Szokták mondani, hogy beképzelt, felszínes és nagyképű vagyok – ez mind igaz

Több mint tíz éve nem láttam reality show-kat, valahol általános iskolás végzősként érhetett az utolsó élmény, de onnan is csak annyi rémlik, hogy emberek kiabáltak egymással. Ezzel a tudással futottam neki az új Való Világnak, hátha kiderül, hogy mennyi minden változott. A felfedezéshez két, bulvárban jártas barátomat hívtam segítségül, tőlük például már a VV kezdete előtt megtudtam olyan fontos dolgokat, mint hogy „Alekosz, Majka, maximum ennyi lett a 10 évad alatt híres, a többiek nem nagyon számítanak”.

Magyarázat azért mégis akadt arra, hogy – szerintük – miért megy el ennek ellenére valaki egy ilyen műsorba: szerezhetsz vele pár követőt, ha influenszer akarsz lenni. Jó motiváció lehet a pénz is, amit ugye csak a nyertes kap, de ő egyből 36 milliót. Plusz akár 106 napig ingyenes ellátást kapsz egy villában. És hogy miért ül le valaki a tévé elé mindezt megnézni?

„Mert legalább addig azt érezheted, hogy nahát, mennyi hülye ember, te náluk jóval okosabb vagy”

– érkezett erre is a válasz.

Egy elcseszett Truman Show

Miután egy szürreális focikommentátoros jelenettel elindult a Való Világ 11. évada, elkezdtük sorra venni, hogy mi változhatott meg az évek alatt. A műsorvezetők két újítást említettek, az egyik a továbbfejlesztett applikációs szavazás, a másik pedig a 0–24-es villa-livestream bevezetése volt: „mint egy elcseszett Truman Show” – kommentálták a döntést mellettem házi szakértőim. Emellett

• megváltozott az is, hogy az RTL-ről az RTL Kettőre került át a Való Világ;
• felkerült a modern világ új platformjára, a TikTokra is a VV;
• a villa sokkal túlcsicsázottabb lett;
• a szereplők pedig valahogy sokkal idegesítőbbnek tűnnek, mint tíz évvel ezelőtt.

A „régen minden jobb volt”-érzés a társaságomban ráadásul exponenciálisan növekedett az újabb és újabb villalakók bemutatásával. Az első nyolc VV-szereplő szinte kizárólag olyan emberekből állt, akik magukat olyan szavakkal jellemezték, mint hogy sunyi, nőfaló, manipulátor, kiszámíthatatlan, drámázó. Két órán keresztül ment a villalakók felsorolása, mi pedig nem láttunk semmi mást, csak fiúkat, akik szexelni akarnak, fiúkat, akik az Újpest meccsét akarják, lányokat, akiknek „a fiúk úgy ugrálnak, ahogy fütyülnek nekik”.

„Vannak barátaim, akik csak azért barátkoznak velem, mert izgalmasabb vagyok. (...) Szóval itt a való világ győztese”

– hangzott el egy másik versenyzőtől, aki egyébként úgy jellemezte magát, hogy „szokták mondani, hogy beképzelt, felszínes és nagyképű vagyok – ez mind igaz”. A műsorvezetők ráadásul a show egy pontján össze is foglalták két versenyzőnek címezve, hogy lényegében miről is szól ez az egész: „Nincsenek barátaitok, nem szeretitek az embereket, igazi villabarátok lesztek!”

Szerelem nincs, nőfalás van

Erős kezdésként már az első, Bibi nevű karakternél az volt a néző első élménye, hogy belép a szokásos ezüst bőrönddel a kezében, majd gyorsan hátat fordít, és megrázza a fenekét a kamerának. Láttunk ezután még más seggeket és melleket is, a VV pedig ennél jobban nem is tudta volna üvölteni magáról, hogy a szexről szól.

„Ha rám hajt egy pasi? Kioffolom vagy játszok vele!” – hangzott el a szerelmi ars poetica az egyik villalakótól. A többi szereplőről is hamar megtudtuk, hogy 21 évesen már „nem hisz a szerelemben” vagy éppen „igazi nőfaló”, és „nála még senki nem látott több cicit”, meg amúgy is, mindenki tudja, hogy kell kihasználni másokat. A műsorvezetők is magas lángon égetik a villalakók összeboronálását.

Egy ponton viszont már szórakozás helyett inkább csak azt érzi az ember, hogy amúgy mennyire szomorú ennyi figyelemhiányos embert egy helyen látni.

Azokkal a jelenetekkel pedig szinte már egyszerűen nem is tudunk mit kezdeni, amikor latexmacskás ruhában mutatnak be valakit, esetleg egy másik karakter éppen azt meséli, hogy „múltkor a barátnőm nem állt meg velem hamburgerezni, úgyhogy mondtam neki, hogy te faszszopó kurva. Kicsit lobbanékony vagyok”. De nehéz hova tenni az olyan párbeszédeket is, mint hogy „nahát, te egy tenyészbika vagy” vagy hogy „az a neved, hogy Lamin? Ja, mint a laminált padló?”

Lehetne még említeni azt a részletet is persze, amikor a villalakók egy tál sárga labdának örülnek sikongatva. Vagy azt, amikor valamiért jó ötletnek tűnt az RTL vágóitól, hogy a BeleValóVilág alá finghangokat és moviemakeres lángcsóvákat szerkesszenek be.

De fingós lángcsóvák és laminált padlók ide vagy oda, a két- (BeleValóVilággal plusz fél-) órás Valóvilág végére már csak azt érezzük, hogy mindenfelé kapkodtuk a fejünket, de mindhiába – azt nem értjük meg, miről szólt ez az egész. Így pedig a szegény kiégett néző fejében mindössze két kérdés marad már csak a műsor végére: miért nyalogatják úgy a szájukat a villalakók, mint Orbán Viktor egy-egy hevesebb beszéde alatt? És mégis miért megy be valaki ide önszántából, amikor én például talán még akkor sem bírnék ki egy napot köztük, ha garantáltan megkapnám a 36 milliót?