2021. október 2. – 22:40
A Netflix egyes források szerint 500 millió dollárnál is többet érő üzlet eredményeképpen megkaparintotta a Seinfeld című amerikai sitcom forgalmazási jogát a világnak azon pontjaira, ahol a szolgáltató elérhető. Magyarországról egy nagy, vaskos „he?” egy teljesen oké reakció egy olyan szórakoztatóipari hírre, ami az egyik legjobb nyélbe ütött biznisz volt az utóbbi pár évben.
Azért is, mert 500 millió dollár nagy mennyiségű pénz – bár például csak feleannyi, amennyit a magyar kormány sportra költött a járvány alatt. De főleg azért, mert a Seinfeld nálunk teljesen ismeretlen jelenség, az amerikai popkultúrát, szállóigéket, mentalitást a mai napig meghatározó vígjátéksorozattal több tévécsatorna is megpróbálkozott, de képtelen volt elérni azt a népszerűséget, amit a Jóbarátok, az Agymenők, az Így jártam anyátokkal és megannyi hasonló sorozat, amik mind ebből táplálkoznak. Magyarországon sosem lesznek tömeggyártott seinfeldes pulcsik, miközben nem lehet úgy sétálni, hogy a Jóbarátok pontokkal elválasztott logója ne jöjjön szembe felsőkön, pólókon, vászontáskákon az utcán olyanokon, akik nem is éltek akkor, amikor a sorozat a csúcsán volt. Úgyhogy ebben a képbe hozó cikkben próbáljuk elmagyarázni, hogy mi is az a Seinfeld, miért lett olyan sikeres, és miért lehetett az, hogy nálunk szinte teljesen ismeretlen.
Mi az a Seinfeld?
A Seinfeld egy sorozat, amiből 1989 és 1998 között összesen 180 epizód készült. Az utolsó részét 76,3 millióan nézték az Egyesült Államokban, a nézettsége pedig a kilenc évad alatt ugyan ingadozott, de azért karmolták közben is.
Jó, de mit jelent az, hogy Seinfeld?
A műsor egyik készítőjét, a standupos Jerry Seinfeldet hívják így, aki a sorozatban egy Jerry Seinfeld nevű standupost alakít. Seinfeld a nyolcvanas évek elején éppen várta a nagy befutást, amikor szerepelt a The Tonight Show Starring Johnny Carson című talkshow-ban, és azzal már a tévések is felfigyeltek rá. Kezdeni még nem nagyon tudtak vele semmit: egy sorozatban kapott egy apró mellékszerepet, de pár rész után kirúgták, egy másikban nem őt választották a főszerepre. Az ügynöke a tudta nélkül azzal nyomasztotta az NBC tévécsatornát, hogy egyszer majd Jerry Seinfeldnek műsora lesz pont náluk. A sok nyomasztás addig tartott, hogy a komikusnak összejött egy találkozó a tévé vezetőivel, ahonnan gyakorlatilag úgy sétált ki, hogy tényleg szeretnének egy műsort adni neki.
Seinfeldnek viszont lövése sem volt, hogy mit tudna egy ilyen műsorban művelni, úgyhogy leült beszélgetni azzal az emberrel, akiben egy méltó partnert látott: ő pedig többek között a Saturday Night Live írója volt, Larry David.
Ő kicsoda?
Larry David ismerős lehet azoknak, akik nézték az HBO-n a Félig üres című sorozatot, vagy pedig az interneten látták már ezt csodálatos gifet. A szemüveges, erősen kopaszodó, elviselhetetlenül neurotikus David a komikus totális ellentéte volt a nyolcvanas években tipikus Bundesliga-hajával, sportcipőjével, pontos és kimért viselkedésével. Seinfeld stílusa leginkább az úgynevezett megfigyeléseken alapuló, angol kifejezéssel „observational” humor volt, ami abból állt, hogy rámutatott a mindennapi élet furcsa dolgaira – a kaja a repülőn, meddig kell begombolni az inget, meghívtunk-e valakit egy ebédre, ha csak egy levest fizetünk neki, és így tovább. Ez elég dohosnak tűnhet 2021-ben, de nem az, mert ha valamiből több van nekünk, azok az élet furcsa dolgai.
Seinfeld és David arra jutottak, hogy írnak egy forgatókönyvet abból, hogy egy komikus hogyan szerzi a munícióját, mik azok a pillanatok, amiből inspirálódik. A főszereplő egy komikus lesz, a haverja pedig egy neurotikus, kopaszodó, szemüveges idegzsába, George Costanza. Aki gyakorlatilag Larry David megtestesülése volt. Davidnek a való életben volt egy Kramer nevű szomszédja, aki folyamatosan lejmolt tőle, autót, ételt, sőt, néha az ünneplős nadrágját is kölcsönkérte, ha arra volt szükség, úgyhogy ő lett a főszereplő szomszédja is. Az igazi Kenny Kramer amellett, hogy folyamatosan megdézsmálta David hűtőjét, azt szerette volna, ha ő játszhatja el a tévés karaktert is, de erre sajnos senki sem bólintott rá. És az első részben ugyan nem, de később állandó szereplő lesz Elanie, a főszereplő exe.
