Feketék A Gyűrűk Urában? Úristen!

• Szeptember 2-án, pénteken indul A hatalom gyűrűi, amely A Gyűrűk Ura előzménytörténetét mutatja be, és a világ messze legnagyobb költségvetésű sorozata lesz.
• J. R. R. Tolkien műveinek sokmilliós rajongótábora van világszerte. A fehér rajongók egy része a sorozat első képkockáit látva azonnal kiakadt, amiért fekete színészek is szerepet kaptak, szerintük Tolkien nem így találta ki a világát. Ugyanígy vita bontakozott ki a nők szerepéről is, valamint várhatóan megjelennek meleg karakterek is.
• A Tolkien-rajongók egy része állítja: ők nem rasszisták, de úgy szeretnék látni mitikus világukat, ahogy azt Tolkien betű szerint leírta, az Amazon pedig feleslegesen változtat meg dolgokat saját szájíze és a politikai korrektség jegyében. Az ellentábor szerint ugyanakkor 2022-ben nem lehet csak fehér szereplőkkel sorozatot gyártani, és egy nők nélküli történet is nevetséges lenne.
• Tolkien világa ráadásul tele van olyan szoros és intenzív férfibarátságokkal, amelyekben ma már nem nehéz akár homoszexuális értelmezést látni.
• Bárhogy alakul, A hatalom gyűrűi és annak fogadtatása meghatározó lesz abban, hogyan adaptálják a jövőben a 21. századi társadalmi normákat a klasszikus művek feldolgozásába.

Fekete bőrszínű tündék, törp hercegnők és várhatóan LMBTQ-karakterek is megjelennek majd A Gyűrűk Ura történetének előzményeit feldolgozó A hatalom gyűrűi című sorozatban, a casting pedig rajongók tízezreinek ellenérzését váltotta ki a világ számos országában, így Magyarországon is. A téma, hogy milyen bőrszínű emberek játsszák klasszikus európai irodalmi művek megfilmesített karaktereit, régóta az asztalon van, de Tolkien világának milliós rajongótábora extrém érzékeny arra, hogy a leírtakat csak betűről betűre lehet megjeleníteni.

Tolkien világában különböző fajú mágikus lények élnek, szeretnek és harcolnak, az író pedig a fajokat egymástól is nagyon eltérő tulajdonságokkal ruházta fel. A tündék így mindig kifinomultak, a törpök mindig kapzsik, az orkok mindig gonoszak, az emberek pedig – pont mint a valóságban – meglehetősen esendők.

Az, hogy a fajok között ilyen szintű minőségbeli különbségek vannak, mai szemmel könnyen értelmezhető rasszista világképként, hiszen ha egy tünde mindig ügyes, bátor és szép, miközben egy ork mindig ostoba, gyáva és csúnya, akkor ebben a világban a legtöbbek emberi (vagy legalábbis gondolkodó élőlényi) minősége már születésükkor eldől. Erre tesz rá még egy lapáttal az a vád, hogy a könyvek törpjei kapzsiságukkal és külső tulajdonságaikkal sokak szerint a zsidókkal szembeni sztereotípiákba is beleillenek.

A vád, hogy Tolkien rasszista volt, több évtizedes, munkásságának igazi ismerői azonban általában védelmükbe szokták venni a műmítosz szerzőjét. Ahogy a 444 nemrég egy cikkében kiemelte, Tolkien nemcsak a zsidókat tisztelte kifejezetten, de miközben a második világháborúban a fia a nácik ellen harcolt, a németekkel szembeni kollektív uszítás ellen is felszólalt. Azt pedig, hogy a történeteit a tündék, az emberek és az orkok közötti ellentétről a második világháborúval vagy a hidegháborúval állítják párhuzamba, kifejezetten visszautasította.

Fekete bőrű tündék? Bármit, csak ezt ne!

A hatalom gyűrűinek első képkockáit meglátva az interneten Tolkien-rajongók tízezrei akadtak ki azonnal a fekete bőrű szereplőkön. A radikálisok egyáltalán nem szeretnének színes bőrűeket látni Tolkien világában, a mérsékeltek annak örülnének, ha legalább a tündék és a törpök mind fehérek maradnának, és csak az emberek között lennének más bőrszínűek.

