2023. március 24. – 21:05
Keresztes Dániel egy évtizede dolgozik számítógépes filmtrükkökön a világ egyik leghíresebb effektműhelyében, az új-zélandi Wetánál. Részt vett annak a csapatnak a munkájában is, amelyik az Avatar – A víz útja látványvilágát megalkotta, és amit az amerikai filmakadémia nemrég a legjobb vizuális effektusoknak (angol rövidítéssel vfx) szóló Oscar-díjjal ismert el. Videócseten beszélgettünk Keresztessel arról, hogy mekkora munka és milyen technológia áll egy ilyen teljesítmény mögött.
Hány embernek szólt tulajdonképpen ez az Oscar?
Az egész vfx-csapatnak. Nem tudom, pontosan mennyien vagyunk, de ezernél többen. A színpadon négyen képviselték ezt a csapatot, mindenki kapott egy szobrot. Az egyikük Daniel Barrett volt, az animációért felelős vezető. Ő behozta a szobrot a céghez, és fotózkodhattunk vele.
Neked pontosan mi volt a feladatod a közös munkában?
Én úgynevezett motion editor vagyok, illetve performance animator. Az Avatar-filmben látható sok olyan animáció, amiket nulláról hoztak létre, mert kitalált lényeket ábrázolnak, és olyanok, amiknek volt valamilyen motion capture-ös alapja – én az utóbbi csapatban voltam. A mocap magyarul digitális mozgásrögzítés, ez egy olyan folyamat, aminek során erre képzett színészek mozdulatait rögzítik rengeteg érzékelő segítségével. A filmben a na'vi bennszülöttek mozgása motion capture-ön alapul, nekem a mocap-felvételeket kellett letisztítanom és összedolgoznom a CGI-vel, vagyis a számítógépes grafikával. Ez nem kis munka, mert a mocap csak pontokat követ, a felvétel zajos tud lenni, és ott vannak még olyan apróságok is, hogy egy na'vi a sztori szerint vagy három méter magas, egy mocap-színész pedig 170 centi körüli.
Nem nagyon monoton ez a fajta munka?
Vannak napok, amikor az, de unalmasnak nem mondanám, mert sok a kihívás. Talán a nagy tömegjelenetek tudnak igazán monotonok lenni, amikor nem kamerához közeli karaktereket kell megalkotni, hanem valahogy kitölteni a képet.
Van-e olyan jelenet a filmben, ami valahogyan hozzád kötődik?
Egy ekkora csapatból nehéz kitűnni egyéni teljesítményekkel, de volt egy jelenet, ami szakmai körökben híresebb lett. Nem azért, mert annyira kiemelkedően jó volna, hanem mert szakemberek sem tudták megmondani, hogy mennyi belőle a CGI. Ebben a jelenetben az egyik szereplő egy vízi lényen ül és egy bőrszíjat köt a kezére, ezt mutatja közeliben egy beállítás. Erről aztán sokat cikkeztek és elemezték, mert mindenki kíváncsi volt rá, hogyan csináltuk azt a kengyelt tartó kezet. A jelenet egyik alkotója én voltam, és részemről ez egy aránylag könnyű meló volt.
Most már elmondhatom, hogyan csináltuk, mert az egyik főnökünk, Eric Saidon is részletesen nyilatkozott róla. A kézfej egy valódi ember festett kézfeje, ezt kombináltuk CGI-vel a jelenetben. Amennyire lehetett, megtartottuk az eredeti színészt, de minden más számítógépes grafika volt. Annyira jól összepasszolt a kettő, hogy nehéz volt megmondani, mi valódi és mi nem, sokan szakmai körökben is úgy vélték, hogy tisztán CGI az egész.
Mennyire dolgozhattatok kreatívan? Volt valamennyi szabad mozgásteretek?
Nekünk gyakorlatilag nem volt. A mocap-alapú jeleneteknél referenciavideók voltak a színészekről, és nekünk azokhoz igazodva kellett mindent reprodukálnunk – ahogy a színész biccentett, ahogy a kisujját tartotta, mindent. Azokban a produkciókban, amikben nagy nevű színészek is részt vesznek a mocapben, nagyon figyelnek az ilyesmire. A másik csapat, amelyik nem mocap alapján dolgozott, kicsit szabadabban működhetett, de náluk is volt szigorúan megadott storyboard és persze az animációs vezetők utasításait is követni kellett.
Mennyi ideig dolgozott a Weta a filmen?
Amikor igazán beindult a gyártás, onnantól kezdve közel két év volt a teljes csapatnak. De már előtte is sokan dolgoztak rajta egy előkészítő, tesztelő munkafázisban.
Személyesen James Cameronnal is kellett egyeztetnetek vagy volt azért pár lépcsőfok közte és köztetek?
Volt, persze. Nem messze tőlünk van egy nagy stúdió, ahol sok jelenetet felvettek, mocap-felvételeket is. Cameron abban a stúdióban dolgozott, de az teljesen különálló részleg, ahova nekünk nincs bejárásunk. Én a munkámat a közvetlen felettesemnek mutattam meg, aki jó esetben elfogadta, aztán azt még egy animációs vezetőnek is jóvá kellett hagynia. Ezután volt még egy kör az említett Dan Barrettnél is, aki az Oscart is átvette. Ő már egy producernek küldte ki az anyagot, jellemzően Jon Landaunak vagy Richard Banehamnek. És a sor legvégén ott volt maga James Cameron is. Persze, hozzá már egy véglegesnek szánt verzió jutott el, amin már a világító és más effektes csapatok is dolgoztak. Cameron a mi csapatunkhoz már viszonylag ritkán küldte vissza a jeleneteket, és általában akkor sem hiba miatt, hanem mert rájött, hogy valami mást akart. De csak mi, motion editorok voltunk ilyen helyzetben, egy világosító, egy fx artist vagy egy compositor kolléga már több visszajelzést kapott a rendezőtől.