Addig is megmutatom, hogy milyen barátságos ember Larry David. Ez a felvétel az idei, New York-i divathéten készült:
Kik szerepelnek benne?
Jerry Seinfeld játssza Jerry Seinfeldet. Barátját, George Costanzát Jason Alexander, akinek a korábbi legismertebb szerepe vagy a The Burning című tinihorrorban, vagy ebben a pompás McDonalds-reklámban volt. A szomszéd Kramert alakító Michael Richards főleg epizódszerepeket kapott, például a Miami Vice-ban. Julie Louis-Dreyfus addig szintén a Saturday Night Live-ban tűnt fel.
Honnan lehet ezeket az arcokat ismerni?
Seinfeld gyakorlatilag egy nagyon gazdag ember, aki hobbiból olyan projekteket készít, mint a drága autóit felvonultató Comedians In Cars Getting Coffee, amiben elmegy kávézni a komikus haverjaival. Michael Richards egy balul elsült, rasszista kirohanása miatt sokáig nemkívánatos személy volt a szórakoztatóiparban. Alexander felbukkant többek között egy Nickelback-klipben is. Julie Louis-Dreyfus legutóbb a zseniális Az alelnök című sorozat főszereplője volt, nemrég pedig becsatornázták a Marvel-univerzumba a Falcon And The Winter Soldier című sorozattal. Kisebb szerepekben feltűnt itt Jon Favreau, Teri Hatcher, Jeremy Piven, Bryan Cranston és Courtney Cox is.
Oké, oké, de miről szól?
A Seinfeld arról szól, hogy négy Manhattanben élő barát tengeti a mindennapjait. Még a magyar sajtó is gyakran úgy hivatkozott a sorozatra, hogy ez a műsor nem szól semmiről – maga a kifejezés a szövegből jön, a Seinfeld ugyanis egy idő után elkezd arról szólni, hogy Jerry Seinfeld és George írnak egy sorozatot a saját életükről, amit aztán eladnak az NBC-nek, és közben így pitchelnek a tévéseknek. De ez nem igaz, a Seinfeld négy, eléggé önző, önfejű, önámító, ambiciózus, kisstílű, néha felsőbbrendűségben, néha kóros neurózisban szenvedő nagyvárosi emberről szól, akik próbálnak az élet hülyeségei mellett valahogy épeszűek maradni. Ez már valami, nem semmi. Az írók mottója az volt, hogy a sorozatban „tilos az ölelkezés, tilos a tanulás”, azaz nincsen helye a szentimentalizmusnak, az érzelmeknek és annak az érzésnek, hogy a szereplők sosem fogják elkövetni ugyanazokat a hibákat még egyszer.
Ez eddig nem annyira vicces, mondj egy példát, légy oly szíves.
Oké, bár viccet mesélni amúgy is borzasztó, viccet leírni meg még rosszabb. Van egy rész, ami csak arról szól, amiben a főszereplők azt várják, hogy leültessék őket egy kínai étteremben. Egyikőjük nagyon éhes, a másikat telefonon keresik, majd valami miatt mindig olyanok kapnak helyet, akik utánuk jöttek. Egy másik részben elmennek egy külvárosi plázába, majd visszafele menet a parkolóházban nem találják az autót. A sorozat csúcspontjának tartott, The Contest című részben fogadnak, hogy ki bírja tovább maszturbálás nélkül – a fogadást megnehezíti, hogy Jerryvel szemben egy olyan nő lakik, aki rendszeresen meztelenül van otthon, Elaine pedig egy konditerembe jár egy Kennedy-leszármazottal.
Haha.
Mondom, hogy nehéz visszaadni. Van egyrészt a Seinfeldben valami virtuóz, abban, amiben a történetszálakat az utolsó percekben úgy összevarrják, ahogy sosem számítottunk rá. A szereplőkben van valami rettenetesen taszító, ami rettenetesen szórakoztató is – a kicsinyességük nagyon is ismerős lehet. Egy sokkal mélyebben húzódó titka a sorozatnak viszont az, hogy a poénok csak ritkán kötődnek olyan dolgokhoz, tárgyakhoz, fogalmakhoz, amik elévülnek. Egy üzenetrögzítő vagy a gyorshívó már a múlté, de egy óriási télikabát, egy hazugság a munkahelyen vagy egy minden oké nélkül vicces Pez-adagoló 2021-ben is értelmezhető. Ráadásul filmes utalásokkal is tele van, akit nem bántanak a spoilerek, itt megnézhet ezekből jó párat.
Hogy lett ez sikeres?
Elég lassan. Az első, még Seinfeld Chronicles néven futó rész szinte senkit sem érdekelt, amikor 1989 nyarán lement az NBC-n. A tévénél viszont azt gondolták, hogy adnak egy esélyt a sorozatnak, az első évadban öt résszel, a másodikban tizenkettővel. És a második évad végén ért oda a Seinfeld, hogy levetkőzte a sitcomos alaphelyzeteit, és kialakította azt a medret, amiben majdnem a végéig csordogált: a nagyvárosi neurózis vegyítve a szinglik életével és a mindennapok hülyeségeivel. A kilencedik évadra a stáb eljutott odáig, hogy gyakorlatilag elegük lett már a sorozatból, és visszautasították a részenkénti 5 millió dolláros gázsit is. A Seinfeldnek ezzel és egy egyébként elég megosztó fináléval vége lett.