Ez a hozzáállás vastag rasszizmusnak tűnhet, a Tolkien-rajongóknak azonban megvannak az érveik a különbségtételük alátámasztására:

• Tolkien eredetileg Anglia (és Európa) eredetmítoszának szánta Középfölde világát, ami alatt sokan kizárólag fehér embereket értenek.
• A könyvek leírásaiból (például vörös haj, szőke szakáll stb.) elég határozottan következik, hogy Tolkien fehérként képzelte el a szereplőit, a sötétebb bőrűeknél (akik általában gonoszak) pedig határozottan kiemeli a bőrszínüket.
• Tolkien saját illusztrációin is fehér bőrűek a szereplők.
• A Gyűrűk Ura-filmekben is fehér volt minden fontos szereplő.
• Ennek megfelelően pedig a rajongók egy része úgy gondolja: joggal képzelte el egészen eddig Tolkien világát kizárólag fehér szereplőkkel, a színes bőrűeket pedig idegennek érzi benne.

Az új sorozat készítői azonban egyáltalán nem így gondolták, és bátran beválogattak feketéket tündék és törpök szerepébe is. Az ő megközelítésük szerint (és a nyugati média nagy része is ezt állítja), 2022-ben sorozatot forgatni kizárólag fehér szereplőkkel idejétmúlt megközelítés. Arra hivatkozni pedig, hogy egy olvasó hogyan képzelte el magában a történetet, nonszensz, hiszen minden filmadaptáció másmilyen, mint az olvasó elképzelése. A fent felsorolt rajongói érvekre a következőkkel igyekeznek válaszolni:

• Bár a tolkieni világ valóban Anglia eredetmítosza akart volna lenni, Angliában és Európa nyugati részén sokáig éltek színes bőrű emberek. A kontinens kelták előtti lakóiról például nem tudjuk biztosan, milyen bőrszínnel rendelkeztek, legkésőbb azonban a rómaiakkal számos fekete is érkezett a brit szigetekre.
• Bár Tolkien leírásaiból a szereplők tényleg fehérnek tűnhetnek, ennek valójában nincsen semmi jelentősége. Ez egy kitalált világ, amelynek lakói bármilyen bőrszínűek lehetnének, nem pedig, mondjuk, a Tamás bátya kunyhója, amelynek központi témája pont a rasszok közötti különbségtétel.
• És a végső érv: ezek a sorozatok a nézőknek szólnak, a nézők között pedig mindenféle bőrszínű emberek vannak. Azzal, hogy a fehér emberek gyarmatosították a fél világot, saját maguk hoztak létre kevert bőrszínű társadalmakat. Azzal pedig, hogy – a gyarmatosítástól nem függetlenül – az európaiak és az amerikaiak kerültek a világon kulturálisan hegemón helyzetbe, elkerülhetetlen lett, hogy más bőrszínű emberek olvassák, értsék és a maguk módján továbbgondolják az ő műveiket.

Természetesen a Tolkien-rajongók között sem csak fehér bőrűek vannak, a sorozatot gyártó és bemutató Amazon Prime közönségében pedig határozottan mindenféle bőrszínű ember megtalálható. A színes bőrűek ráadásul szintén úgy szeretnék látni a történetet, ahogy ők azt elképzelték, mondjuk, A Gyűrűk Urát gyerekként elolvasva könnyen lehet, hogy kizárólag a saját rasszukba tartozókkal.

Ebbe belegondolva pedig csak fehérekkel sorozatot gyártani 2022-ben olyan húzás lenne, amely (nem fehér bőrű) rajongók és szórakozni vágyók ezreit zárná ki egy világból, amelybe beletartozónak érzik magukat. A különböző bőrszínű szereplők castingolásával tehát az Amazon Prime tulajdonképpen nem tett mást, mint áthelyezte a 21. századba a világ egyik legnépszerűbb mítoszát.

