott el világsztár DJ-khez a műsorával?
• Milyen animációs filmet készít épp?
• Kik hatottak rá a DJ-karrierje kezdetén?
• Miért tiltották le Császármorzsák című műsorát valójában?
• Mi jellemezte a korabeli magyar zeneipari viszonyokat és a kor vizualitását?
• Mi jellemzi a kortárs elektronikus tánczenét?
• Etikus-e mesterséges intelligencia segítségével alkotni?
• Miért működnek ennyire az MI-macskák?
• Vissza fog térni külföldre?

Ennek a cikknek az elkészítéséhez az Alrite beszédfelismerő (speech-to-text) alkalmazást használtuk. A szöveget a cikkhez az olvashatóság érdekében megszerkesztettük.