Kipróbáltuk az internet népét kiborító popcornsalátát, de nem volt benne köszönet

„Az elmúlt évben eleget szenvedtünk, miért kell még ezt is látni?” vagy „A pokolból hozták ide ezt a dolgot, nem hiszem el, hogy ilyen létezik”, esetleg simán „Undorító!”

− nagyrészt ilyen mondatokat látni az interneten egy videó alatt. És ha esetleg azt hinné, hogy a Netflix egyik újabb agyonbonyolított realityműsorának vagy A lecsap csapat folytatásának előzetese alatt jelentek meg ezek a kommentek, nagy tévedésben van. A szóban forgó videó a filmes harapnivalók ősi ászáról, a pattogatott kukoricáról szól: pontosabban a popcornos-majonézes-almaecetes saláta receptjéről, ami felrobbantotta az amerikai közízlést, indulatos kommenteket hagyva maga mögött, amerre csak járt.

Pattogatott kukorica és történelem

A popcornsaláta receptje a Food Network nevű főzős tévécsatorna gondozásában, a Girl Meets Farm című műsorban jelent meg. A műsorvezető, Molly Yeh zöldséges pattogatott kukoricáját először tavaly áprilisban mutatták be, a videó azonban idén vált népszerűvé, amikor terjedni kezdett a Twitteren. Mármint olyan értelemben népszerűvé, hogy a Food Network végül, úgy néz ki, még a receptet is leszedte az oldaláról.

Az embereket végletekig kiborító recept később több, a salátát védelmező cikkben is visszaköszönt, hiszen ha önmagában nem lenne elég probléma a létezése, akkor el kell árulnunk, hogy

a popcornsalátának még történelme is van.

A popcornsalátát az amerikai Közép-Nyugatról származtatják, ahol való igaz, elég tágan értelmezik a saláta fogalmát. A tősgyökeres közép-nyugati salátareceptek igazi perverzióként élhetők meg a nagyjából normális gasztronómiához szokott gyomor számára. Van náluk ugyanis például

• rámen tésztás saláta (mármint az instant porlevesek tésztája, tudják),
• slime saláta: benne nattó, okra és avokádó – hadd jegyezzük meg itt, hogy a nattó nyers szójababot jelent, amin egy baktériumfaj tenyészik,
• áfonyasaláta tőzegáfonyával, ananásszal és tejszínhabbal,
• vagy a milliomosok salátája ananásszal, pekándióval, cseresznyével és krémsajttal.

A jelenséget Beryl Shereshewsky gasztrotörténelmi Youtube-csatornája onnan eredezteti, hogy a Közép-Nyugatra főként Európa skandináv részéről, illetve Németországból érkeztek bevándorlók annak idején, ők pedig az olcsón, a kertben elérhető alapanyagokból elkészíthető ételek receptjeit hoztak magukkal. Ilyenek voltak a zselés halszörnyek (pl. az úgynevezett lutefisk) és részben a közép-nyugati saláták elődjei is, mint az úgynevezett „heringstopf mit saurer sahne”, a heringes-kapros-tejfölös-almás saláta. Azt pedig a kialakuló amerikai gasztronómiáról ezután bátran ki lehetett jelenteni, hogy

nagyjából bármi, ami az ember eszébe jut, és úgy-ahogy ehető, az a Közép-Nyugaton salátává válhatott.

Sylvia Lovegren történész a „Fashionable Food: Seven Decades of Food Fads” (Divatos ételek: hét évtizednyi ételtrend) című könyvében arról ír, hogy az amerikai háziasszonyok már az 1920-as években készítettek banán- és pattogatottkukorica-salátákat. Ez nem két dolog, hanem egy: a banánt félbevágták, salátalevélre tették, és pattogatott kukoricával, illetve majonézzel díszítették. A recept a közép-nyugati egyházi szakácskönyvekben is fennmaradt, évtizedekkel ezelőtt ugyanis a templomi közös étkezések egyik fontos résztvevője volt a pattogatott kukoricából készült saláta.