Nők és női szerepek a férfiak világában

Nem a rasszizmus az egyetlen társadalmi kérdés, amelyet a Tolkien világához nyúlók kénytelenek feszegetni. Ott vannak a nők is, akik egyrészt rettenetesen alulreprezentáltan tűnnek fel Tolkien könyveiben, másrészt nagyrészt passzív szerepekben jelennek meg.

Ennek a leglátványosabb megnyilvánulása maga A Gyűrűk Ura története, ahol kilenc férfi indul el a gyűrű elpusztítására, az eredeti történet szerint pedig nők csak egyszer-egyszer bukkannak fel kalandjaik során. Peter Jackson filmjeibe pedig ugyan szándékosan beleszőttek még egy szerelmi szálat, de a nők így is nagyon keveset szerepelnek a képernyőn.

Pedig Tolkien néha kifejezetten erős női karakterekről is mesél, A Gyűrűk Urából ismert Galadrielen kívül ott van például a Szilmarilokban Melian, aki saját mágikus erejével évszázadokon keresztül egyedül védi meg országát, Doriathot. Vagy Lúthien, aki éneklésével altatja el a tolkieni világ Szauron előtti főgonoszát, Melkort.

Tolkiennél tehát megvan az az ellentmondás, hogy a könyveiben néha kulcsfontosságú szerepeket kapnak nők, ez azonban nagyon ritkán történik meg, ezzel pedig a mostani forgatókönyvíróknak valamit kezdeniük kellett. Mivel A hatalom gyűrűi nem egy regényt filmesít meg, hanem egy korszakon belüli, sokszor vázlatos és egymáshoz csak lazán kötődő történetek sokaságát, nagyobb szabadságuk volt a nemi arányok javítására is.

Vannak ráadásul olyan kérdések, amelyeket Tolkiennek sem sikerült egyértelműen tisztáznia. Ilyenek a törpök között a nők, akik a történetekben egyáltalán nem szerepelnek. Tolkien róluk egy jegyzetben ír többet, amely szerint jóval kevesebben vannak a férfiaknál, és szakálluk is nő, így kinézetre nem egyértelműen megkülönböztethetők a nemek.

Nem nehéz belátni, hogy ez a magyarázat kidolgozatlannak tűnik, és még a rajongók egy része sincs oda érte. Ezen a ponton pedig a sorozat készítői szintén léptek egy bátrat, amikor a történet egyik fontos szereplőjének egy, a könyvekben sehol nem említett törp hercegnőt tettek meg, akinek ráadásul szakálla sincs.

A mindennél szorosabb férfibarátságok

Közhely, hogy a Netflix minden sorozatába belesző néhány LMBTQ-karaktert, ezt pedig sokan nem szeretik. Bár azon lehet vitatkozni, hogy ezt túlzásba viszik-e, amellett nem nehéz érvelni, hogy egy sokáig marginalizált csoportnak teret adni a 21. században alapkövetelmény lehetne.

Amikor a kétezres évek elején a nyíltan meleg Ian McKellen megkapta Gandalf szerepét, a konzervatív Tolkien-rajongók egy része szintén tiltakozott, hogy egy ilyen ember fog szerepelni a saját elképzelt világukban. Bár egy színész szexuális irányultsága általában nem látszik az eljátszott szerepein, van ezzel a témával kapcsolatban egy másik probléma.

Ez pedig a tolkieni világban újra és újra megjelenő, mély, jóindulattal is kérdéseket felvető férfibarátságok ügye. Tolkien történetében ugyanis újra és újra megjelennek azok a felnőtt férfiak között kialakuló, szoros kötődések, amelyek felülírják a családhoz, nemzetséghez, néha még a feleséghez való ragaszkodást is.

Elsőre erről a legtöbbeknek az egymás ölében alvó Frodó és Samu viszonya juthat eszükbe, amely a könyvekben egy kölcsönös szeretetre és gondoskodásra épülő, nagyon szoros barátságként van leírva. Az előtörténetek pedig tele vannak ehhez hasonló sztorikkal (például Fingon és Maedrosz), amelyekben férfiak gyakran a családtól kezdve mindent hátrahagyva indulnak el egy barátjuk megsegítésére vagy kérésére.

