Pontosan 40 éve, hogy meghalt John Lennon, a Beatles legendás zenésze. Lennont 1980-ban lőtte le New Yorkban, a nyílt utcán, fényes nappal egy Mark David Chapman nevű férfi, aki azóta is börtönben tölti a büntetését. Miközben Amerikában a gyilkosságért elítéltek átlagban 10-20 év után szabadulnak, Chapman most kezdi az ötödik évtizedét rácsok mögött, és hiába próbál 20 éve szabadulni, az amerikai igazságszolgáltatás és Lennon családja mindent megtesz annak érdekében, hogy a férfi sose kerülhessen szabadlábra.
1980 december 8-án Lennon a feleségével, Yoko Onóval érkezett meg a stúdióból a New York-i szállásukra, amikor egy ismeretlen férfi közvetlen közelről négy golyót eresztett a hátába és vállába, amit a zenész nem élt túl. Chapmant már aznap elkapták a rendőrök, és azóta nem is jött ki a börtönből, pedig Amerikában gyilkosságért 10-20 év után már feltételes szabadlábra helyezik az embert. Chapman is nagyon ki szeretne jönni a börtönből, és 2000 óta 11-szer próbálkozott a feltételes szabadlábra helyezés kérvényezésével, de mind a 11 alkalommal elutasították.
Évtizedeken át tartó példastatuálás
Chapmannel kapcsolatban rendszeresen elhangzik, hogy azért gyilkolt, hogy híres legyen, és valószínűleg ezért statuál példát vele az amerikai igazságszolgáltatás. Pedig saját bevallása szerint a börtönben töltött időszaka első hat évében pontosan azért nem akart interjút adni a sajtónak, hogy ne higgyék róla, hogy a hírnév miatt ölte meg Lennont. Chapmanről azért is terjedhetett el ez, mert ő maga is elismerte többször, hogy volt egy halállistája, amelyen kizárólag híres emberek szerepeltek, mint Ronald Reagan, Johnny Carson műsorvezető, Elizabeth Taylor, Jackie Kennedy vagy éppen a Beatles két tagja, John Lennon és Paul McCartney.
Végül Chapman Lennont választotta, és a többi már történelem. Aznap még autogramot is kért Lennontól, majd később lelőtte, a rendőröket pedig úgy várta meg, hogy közben a Zabhegyezőt olvasta a helyszínen. Ismerősei szerint a hatalmas Beatles-rajongó Chapman akkor zakkanhatott meg, amikor megtért, és túlságosan a szívére vette Lennon legendás nyilatkozatát, miszerint a Beatles népszerűbb, mint Jézus. Az is zavarta Chapmant, hogy szerinte Lennon milliomos kommunistaként papolt békéről és szeretetről. James R. Gaines rengeteg interjút készített Chapmannel a börtönben, és állította, hogy a férfi nem azért ölte meg Lennont, mert híres akart lenni. Sokáig úgy tűnt, hogy Chapman egyszerűen bekattant a hirtelen jött vallásosságától és attól, hogy imádott bálványa szerinte istenkáromló módon nyilvánul meg a sajtóban és a zenéiben. Aztán évekkel később ő maga is elismerte, mi volt a motivációja.
Chapmant életfogytiglanra ítélték úgy, hogy 20 év múlva újra előveszik az ügyét, és akár szabadulhat is. Ehhez képest 2000 óta kétévente benyújtja a szabadlábra helyezési kérelmét, amit rendre elutasítanak. Az akkori büntetése majdnem a maximálisan kiszabható büntetés volt gyilkosságért, és sokak szerint azért is statuált példát vele a bíróság, mert a ‘60-as, ’70-es évekre annyi sorozatgyilkossággal kapcsolatos történet rázta fel az amerikai közvéleményt, hogy egy ekkora nyilvánosságot kapó emberölés elkövetőjét nem akarták hamar kiengedni a börtönből, hogy aztán a média sztárt csináljon belőle. Ez a félelem olyan szinten valós volt, hogy Chapman elmondása szerint a szabadulása után templomról templomra járta volna Amerikát, hogy mindenkinek elmesélje a saját történetét. Ami gyakorlatilag mindössze annyi, hogy meggyilkolta a világ legnépszerűbb zenészét.
Yoko Ono kitart, ameddig lehet
Chapman szabadlábra helyezését több részlet is akadályozza. Az egyik, hogy valószínűleg nem beszámítható, ezért nem tudna a társadalom hasznos részévé válni szabadulása után – ami pedig a szabadlábra helyezés alapvető feltétele. Valamiért mániákusan rajong a Zabhegyezőért, egy alkalommal még levelet is küldött a New York Timesnak, amelyben azt ecsetelte, hogy a Lennon-gyilkosságot csak azért követte el, hogy a regényt promótálja, és arra kéri az embereket, hogy olvassák el a könyvet. Ami egyébként hozzájárulhatott a szellemi megreccsenéséhez, mert teljesen belecsavarodott a főhős Holden Caulfield karakterébe.