Cameron nagyon is nyomon követte a vfx-munkát, és elég határozott véleménye volt mindenről.
Milyen gépeken és szoftverekkel dolgoztok?
A gépek sima pécék, boltban is meg lehetne venni – persze jó erős videókártya kell a gépbe, és sok memória. Linux-alapú rendszeren dolgozunk, a motion edit csapat legtöbbet egy Nuance nevű szoftverrel, amit szinte csak a Weta használ. Akad még pár belső fejlesztésű szoftver is, de a többi részleg sokat dolgozik a piacon elérhető modellező és animációs programokkal is, sokan használnak például Mayát, Houdinit és Katanát.
Ezek a belső szoftverek eljuthatnak nem Weta-alkalmazottakhoz is?
Egy részük biztosan. Tavalyelőtt a Unity megvette a Weta egy részét, és amennyire tudom, nekik pont a technikai háttér kellett, nem a filmes melók. Terveznek olyan előfizetési csomagokat, amikkel majd más cégek is hozzáférhetnek a Weta eszközeihez.
Mi a helyzet az AI-val? Elveszi a munkádat?
Nem hiszem. Azt el tudom képzelni, hogy egyszerűbb rajzfilmeket le tudnak majd gyártani AI-nek nevezett algoritmusok, de a Wetához hasonló nagy stúdiók szintjén biztosan szükséges sok emberi animátor és modellező. Az AI inkább csak egy újabb eszköz. Nekem például nagyon tetszett, ahogy a Boba Fett könyvében deepfake segítéségével alkották meg a fiatal Luke Skywalkert. Ma már ilyet is lehet. A Gemini Manben remek volt, ahogy Will Smitht megcsinálták CGI-ből. De az rengeteg munka árán született meg, és lehet, hogy ma már deepfake segítségével hamarabb meglenne egy hasonló színvonalú eredmény.
Mennyit dolgozik egy magadfajta effektes ember? Vannak „crunchok”, azaz hosszú túlórás időszakok, mint a videójáték-iparban?
Hajaj. Az alapműködésünk az, hogy heti 50 órát dolgozunk. Amikor alig van meló, akkor lassulunk be heti 40-re. Amikor pedig jön a crunch, a határ a csillagos ég. Mert ha Cameron bejelenti, hogy karácsonykor moziban lesz a film, akkor annak karácsonyra moziban kell lennie, nem lehet csúszni. A határidőket pedig sokszor csak túlórák árán lehet tartani. De akik ezt a szakmát választják, tudják, hogy a munka ezzel jár. És a Wetánál kompenzálják a túlórákat pénzzel is, törődéssel is, és távmunka is lehetséges. Nem csesztetnek azért sem, ha hibázol, mert tudják, hogy ha sokat dolgozol, akkor hibázni is fogsz.
A CGI sokat fejlődött, de azért elég sok nagy költségvetésű filmben is látszik még néha, hogy a látvány melyik része számítógépes grafika. Ez már mindig így lesz?
Nem, szerintem egyre kevésbé. Például ha az Avatar – A víz útja vízeffektjeit összehasonlítod az Aquamanéivel, ég és föld a különbség. Igazából azon múlik, hogy kik és mennyi melót tesznek bele. A Weta és Industrial Light & Magic a két legnagyobb, legprofibb vfx-cég, ők már nagyon élethű CGI-ket csinálnak. Persze csak akkor, ha a megrendelőnek van rá elég pénze és ideje.
Mit tanácsolnál annak, aki követni akarná a példádat?
Szerintem főiskolával, egyetemmel nem kell vesződni, inkább érdemes nekiesni a neten fellelhető kismillió oktatóvideónak. Akadnak online szakirányú tanfolyamok is, például az Animation Mentor vagy az iAnimate. Ezeken nagyon sokat tanulni, bár nem olcsók. És fontos a kapcsolati háló is, ami úgy tud épülni, ha az ember először kisebb stúdiókban dolgozik, és apránként lépeget felfelé. Én 37 éves voltam, amikor tíz éve kezdtem a Wetánál, előtte dolgoztam prágai és skóciai stúdiókban, korábban pedig Magyarországon például a Digic vfx stúdiónál és a Stormregion játékfejlesztő cégnél.
Milyen filmeken dolgozol most?
Nemsokára mozikba kerül A galaxis őrzői: 3. rész, azt nemrég fejeztem be, és most a következő Transformersen dolgozom, aminek A fenevadak kora az alcíme.
Amikor akad egy kis szabadidőd, pihensz filmekkel is, vagy éppen messzire kerülöd őket?
Sok filmet nézek, és próbálom kikapcsolni az agyam közben, de a szakmai kíváncsiság sokszor győz. Például nem biztos, hogy az összes Transformers- és Marvel-filmet megnézném, ha nem az lenne a munkám, ami.