A legjellemzőbb talán egy Beleg nevű tünde története. Ő Doriath tünde királyság határőrségének vezetője, aki elhúzódó háborúk idején védte hazáját. Aztán az országban megismerkedett a Túrin nevű fiatalemberrel, mikor pedig a fiú elment Doriathból, Beleg mindent hátrahagyva indult a keresésére. Beleg pedig a történet alapján innentől mindenhová követte Túrint, együtt éltek és vezettek egy kisebb közösséget, majd amikor Túrin fogságba esett, Beleg a nagyon valószínű halált kockáztatva indult utána. Végül sikerült kiszabadítania, de egy szerencsétlen véletlen miatt Túrin maga ölte meg Beleget, akinek a halálát Tolkien így írta le:

„Így végezte Erősíjú Beleg, a legigazabb barát, a legügyesebb azok közül, akik az első korban Beleriand erdeiben rejtőztek, annak a keze által, akit a legjobban szeretett.”

Bár nem lehet tudni, hogy a mélyen vallásos, katolikus Tolkien pontosan mire gondolt, amikor történeteiben ezeket a nagyon intenzív férfibarátságokat leírta, maga a szöveg értelmezése sokak szerint megengedi a (plátói) homoszexualitást is. Ezt figyelembe véve pedig, ha A hatalom gyűrűiben lesznek meleg szereplők, az nem a liberális kultúrharc eredménye, hanem az eredeti tolkieni világ egy lehetséges értelmezésének ábrázolása lenne.

Egy eszme mind felett

Tolkien történetei 2022-ben sok szempontból már nem állják ki a politikai korrektség próbáját. A Szilmarilok című könyvben például a „jó oldallal” szembeni legnagyobb árulást a keletről jövő, füstös vagy sárgás bőrű, sötét hajú és szemű emberek követik el. A Gyűrűk Ura szerint pedig Szauront szintén sötét bőrű, gonosz emberek szolgálták azokkal a „jókkal” szemben, akik a leírások alapján egyértelműen fehér bőrűek.

Talán nem kell megérvelni, hogy ez 2022-ben miért nem fér már bele, ahogy az is világos: ettől nem kell még kidobni száz évvel ezelőtti történeteket. Ezeket a kiszólásokat leszámítva ugyanis Tolkien meséi egyértelműen a különböző fajok és fajták gonosz elleni együttműködéséről és a különbözőség megismeréséről és elfogadásáról szólnak.

A Gyűrűk Urának is ez van a középpontjában, amikor tündék, törpök, emberek, hobbitok és egy mágus fognak össze Szauron ellen, végül pedig a legkisebbek és legesetlenebbek, a hobbitok teljesítik be a küldetésüket. De ehhez hasonló elemek jelennek meg a Szilmarilokban is, amelyben a főgonoszt három faj összefogásával egyszer sikerül megszorongatni, majd végül jóval később egy negyedik faj segítségével sikerül legyőzni.

Egy másik hasonló elem a fajok közötti szerelmi történetek ismétlődése, a történetek során három ikonikus házasság is köttetik ember férfiak és tünde nők között. Ezek közül a legfontosabb, Beren és Lúthien szerelme annyira meghatározó volt Tolkien gondolkodásában, hogy saját és felesége sírjára is ezt a két nevet vésette fel a sajátjaik mellé.

Az, hogy a politikai korrektség és a 21. századi társadalmi normák mennyiben változtassanak meg egy klasszikus történetet a feldolgozás során, örök dilemma. Mint a világ legnagyobb költségvetésű sorozata és egy több millió rajongóval rendelkező mítoszvilág feldolgozása, A hatalom gyűrűinek készítői talán mindenki másnál keményebben szembesültek ezzel a kérdéssel.

Az biztos, hogy bizonyos dolgokban szakítaniuk kellett Tolkien szó szerinti követésével, az viszont, hogy a forgatókönyvírók mennyire engedték el a képzeletüket, a sorozat megismerése közben fog csak kiderülni. Ha pedig sikerül egy jó történetet összerakniuk, és jól tudják adaptálni Tolkien világába a 21. század társadalmi normáit, akkor az végleg megnyitja az utat az összes klasszikus történet valóban modern feldolgozásának.