És ez sosem ment Magyarországon?
Dehogynem. A kilencvenes években a romániai Pro TV műsorán lehetett fogni, de a horvát tévé is adta. A kétezres évek elején az RTL Klub adta néhány részét, később a Viasat 6 próbálkozott vele, nem túl sikeresen.
De miért nem érdekelt ez itthon senkit?
Abszolút nem sznobizumusból írom, de a szinkron miatt. A Seinfeld lényege nagyon aprólékosan megírt nyelvezete és nyelvújítása: szinte minden részben elnevezést adott egy jelenségnek, ami sokak számára ismert, de nagyrészt körül kellett írni. Az amerikai szlengben már bérelt helye van annak a kifejezésnek például, hogy „yadda yadda yadda”, ami nagyjából azt jelenti, hogy ésatöbbi, ésatöbbi. Abban a részben a körül megy a vita, hogy át lehet-e ezzel a kifejezéssel ugrani azt, hogy valaki lefeküdt valakivel, vagy az már túl sok, hogy csak úgy átcsusszanjon felette az ember. Megjelent a „close talker”, az ember, aki túl közelről beszél hozzád. A „low talker”, az ember, aki túl halkan beszél. Ha valaki tetszett Elanie-nek, akkor „spongeworth”, azaz méltó lett a fogamzásgátló szivacsra. Aki nem maszturbált, az a „master of his domain”, azaz a birodalom ura volt.
Az hagyján, hogy ezeket a kifejezéseket le kellett fordítani, de a szinkront szinte lehetetlen feladattá tette. A Verge remek cikkéből kiderül az, hogy a kötelező szinkron miatt nemcsak Magyarországon, hanem Németországban is csúfosan megbukott a Seinfeld, egyszerűen azért, mert rengeteg melót kellett belerakni, hiszen a csavaros mondatokat, nyelvújításokat úgy kellett felmondatni, hogy szinte végig látszódott a szereplők szája – ezzel egy átlagos, 22 perces Seinfeld-részt Németországban néha három munkanapig szinkronizáltak. És ha sikerült is átadni, a nevetés nem mindig akkor és úgy jött, hogy működjön az újrafordított poénokkal.
Na de akkor mi van a Jóbarátokkal?
A Jóbarátok 1994-ben indult, szintén az NBC-n, pont akkor, amikor a Seinfeld kezdett óriási siker lenni. David és Seinfeld is többször elmondták, hogy szerintük David Crane és Marta Kauffman gyakorlatilag az ő sorozatukat nyúlták le, annyi különbséggel, hogy szép embereket találtak hozzá. Mielőtt még befutott volna a Jóbarátok, a készítők elég pipák voltak, hogy amit a Seinfeld megtehetett, azt ők nem: a Jóbarátokban nem mutathatták meg egy óvszer csomagolását, miközben a másik sorozatban beszélhettek virágnyelven egész este a maszturbálásról. David Crane elmondta, hogy őt mindig meglepte, amikor a Seinfeldhez hasonlították őket, mert Larry Daviddel ellentétben ők mindig az érzelemre mentek, nem pedig a New York-i élet apróságaira, még ha azok olyan hangsúlyosak is voltak. Matt LeBlanc is elmondta, hogy a Jóbarátok nézőit őszintén érdekelték a szereplők és a szereplők kapcsolatai.
Most miért jó, hogy ez a Netflixen lesz?
Magyarországon a tragikus tévés körei után az Amazon streamingszolgáltatóján volt elérhető, de a Prime Video itthoni népszerűségét tekintve nem biztos, hogy sokan rákaptak. A Netflixnek viszont szüksége van a komforttévézést nyújtó tartalmakra. Ahogy a sajtóban már többször megírták, a szolgáltató a prémium tartalmakkal (Stranger Things, Kártyavár) szerez új előfizetőket, de a helykitöltő, már jól ismert sorozatokkal tartja meg őket. Nem lehet orrba-szájba bűnügyi dokumentumfilmeket nézni, néha szükség van azokra a tartalmakra, amik a tévézésből jönnek: a Gilmore Girls, a Jóbarátok, és a Seinfeld, ami nálunk nem, de Észak- és Dél-Amerikában iszonyatos népszerűségnek örvend. És ha egy streamingóriás meg tudja szerezni magának, az iszonyatos fegyvertény. Magyarországon viszont itt lesz a lehetőség, hogy egy sokkal nagyobb közönség sokkal egyszerűbben megnézhesse az egyik legviccesebb sorozatot, ami valaha készült.
A cikkhez óriási segítséget nyújtott Jennifer Keinish Armstrong Seinfeldia című könyve. A Seinfeld október 1-től látható a Netflixen.
