Egy új szabály miatt nem tudni, ki nyithat kiülős teraszokat a bulinegyedben

„Elszomorító: Fidesz–DK-koalíció Erzsébetvárosban a kiülős teraszok betiltása mellett” – ezzel a felütéssel kezdte múlt csütörtöki Facebook-bejegyzését Vitézy Dávid, a Fővárosi Közgyűlés tagja, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője. Vitézy arról az erzsébetvárosi képviselő-testület által elfogadott javaslatról írt, amely korlátozná és szigorú feltételekhez kötné a kiülős teraszok működését a tavaly nyáron kialakított, majd később finomhangolt új erzsébetvárosi sétálóutcákban. Vitézy arról írt, hogy a javaslat elfogadását a Fidesz, a DK és a Momentum képviselői egyaránt támogatták.

A megszavazott javaslat előírja, hogy egy terasz csak akkor működhet sétálóutcában, ha a környező négy társasház – a mögötte, az előtte, valamint a két oldalán található épület – többségi döntéssel ehhez hozzájárul.

Az új szabályozás elsősorban a tavaly átadott sétálóutcai szakaszokat érinti: a Kazinczy utca, a Dob utca egy része, a Madách Imre út egy szakasza és a Csányi utca tartozik ide.

A Kazinczy utca és a Károly körút közti szakaszt magába foglaló egyes körzet képviselője, a javaslatot benyújtó Beregi Balázs a Telexnek hangsúlyozta, hogy egyik pártnak sem tagja, a módosítót pedig két független képviselőtársával, Nagy Andreával és Devosa Gáborral adták be. Beregi szerint az indokolta a javaslatot, hogy a lakók alapvetően nem szeretik a sétálóutcák most kialakított formáját, és szó sincs a teraszok betiltásáról.

A javaslat ellen egyedüliként szavazó Lajos Béla (Színes Erzsébetváros) másképp látja, szerinte a négy társasház jóváhagyásának megszerzése a gyakorlatban szinte lehetetlen. A képviselő véleménye, hogy a normálisan működő teraszokat – és ez a 99 százalék – békén kell hagyni, és ahol gond van, ott az önkormányzatnak minden jogköre megvan a fellépésre. A képviselő-testület most elfogadott feltételei szerinte nem a problémák kezelését, hanem a teljes ellehetetlenítést szolgálják. „Továbbra is lesznek teraszok a kerületben, de éppen ott nem, ahol leginkább indokolt lenne: a sétálóutcákban” – mondta Lajos, aki abszurdnak nevezte a helyzetet.

„Én, mint önkormányzati képviselő, a lakókat képviselem. Lajos Béla és Vitézy Dávid pedig a szórakozóhelyeket képviselik. Ezek szerint nem lehet a lakóktól megkérdezni, hogy terasz legyen az ablakuk alatt? Miért ne lehetne megkérdezni őket, igenis legyen nekik beleszólásuk ebbe. Ez így fair, ez a minimum, amit én képviselőként fel tudok ajánlani” – nyilatkozta a Telexnek Beregi, aki sérelmezte, hogy egy évvel ezelőtt a főváros úgy hozott döntést az erzsébetvárosi sétálóutcákról, hogy abba nem vonták bele sem a lakókat, sem az önkormányzatot, és szerinte Niedermüller Péterrel, a kerület polgármesterével sem közöltek semmit.

„Ezt a hibát mi ne kövessük el. Én ebből indultam ki, a lakókat is vonjuk bele ebbe. Én itt lakom a bulinegyed kellős közepén, öt romkocsma mellett. Ugyanazokat a problémákat élem át, ugyanabban a húgyban, koszban és hangzavarban élek, mint az összes többi lakó”

– mondta Beregi.