A férfit alapból úgy zárták börtönbe, hogy a többi erőszakos bűncselekmény miatt elítélt rabbal ellentétben nem vonták be az agressziókezelő programba, nem kezelték külön az erőszakos hajlamait, és a börtönélete nagy részét magánzárkában töltötte. Szakértők szerint ez nem is feltétlenül Chapman elmeállapota miatt volt így, hanem azért, mert a féltek attól, hogy egy Beatles-rajongó rab egyszerűen megöli a börtönben. Ezen kívül megtiltották Chapmannek, hogy olyan workshopokon vegyen részt, amelyek a rabok társadalomba való visszailleszkedését segítik. Ebből is látszik, hogy a Chapmant elítélő amerikai igazságszolgátatás a kezdetek óta arra készült, hogy a férfi sosem lesz szabadlábon, bár ebbe az is közrejátszik, hogy Lennon halála után akkorára nőtt a népharag, hogy még ma is attól tartanak, hogy a gyilkost azonnal megtalálja és megöli egy fanatikus rajongó, ahogy elhagyja a börtönt.
A másik nagyon fontos indok Chapman börtönbe tartására maga Yoko Ono, illetve John Lennon családja. Amikor 2000-ben lejárt a 20 év, a New York-i törvények szerint a férfi kétévente kérelmezheti a feltételes szabadlába helyezését. Mielőtt ezt először megtehette volna, Ono levélben kérte a hatóságokat, hogy ne engedjék ki férje gyilkosát, és így tett az akkori szenátor, Michael Nozzolio is. Az első 50 perces meghallgatásán Chapman azzal érvelt a szabadulása mellett, hogy maga John Lennon is ezt szeretné, de a bizottság úgy ítélte meg, hogy a férfi csak a saját hírnevét erősítené a szabadulása után, és azt a látszatot keltené, hogy a gyilkosság súlya nem is volt akkora.
Az évek során újra és újra előkerült Chapman szabadlábra helyezése, de szinte mindig hasonló érvekkel utasította el a bizottság. Az egyik ilyen például az volt, hogy elképesztő szenvedést okozott Yoko Onónak, amiért a férje a szeme láttára halt meg az utcán. Ono egyébként aktívan tartotta a kapcsolatot a hatóságokkal, hogy megakadályozza Chapman szabadulását, és tőle származik az a mondás is, hogy a férfi nincs biztonságban, ha kijön a börtönből, mert máig Beatles-rajongók tömegei kívánják a halálát. Az özvegy odáig ment, hogy Lennon halálának 26. évfordulóján egész oldalas hirdetést vett több újságban, amellyel arra próbálta felhívni a figyelmet, hogy ez a megbocsátás napja, de még nem biztos abban, hogy ő maga képes megbocsátani férje gyilkosának.
A nyolcadik meghallgatásnál (ekkor már 34 éve volt börtönben a férfi) már nyíltan beszélt arról, hogy megbánta, hogy gyilkossággal próbált dicsőséget szerezni magának, ezzel közel voltaképpen elismerte, hogy a hírnév bizony fontos motiváció lehetett Lennon megölésében. Chapman ezen kívül azzal érvelt, hogy megtalálta a békét Jézusban, akit jól ismer, és tudja róla, hogy szereti őt, megbocsátotta a bűneit. Erre a bizottság annyival reagált, hogy egyáltalán nem biztos, hogy szabadulása után nem fogja újra megszegni a törvényt, ezért újra elutasították a kérelmét.
A megbánás kezdete
2014-től Chapman igyekezett minden meghallgatás során megbánást tanúsítani, és elismerni, hogy az előre eltervezett gyilkosság végtelenül gonosz cselekedet volt, de ez sem hatotta meg a bizottságot, akik azzal érveltek, hogy kizárólag hírnév miatt megölni egy embert, főbenjáró bűn, amiért nem érdemel feloldozást, így maradhat a rácsok mögött.
Legutoljára most augusztusban hallgatta meg őt a szabadlábra helyezésről döntő bizottság, de Chapman továbbra sem járt sikerrel. Az nem derült ki, hogy pontosan mivel indokolták az elutasítást, de a Guardian cikkében megemlékeznek a korábbi meghallgatások részleteiről. Ezekben Chapman elismeri, hogy sokáig nem volt szégyenérzete a gyilkosság miatt, és valóban csak hírnevet akart szerezni, amit évtizedeken át nem vallott be. Azt is elmondta egy korábbi meghallgatásnál, hogy rájött, attól nem lesz ismert, mert megölt egy híres embert, mert a gyilkosok örökké senkik maradnak.
Mark David Chapman az élete kétharmadát börtönbe töltötte, nem biztos, hogy valaha szabadlábra kerül. Addig valószínűleg nem, amíg a most 87 éves Ono a saját, illetve Lennon gyerekeinek biztonságát félti a férfitől. Chapmannek így nem maradt más, mint az, hogy évente egyszer egy speciális börtönlakban eltölthet 48 órát a feleségével, akivel a gyilkosság előtt másfél évvel házasodtak össze, aki azóta is kitart a férje mellett. Feleségén kívül néha látogatják papok, a nővére és pár barátja is.
40 évvel John Lennon meggyilkolása után Mark Chapman elérte azt, ami az eredeti célja volt: hírhedtté vált, és nem csak mások életét keserítette meg, hanem a sajátját is tönkretette úgy, hogy lehet, soha életében nem lesz már szabad ember.
