2020. október 18. – 10:46
frissítve
A TV2 minden évben igyekszik valami nagyot dobni, hol saját, hol licenszelt műsorokkal, de az igazat megvallva az utóbbi években az egyetlen valóban jól működő koncepciójuk a Sztárban sztár volt. Persze nem lehet állandóan csak éneklős műsorokat csinálni, kell a változatosság, és adja is magát az utóbbi évek másik tévés divatműfaja. Csak hát táncos műsorokból is volt már jó pár itthon (Megatánc, Szombat esti láz), így a csatorna biztosra ment, és megvette a műfaj legismertebb licenszét, az Amerikában már 29 (!) évadot megért Dancing with the Starst. Megnéztük az első két adást, elmondjuk, milyen volt.
Ez a műsor annak idején azzal futott be, hogy egészen váratlan helyről húzott be celebeket, akikről talán nem is gondolta volna az ember, hogy tudnak, vagy ha nem is tudnak, legalább szeretnek táncolni. A TV2 a formulát egész ügyesen átvette, de a magyar kiadásból azért hiányoznak az olyan meglepő pillanatok, mint amikor például a kosaras legenda Kareem Abdul-Jabbar, hatszoros NBA-bajnok élőben salsázott a tévében a maga 218 centijével.
A TV2 óriási felhajtással készült a múlt heti első adásra, tele volt a bulvármédia azzal, hogy na, itt most tényleg valami sosem látott égszakadás-földindulás jön. Hogy miért? Mert az egyik versenyző nem más, mint Gabriela Spanic. Van kérdés? Persze hogy van: ki az a Gabriela Spanic? Ő egy venezuelai színésznő, aki az ikreket alakította az 1998-as Paula és Paulina nevű sorozatban, ami a maga idejében akkora siker volt itthon, mint az Esmeralda vagy a Rabszolgasors, csak akkor már nem kezdtek el emberek pénzt gyűjteni szegény főhős megmentésére. Már itt sejthettük, hogy ha egy veterán dél-amerikai szappanoperasztár a TV2 legnagyobb húzása, akkor nagy lehet a baj. Elvégre már a TV2-n is rég török szappanoperák mennek a divatból kiment venezuelai meg mexikói műsorok helyett.
Pedig a műsorvezető-párost jól összerakta a TV2. Lékai-Kiss Ramóna remekül kiegészíti Stohl Andrást, aki láthatóan lubickol a konferanszié szerepében, olyan átéléssel és szándékos pozőrködéssel köti át a műsorszámokat, mint aki ezt tök őszintén élvezi. Kevés olyan magyar tévés van, akire bármilyen műsort rá lehet bízni, de Stohl egyértelműen közéjük tartozik. És még mindig baromi jól áll neki a szmoking, valljuk be.
A zsűribe beültették Ördög Nórát, aki arra mindenképpen jó, hogy lelkesítően beszéljen bárkiről és bármiről – Schiffer Miklós stílustanácsadó funkcióját viszont három és fél óra után sem sikerült megfejteni. A táncos szakmát Kováts Gergely Csanád és Molnár Andrea képviselik, és kicsit furcsa, hogy a TV2 és a közmédia műsoraiban sokat futtatott NER-kedvenc Apáti Bence kimaradt ebből a buliból. Cserébe Kováts és Molnár kifejezetten jók, utóbbi kendőzetlen őszintesége különösen jól áll a gyakran gagyi hatásvadászattól csöpögő műsorban.
Az elmúlt évekkel ellentétben most a TV2 valahogy nem találta meg a tökéletes zsűriösszeállítást, de ez nem lenne akkora gond, ha a táncoló celebeket jól válogatják össze. Oké, 2020-ban már kötelező megélhetési celebekkel és influenszerekkel kitölteni a lyukakat, de akkor is. Az első adásban konkrétan Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivőjének tiktokozó fia (!) esett ki, de részemről Google-keresés kellett Gelencsér Tímea (szépségkirálynő) és Tóth Dávid (világbajnok kajakozó) beazonosításához is. Na, nem mintha Emilio vagy Noszály Sándor előrántása akkora truváj lenne, ahogy az is kicsit szomorú, hogy a Tényekből (Marsi Anikó) és a reggeli Mokkából (Istenes László) kellett a csatornának embert találni, hogy a bulvárhíradó celebrálása mellett táncoljanak is.