Laura Ingalls Wilder azt írja, Amerika ennél tovább is ment: az 1930-as években a reggeli egyik bevett módja volt a popcorn és a tej kombinációja. És nemcsak a két világháború közötti időszakban őrült meg Amerika teljesen a popcorntól: 1994-ben az észak-dakotai, Beulah és Mercer megyékhez tartozó történelmi társaság összeállított egy szakácskönyvet, amelyben a popcornsalátát olyan ételek között tartották számon, mint a krumplisaláta vagy a gyümölcssaláta.

Lucskos popcorn almaecettel

Ahogy arról a Washington Post cikke beszámol, nemcsak amerikai dili a pattogatott kukorica. Ecuadorban például olyan ételek mellé szolgálják fel, mint a ceviche (tenger gyümölcseiből készült nemzeti étel) vagy a húsleves. Utóbbinál a leveses, nedves popcorn íze számít kulináris élvezetnek, míg Indiában pattogatott kukorica helyett az ahhoz közelítő puffasztott rizst pakolják salátákba és snackek mellé (pl. bhelpurihoz, jhalmurihoz).

Allison Robicelli gasztronómiával foglalkozó író a saláta kapcsán azt írta, „ha ezt egy Michelin-csillagos étteremben szolgálnák fel, az emberek zseniálisnak neveznék”. Annyiban talán nem tévedett, hogy nemcsak Ecuador jött rá a popcorn alapanyagkénti felhasználására. Az Eleven Madison Park például (ami egyébként a világ legjobb étterme lett 2017-ben) menüjére tűzte a popcornos tonhalat. A receptvilágban sem idegen a popcorn felhasználása: néhányan előszeretettel ajánlják garnéla elkészítéséhez is, a bevonó réteg felváltására (értsd: panírként).

A popcorn konyhai alapanyagként tehát, bármennyire azt gondolná is az ember elsőre, nem a dantei pokol összes bugyrának istentelen mannája, hanem tényleg, komolyan létezik. Ezen felbuzdulva szerkesztőségünk is megragadta Yeh hírhedtté vált receptjét, és hogy egy ismert politikus még ismertebb mondatával éljek:

igen, megcsináltuk!

A tökéletes popcornsaláta receptjével kapcsolatban vannak szakmai nézeteltérések, egyesek cukorborsót raknak bele, mások cheddar sajtot vagy bacont szórnak az alapanyagok közé. Az alaprecept, amely az interneten Yeh jóvoltából is megjelent, az alábbiakból áll:

• popcorn
• fél pohár majonéz
• negyed pohár tejföl vagy tejszín
• 2 teáskanál almaecet
• egy teáskanál dijoni mustár
• répa, zeller, cukorborsó – utóbbi helyettesíthető például snidlinggel is, de a receptek elég sokféle zöldséget felsorakoztatnak
• a teljes kulináris élvezet kedvéért mi cheddar sajtot is kevertünk bele, de ez opcionális
• végül a díszítéshez: valami zöld, az eredetiben vízitorma, nálunk ezt madársaláta helyettesítette

Mindezt egy nagy tálban össze kell keverni (a popcornt a végére hagyva), és kész is a popcornsaláta. Az első számú tapasztalat mindenképpen az, hogy szükséges az elsőre gondoltnál több popcornt előkészíteni, ugyanis amíg a sajtot reszeljük, simán el lehet falatozni belőle egy féltányérnyit. És ha már a sajt, a második tapasztalat az, hogy a cheddar sajt popcornnal meglepően finom. Nem úgy a saláta: ahogy azt el lehet képzelni, a popcorn szinte egyből átázik a majonéztől, és közel ehetetlenné válik. Majonéztől ragadó kézzel én például ezt a már-már szabadversként is értelmezhető szöveget pötyögtem be a jegyzettömbbe (hogy ne felejtsem, mit gondolok az ételről):

„A zeller ropog. A popcorn elázik a majonézben, mint a müzli a tejben. Okádok.”

A műértő olvasó ezen a ponton már kiolvashatja a sorok közül, hogy a popcornsaláta valójában nem a legínyencebb falat az univerzumban. A popcorn állaga hamar undorító lesz, ízt a salátának pedig a zeller és a majonéz ad csak. Krutonnal vagy rendes kukoricával helyettesítve megkockáztatom, hogy finom is lehetne a majonézes saláta, de a popcornos verzióval kapcsolatban elég valószínű, hogy kivételesen az internet népének lett igaza.