Csetényi Csaba
Hova tűnik a pénz, ha tényleg mindent hatszorosan túláraznak Rogánék?
Miután Magyar Péter három-hatszorosan túlárazott állami kommunikációs költésekről beszélt, megnéztük, mennyi extraprofitja van az érintett cégeknek, és mi lehet a pénz útja.
Egy ábrán a NER üzleti működése
Egy csoport, amelynek bevétele az állami megrendeléseknek köszönhetően hat év alatt hatezerszeresére nőtt, majd négy év alatt 3 százalékára csökkent.
Ha így takarékoskodik a magyar állam, akkor mi lenne, ha nem spórolna?
Fél év alatt több mint 38 milliárd forintot költött el kommunikációra az állam. Ez a másfélszerese annak, amit elvileg egy évre szántak.
A piaci hirdetések egy részét is irányba állítaná a kormány
Az állami hirdetések teljes kontroll alá vonását követően a piacon is megpróbálna teret nyerni a kormány, de itt azért annyira nem könnyű.
Egy pillanat alatt csatornáztak át tízmilliárdokat az új kormánykedvenchez
Néhány éven belül másodszor szabja át teljesen az állam az ügynökségi piacot, amit egyetlen, a kormányzat által tolt szereplő tarolhat le.
Csendben megtolták a propagandát még jobban, 90 milliárd kerülhet egy céghez
Elvileg három évre szánják a 90 milliárdos kommunikációs büdzsét, de legutóbb fele ennyi idő alatt elégettek bő 70 milliárdot.
A Századvég túlélte az állami kommunikációs vérengzést
Végül csak azzal a konzorciummal kötött szerződést az állami hivatal, amely a legdrágább ajánlatot adta.
Monopolizálódott az állami kommunikáció, 75 milliárd mehet egy emberhez
A három kormányközeli ügynökségből egy maradt. Egyszereplős „piac” jött létre, ahol úgy áraz az egyetlen talpon maradt cég, ahogy csak akar.
Újabb 75 milliárdot költhetnek el a kormányközeli reklámügynökségeknél
Legutóbb másfél év alatt sikerült elkölteni a három éves keretet Csetényi Csaba, Kuna Tibor és Balásy Gyula cégeinél.