Ez tökéletesen rávilágít arra, ami az utóbbi időszakban eléggé feltűnt a TV2, és különösen a Sztárban sztár esetében. Egyszerűen alig vannak új sztárok Magyarországon, egyre mélyebbre kell nyúlni a bulvárbödönbe a frissnek ható karakterekért. Ebben persze közrejátszhat az is, hogy a TV2 erős kormányzati kötődése miatt valószínüleg korlátozottan tudnak ismert, de kereskedelmi tévében ritkán szereplő arcokat behúzni. Pedig egy ilyen műsornál a casting kulcsfontosságú, az amerikai verzióban néha egészen szürreális figurákat is lehetett látni táncolni NBA-sztároktól ismert színészeken, zenészeken, rappereken át olyan, egészen unortodox arcokig, mint Buzz Aldrin űrhajós, Chuck Liddell ketrecharcos, Bill Nye tudománykommunikátor, Mark Cuban milliárdos vállalkozó, vagy Martina Navratilova teniszlegenda. Az eredeti műsornak éppen az a lényege, hogy megmutassa, táncolni király dolog, és olyan emberek is szeretik, akikről ezt sosem gondolnánk. Nálunk viszont csupa olyan ember szerepel, akik ugyanúgy elmennek egy Vacsoracsatába vagy bármilyen copypaste celebes műsorba, és a jelenlétük itt már nem ad semmi extrát az egésznek. Elég megnézni, hogy kik fordultak meg anno az RTL hasonló műsorában, és mindenki értheti a lényeget.
Nyilván nem lehet valakiből csak úgy, pár nap vagy hét alatt táncmestert csinálni, de a legtöbb esetben a sztárok profi táncos párjai igyekeznek kihozni a maximumot a másikból. Az már más kérdés, hogy a szombati adásban ez viszonylag keveseknek sikerült. Osvárt Andrea Flashdance-imitálása elég vérszegény volt, Horváth Tamásék a Kill Billt idézték meg, de ez csak a végén esett le, addig azt hittem, hogy ő Scorpion a Mortal Kombatból. Szegény Marsi Anikónak pedig jó sokáig könyöröghettek a szereplésért, mert enyhén szólva nem tűnik úgy, hogy a tánc az ő világa lenne. De még a hatalmas sajtóhadjárattal felvezetett Gabriela Spanic sem tudott semmi extrát azon kívül, hogy ő itt Magyarországon, 2020-ban hatalmas sztárnak érzi magát, és valószínűleg indokolatlanul magas gázsiért csinálja ezt az egészet. Tóth Dávid úgy forgatta a párját, mintha egy ökörsütésen lenne, Noszály Sándor pedig annyira darabosan mozgott, hogy egy pillanatig fel se tűnt, hogy csórikámnak becsípődött a dereka. De legalább Emilio nagyon cukin totyogott a párjával. Egyedül Gelencsér (aki valamiért a Jóbarátok főcímzenéjére táncolt jive-ot), illetve az első adásban is remeklő Pásztor Anna tudott tényleg szórakoztató lenni.
Hát, ez így összességében elég kevés egy három és fél (!) órás műsortól – főleg úgy, hogy a Rakonczai Imre vezette háttérzenekar sokszor kifejezetten rossz vagy hamis volt, az énekesek angoltudása és kiejtése pedig néhol Emilio legendás lottósorsolásos performanszát idézte. Stohl hiába tesz meg mindent, hogy folyamatosan extázisban tartsa a műsort, ha a tartalom nem hogy három és fél órát, de még egyet sem indokol. Ha legalább feltűnően béna lenne az előadások egy része, akkor jókat lehetne nevetni, vagy ha kicsit jobb produkciók lennének. De így, hogy totál középutas a műsor, nem igazán látom magam előtt két epizód után, hogy a Dancing with the Stars akkora dobás lesz a TV2 történetében, mint a Sztárban sztár.
Ha valakit érdekel, a műsorból végül Emilio és táncpartnere esett ki, így ők a továbbiakban nem folytatják.