A döntést támogató képviselők azzal érveltek, hogy a szükséges hozzájárulások igenis összegyűjthetők. Lajos szerint ez nincs összhangban a valósággal, és egyetlen hangos ellenző is elegendő lehet ahhoz, hogy a társasházi közgyűlés elutasítsa a teraszokat. A képviselő arra is rámutatott, hogy a testületi ülésen egy másik napirendi pontnál éppen az hangzott el, hogy a társasházak sokszor nem hívnak össze közgyűlést kisebb horderejű ügyekben.

Lajos szerint a vendéglátóhelyek tulajdonosai amúgy sincsenek feltétlen felkészülve ilyen döntésekre, az időzítés pedig rossz a tavasz közeledtével.

„Egészen biztos, hogy senki nem tudja időben megszerezni a teraszengedélyt mindenkitől.

Ez egy hosszas folyamat. Egy terasztulajdonos vagy vendéglátói tulajdonos pedig nem is tudja, hogy hogy kell ezzel pontosan eljárnia”.

Beregi szerint körülbelül tíz percet vesz igénybe, hogy az érintett házak közös képviselőit felhívják a teraszok tulajdonosai, és megbeszéljenek egy közgyűlést a közeljövőben. Szerinte a terasztulajdonosoknak még van idejük rá, hogy leálljanak a házakkal és azok közös képviselőivel, és megbeszéljenek egy olyan ülést, ahova a szórakozóhelyek és vendéglátóhelyek tulajdonosa is elmehet, és megbeszélhetik a lakókkal, hogy azok milyen feltételeket várnak el, és milyen feltételek mellett engedik azt, hogy terasz legyen a házuk előtt. „Ez arról szól, hogyha áprilistól októberig neki működik a terasza, és megkapja rá az önkormányzattól az engedélyt, azt olyan feltételek mellett kaphatja meg, hogy megegyezik a házakkal.”

A témában kerestünk több terasszal üzemelő Madách téri és Dob utcai vendéglátóhelyet. A Hivatal Kávézó eddig nem kapott semmiféle hivatalos értesítést a témával kapcsolatban, és pontos információk hiányában nem tudtak nyilatkozni. Papp László, a Madách téri Központ alapító-tulajdonosa arról írt a Telexnek, hogy sokkolta őket a megdöbbentő hír, ami közvetlenül érinti a működésüket.

„Ennek következtében vásárokat és egyéb kulturális programokat vagyunk kénytelenek lemondani egy olyan döntés nyomán, amely szembemegy nemcsak minden európai nagyváros, hanem számos vidéki magyar város (Pécs, Debrecen, Győr, Veszprém) gyakorlatával is”

– írta.

Papp is úgy látja, hogy a budapesti tapasztalatok alapján az elfogadott szabályozás a sétálóutcákban működő teraszok ellehetetlenítésével egyenértékű. „A társasházak évente egy közgyűlést tartanak, sok helyen ezen már túl is vannak idén, ráadásul nem egy, hanem négy külön társasház együttes beleegyezésére van szükség. Értetlenül állunk a döntés előtt, különösen annak fényében, hogy a polgármester úr személyesen is biztosított bennünket arról: támogatni kívánja a kerület pezsgő kulturális, szellemi és közösségi életét, amely Belső-Erzsébetváros történelmi alapértéke. A most elfogadott rendelet sajnos éppen ezzel a korábban hangoztatott szándékkal megy szembe.”

Beregi szerint ha a házak túl is vannak az évi egy közgyűlésükön, rendkívüli közgyűlést így is bármikor összehívhatnak. „Ha nem megy át, akkor majd a tulajdonosok kompromisszumot találnak a lakókkal, megpróbálnak egymásnak megfelelni. X évvel ezelőtt egyszer csak az ablakod alá raktak szórakozóhelyeket, meg teraszokat, úgy, hogy senkinek nem kérdezték meg a véleményét. 15-20 évvel ezelőtt, ha kocsmát nyitottál, akkor volt beleszólása az azt körülvevő háznak. Ezt 2012-ben még Vattamány Zsolt korábbi polgármestersége alatt eltörölték.”

