Az ÁBTL főigazgatója szerint Lezsák Sándor mellett több ezren lehetnek még, akik megfigyeltként szerepelnek a mágnesszalagokon

Csütörtökön az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) közölte, hogy Lezsák Sándor nem volt hálózati személy, informatikai hiba miatt került közéjük. Az ÁBTL főigazgatója, Cseh Gergő Bendegúz az ATV Start című műsorában is beszélt az esetről, szerinte egy hatalmas informatikai és levéltári munka eredménye az, hogy megnyitották az ügynökaktákat, „és valóban úgy tűnik, hogy egy kisebb hiba csúszott a rendszerbe”.

Az ÁBTL főigazgatója szerint a mágnesszalagon lévő adatok között olyan emberek nevei is szerepelnek, akik nem együttműködői voltak a kommunista rendszernek, hanem a megfigyeltjei. „Bizonyos hálózati személyek kartonján szerepelnek az általuk megfigyelt személyek nevei is” – fogalmazott, hozzátéve, hogy egyesek nevei felkerültek a nyitottaktak.hu oldalon elérhető hálózati adatbázisba.

„Személyesen szeretnék elnézést kérni mindenkitől, akit ez rossz hírbe kevert” – mondta, majd hozzátette, Lezsák Sándorról biztosan tudják, hogy ebbe a helyzetbe keveredett, és valójában a megfigyeltje volt a kommunista rendszernek. Arról is beszélt, hogy „ez nyilván egy olyan informatikai hiba, amiért a főigazgató vállalja a felelősséget”, de a probléma elhárítása már megkezdődött.

Miután arról kérdezték, hogy pontosan hány embert érint a probléma, azt mondta, pontos számot nem tud mondani, de „több ezer olyan embernek a neve is szerepelhet megfigyeltként a mágnesszalagon, akik valójában nem együttműködők voltak”. Azt viszont megjegyezte, hogy ez csak a mágnesszalagra vonatkozik, a kartonokon és a naplókon nem követtek el ilyen hibát. Cseh szerint arról most folyik vizsgálat, hogy a több ezer névből mennyi került ki.

Cseh bejelentette, hogy el fogják távolítani azok nevét az adatbázisból, akik nem voltak hálózati személyek, az ÁBTL pedig közleményben kért elnézést Lezsáktól az ügynökvád miatt. Kérdéseket küldtünk az ÁBTL-nek és a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumnak, hogy megtudjuk, pontosan mit jelent az, hogy az informatikai hibáért a főigazgató vállalja a felelősséget.

Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője Facebookon reagált az ÁBTL főigazgatójának szavaira. Mint írta, az ÁBTL főigazgatója elismerte, hogy „november 4-én olyan emberek nevét hozták nyilvánosságra a »mágnesszalagos lista« részeként, akik valójában megfigyeltek voltak, nem pedig besúgók. Közéjük tartozik Lezsák Sándor is. A Tisza, igazi újkommunista tempóval összemossa az elkövetőket az áldozatokkal.” Bóka közölte, azt követelik, hogy „Magyar Péter kérjen bocsánatot azoktól, akiket a kommunisták után most a Tisza is megalázott, besározott, emberi méltóságukban meggyalázott”. Azt is követelik, hogy a teljes honlapot tegyék elérhetetlenné addig, amíg megnyugtatóan nem tudják megállapítani, ki volt együttműködő, és ki volt megfigyelt. „Követeljük a politikai felelősség megállapítását: Tarr Zoltánnak mennie kell!” – tette hozzá az ellenzéki politikus.

Az állambiztonság a 70-es évektől kezdve elkezdte részben digitalizálni a nyilvántartásokat: előbb lyukkártyákra, később pedig mágnesszalagokra készítettek mentéseket. A mágnesszalagok tartalmazzák a H-adattárat, azaz a hálózati nyilvántartást. Ez mintegy 58 ezer nevet tartalmaz az 1970-es évektől kezdődően. Ömlesztve találhatók benne az egykori hálózati személyek adatai, illetve a beszervezési dossziéjuk száma, de dokumentumok, fényképek nincsenek rajtuk. A nevek között nemcsak azok szerepelnek, akiket beszerveztek, hanem olyanok is, akik valamiért fontosak voltak a szolgálatoknak, de soha nem voltak informátorok vagy ügynökök. A mágnesszalagok tartalma inkább a további kutatások miatt lehet hasznos, hiszen az ott talált adatokból nem lehet megmondani egyértelműen, ki volt ügynök.