Jello Biafra őrjöng, mert valaki a Dead Kennedys nevében köszönetet mondott Mitt Romney-nak

Donald Trump utolsó elnöki hetei enyhén szólva nem telnek zökkenőmentesen, és a Capitoliumban történt zavargás láthatóan elég súlyos hatással volt az emberekre. Arra viszont valószínűleg senki sem gondolt, hogy a poptörténelem politikailag legaktívabb punkzenekara, a Dead Kennedys a Twitter-oldalán mond köszönetet a 2016-ban független elnökjelöltként induló, de korábban a republikánus pártnak dolgozó Evan McMullinnak, illetve a 2012-ben Barack Obamával szemben induló, szintén republikánus Mitt Romney-nak.

A poszt valószínűleg azután született, hogy McMullin és Romney is élesen bírálta a republikánusokat és Donald Trumpot a Capitoliumban történtek miatt. A posztba még azt is beleírták, hogy „Mitt törődik Amerikával”. Nem sokkal később aztán Jello Biafra punklegenda, a Dead Kennedys alapítója és egykori frontembere keményen beleszállt korábbi zenekarának tagjaiba a poszt miatt.

Biafra felteszi a költői kérdést, hogyan lehet valaki ennyire ostoba és fogalmatlan, majd hozzáteszi: lehet, hogy Ron „Skip” Greer, a Dead Kennedys énekese volt az, aki korábban tagadta, hogy a Dead Kennedys politikai zenekar lenne, helyette társadalomszatirikus együttesként hivatkozott rá korábban. Biafra még hozzáteszi, hogy a posztot biztos nem ő írta, és nagyon szépen kéri egykori zenésztársait, hogy töröljék le, hiszen már így is elég kárt tettek a Dead Kennedys hagyatékában.

Azóta East Bay Ray, a zenekar alapító-gitárosa a Twitteren reagált Biafrára, miszerint sem ő, sem Greer nem posztolt Romney-ról, de

egyébként meg miért van baj azzal, ha egy Trump-ellenes, demokráciapárti embernek megosztják a beszédét, még akkor is, ha egy seggfej?

– tette fel a költői kérdést a gitáros.

Biafra azért is lehet nagyon zabos, mert máig a Dead Kennedysszel azonosítják, amelyből 1986-ban távozott, és hiába állt össze újra többször is a zenekar, ő soha többet nem szállt vissza. A frontember nemcsak a Dead Kennedys zenéjében foglalkozott politikával és támadta kőkeményen a jobboldali amerikai politikai elitet, hanem ő maga is próbálkozott vele. 1979 őszén San Francisco polgármestere akart lenni alig 21 évesen, de végül csak 10. lett a választáson. 2000-ben pedig majdnem ő lett a New York-i Zöld Párt elnökjelöltje, de végül egy korábban halálra ítélt rabot választottak helyette. Az elmúlt időszakban többször is kiállt Bernie Sanders mellett.