Zenehallgatás vagy zajfogyasztás? A torzított valóság korszakában (x)
Megvan az az érzés, amikor automatikusan elkezdesz dúdolni egy zenét, aztán félúton rájössz, hogy nem is annyira szereted? A streaming és a Tiktok trendek között örlődve egyre nehezebb megmondani, mit tesz valamit slágerré, de mégis vannak dalok, amiket egyfolytában hallunk. Ahogyan a hazugság is igazságnak tűnik, ha eleget halljuk, úgy egy idő után mindegy is, hogy mennyire tetszik egy zene, ha eleget halljuk, belemászik a fülünkbe. Ez viszont nemcsak az ízlésünkre, hanem az agyunkra és kognitív képességeinkre is hatással van. A mi ajánlatunk a háttérzene szindróma ellen a Budapest Ritmo recept; tudatos felfedezés, nyitottság a meglepetésre és elmélyülés bulizás közben is. 3 napos fesztivál a Magyar Zene Házában április 9–11. között.
Fejlődés vagy kényszer?
A technológia fejlődése mindig hatással volt a kultúrára, így zenére és a zeneiparra is. A vinyllemez meghatározta, milyen hosszú számok férnek fel egy lemezre. Később a CD megjelenésével a producerek a hangerőre mentek rá, hogy a rádió- vagy klublejátszások során jobban kiugorjak a zeneszámok. Még később a dalok címei is rövidülni kényszerültek, hogy elférjenek a digitális kijelzőkön. A monopol helyzetben lévő tech-vállalatok viszont bizonyos szempontból valóban újszerű „fenyegetést” jelentenek. Egyre rövidebb számok, egyre hosszabb tracklisták, hogy az algoritmus több ember elé vigye el a zenét.
Brainrot és lo-fi
A figyelemi időszak (attention span) csökkenése körüli aggodalmak is gyakorlatilag egyidősek a social media platformok elterjedésével, de drasztikusan nőtt a rövid videók megjelenése után. Ezeket az aggodalmakat azonban sokszor felerősítik a generációs különbségek, illetve összefonódnak a technológiai változások miatt érzett pánikkal is. Ráadásul mérni is nehéz, de a jelenleg rendelkezésre álló kutatások alapján tényleg van valami eddig nem látott és káros a short form videó kontent és a görgetés hatásában.
Egy olyan korszakban, mikor írók azt a visszajelzést kapják, hogy a forgatókönyv nem elég „second screen” kompatibilis; amikor utazás, munka és mosogatás közben is hallgatunk valamit, ez nem is meglepő. A könnyű befogadhatóság az egyik legfontosabb vezérelv, és minden algoritmus arra a logikára épít, hogy többet adjon abból, amit már szeretünk. Ez viszont megfoszt a felfedezés és a tudatos választás örömétől és pozitív kognitív hatásaitól.
A Budapest Ritmo erre az örömre és a felfedezésre épül. Lehet, hogy kevesebb lejátszásuk van, ezért nem bukkannak fel a Spotify daylistekben, de ez nem azt jelenti, hogy ezek az előadók nem népszerűek, csak azt, hogy máshogy, máshol láthatóak és csak arra várnak, hogy mi is megtaláljuk őket. A tavalyi headliner, Altın Gün, például idén már a Szigeten lép fel. Ha időt szánsz rá, hogy a saját algoritmusod legyél és kilépj a komfortzónádból, egy egészen új világ vár rád. Ebből ad egy szeletet a Ritmo.
Új, de nem idegen, távoli, de nem egzotikum
Bissau-Guineában vannak szigetek, ahol nincs folyóvíz sem áram, de Patche Di Rimát ezekben a falvakban is ismerik – Mandela, Ronaldo és Messi mellett – és kívülről tudják a dalait. Nemcsak zenész, hanem aktivista és kulturális nagykövet is, aki hisz abban, hogy a zene a béke, a megismerés és az elfogadás eszköze. Saját, ‘Sikó’ nevű stílusa a gumbé, az afrobeat és a singa műfajok elemeit ötvözi. A Ritmo egyik legtávolabbi és legizgalmasabb utazása.
A citera nem sokunknak jut eszébe, ha arra gondolunk, milyen hangszeren tanulnánk szívesen, de a dél-koreai dal:um duónak szerencsére eszébe jutott. A minimalista, kortárs és klasszikus elemeket ötvöző hangzásvilág egyszerre teremt meghitt hangulatot és vezet végig a koreai zenei hagyomány teljes skáláján és mutatja meg mi van a K-popon túl.
A párizsi Ko Shin Moon lehetne akár a fent emlegetett analóg forradalom egyik képviselője is. Axel Moon négy Indiában töltött év után egy nagy bőröndnyi népi hangszerrel és zenével tért vissza. Erre a hangzásra kapcsolódik rá Myriam, a duó másik tagja, szintetizátorokkal és dobgépekkel ad egészen új dimenziót a zenéjüknek. Táncolható klubzene mélységgel és történelemmel.
A magyar világzenei színtér legizgalmasabb képviselői ott lesznek. A Lakatos Mónika FolkTrió és a belgrádi Naked zenekar együttműködése a Ritmo egyik figyelemreméltó koncertjének ígérkezik, ahol az oláh cigány és balkáni zenei hagyományok találkoznak. Nóvé Soma és Ifj. Csoóri Sándor duója a népzenei hagyományokat fedezi fel újra egy karcosabb, modernebb hangzásvilágban, ami a kortárs művészetet hívja inspirációként, és, amit a kettejük közötti barátság teszi igazán különlegessé. Mellettük hallhatsz kubai örökséget a Grupo Compay Segundo-tól, jön a Magyar Banda popfolkja is, valamint a Hakumba afrikai groove-okkal és a Black Flower hipnotikus etió jazz-zel – plusz DJ-settek éjjelig.
A 11. Budapest Ritmót 2026. április 9–11. között rendezzük meg a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek programsorozatának részeként.
Hallgass bele az előadók zenéibe itt:
Ez a cikk egy fizetett promóció, megrendelője a Music Hungary Zeneműkiadó Kft.