Papp László a Telexnek küldött válaszában a Boldog Madách társulás nevében nyomatékosan kérte a kerület vezetését, hogy a közös céljaik érdekében vizsgálják felül és módosítsák a rendeletet. „A helyi törzsközönségre épülő, kulturális és szubkulturális rétegeknek otthont adó vendéglátó szektor már jelenleg is rendkívül nehéz helyzetben van. Ebben a gazdasági és társadalmi környezetben a politikai vezetők felelőssége és kötelessége lenne támogatni azokat a hazai kisvállalkozásokat, amelyek a belvárosi közösségek első számú találkozási és kapcsolódási tereit biztosítják” – írta, hozzátéve, hogy bíznak azért a konstruktív párbeszédben, és egy olyan megoldásban, ami a lakók érdekeit és a helyi kulturális-gazdasági élet fennmaradását egyaránt szolgálja.

A vita egyik visszatérő állítása még a „Fidesz–DK-koalíció” kifejezés, Lajos Béla is így jellemezte a javaslatot elfogadó pártokat, és Vitézy Dávid is így hivatkozott rájuk a bejegyzésében. Lajos szerint a testületi ülésen a pártok egymásra licitálva léptek fel a teraszok – és ezzel együtt a fiatalok és a városi élet – ellen, és végül egyik oldal sem állt ki a könnyített szabályozás mellett. „A kettőből gyakorlatilag bármelyik fél mondhatta volna, hogy ők a teraszok, a normális városi élet oldalára állnak, és akkor már nem beszélnénk koalícióról. Így viszont ez megállja a helyét” – fogalmazott.

Részben ellentmondásra mutat rá Beregi válasza, aki elmondta, hogy a Fidesz jelen lévő négy képviselője (Benedek Zsolt, Ripka András, Kosztolányi Dénes, Molnár Dominik) nem is szavazott az ügyben. „Vitézy Dávid problémája az, hogy nem tudta keresztülvinni az akaratát, általában ilyenkor emleget egy politikus Fidesszel való összeborulást. Holott a Fidesz nem is vett részt a szavazásban. Pontosan ez a politika, ha valaki nem éri el a célját, akkor a legegyszerűbb a választások előtt összemosni pártokat” – nyilatkozta a Telexnek.

Lajos Béla erről azt mondta, technikailag az nem számít blokkolásnak, ha nem szavaznak a fideszes képviselők, de ők valójában tudták azt, hogy az ő szavazataik matematikailag nem befolyásolják a döntést. Kiemelte, hogy a vitában előadott érveik viszont egyértelműen a sétálóutcai teraszok totális blokkolására vonatkoztak, és végig ezt hangoztatták.

A testületi ülésen Lajos egyébként egy saját előterjesztést is benyújtott a sétálóutcák növényesítéséről, amelyet szintén leszavaztak a jelenlévők. „Magától értetődő lenne, hogy a sétálóutcákban növények legyenek. A teraszok és a zöldítés együtt teszik a sétálóutcákat igazán szerethető hellyé, hisz a kellemes, növényekkel szegélyezett utcai környezetben történő sétálás és a közösségi funkció együttes érvényesülése teszik a sétálóutcákat valódi sétálóutcává” – mondta. Beregi szerint azért szavazták le az előterjesztést, mert előtte erről nem kapott tájékoztatást, amit elvárna a saját körzetében.

A Lajos Béla által tragikusnak nevezett folyamatot a teraszok ügyében bonyolítja, hogy a képviselő-testület ritkábban ülésezik: januárban elmaradt az ülés, márciusban pedig várhatóan nem tartanak újat, pedig korábban havonta voltak az üléseik. Lajos szerint így a módosítás felülvizsgálata várhatóan áprilisban, a választások előtti időben, vagy a választások után kerülhet napirendre. Beregi szerint viszont ettől függetlenül bármikor össze lehet hívni rendkívüli közgyűlést a probléma rendezésére.