Egyszer már leírták, de újra a legnépszerűbb címek között van a battle royale játékok úttörője
Bár nem a PlayerUnknown’s Battlegrounds, röviden PUBG volt az első játék, amivel valaha játszottam, sok olyan időszak volt az életemben, amikor ez jelentette a megnyugvást vagy az egyetlen olyan platformot, ahol közösségben lehettem. Nekem ez a régi battle royale, ami az elmúlt évek során többször az eljelentéktelenedés határára sodródott, mégis minden idők egyik legjobb játéka. Amikor egy térdsérülés miatt hosszú időre ágynak dőltem, rengeteget játszottam vele. Abban az időszakban a PUBG nemcsak egy játék volt, hanem egy tér, amiben egyáltalán létezni tudtam.
A közösség, a barátok és az együtt eltöltött hosszú délutánok és esték tartották bennem a lelket, és akkor a Covid alatti lezárásokról még nem is beszéltem: a járvány első, igazán kemény hónapjait gyakorlatilag végigjátszottuk a haverokkal, elhagytuk a bizonytalansággal teli valóságot, és bezárkóztunk a játék pályáira. Arról, hogy ez a megküzdési stratégia hosszú távon mennyire egészséges, vannak elképzeléseim, de a PUBG volt az a hely, ahol kontrollt érezhettem a saját életem fölött. Már ha egy bokorban sunyító valaki agyon nem lőtt azután, hogy 20 percen keresztül fegyvert keresgéltem.
2025-ben meglepve tapasztaltam, hogy a játékom hosszú évek után újra a legjátszottabbak között van a világ egyik legnagyobb játékplatformján, a Steamen. 2025 júniusában az átlagos játékosok száma meghaladta a 309 ezret, ami érezhető emelkedés a 2024 júniusában mért 287 ezerhez, és még inkább a 2023-as, mindössze 164 ezres értékhez képest. Ez a felfelé ívelő trend figyelemre méltó egy több mint nyolcéves játéknál, még úgy is, hogy a 2018 januárjában elért, több mint 3,2 milliós csúcs már elérhetetlennek tűnik.
Fortnite vs PUBG
A PUBG a battle royale műfaj egyik alapjátéka, ami 2017 márciusában jelent meg PC-re, majd később konzolokra és mobilra is. A játék alkotója Brendan Greene, akit a játékosok PlayerUnknownként ismernek, és aki korábban különböző modokkal kísérletezett, például az ARMA és a H1Z1 játékokban. A PUBG lényege, hogy önálló, teljesen elkülönített játékként dolgozza fel a battle royale ötletét: egy nagy térképen egyszerre 100 játékos esik le repülőgépről, és a cél az, hogy mindenki más ellen túlélve az utolsó játékossá váljunk.
A battle royale műfaj lényege röviden a túlélés és az ehhez vezető taktikai döntések meghozatala. A játékosok kezdetben üres kézzel vagy minimális felszereléssel érkeznek a pályára, ahol fegyvereket, páncélokat, gyógyszereket és egyéb hasznos eszközöket kell összegyűjteniük. A játék során a játéktér folyamatosan zsugorodik, ami arra kényszeríti a játékosokat, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz, így a találkozások és az összecsapások elkerülhetetlenné válnak a meccs végére. Ez a mechanika biztosítja a játék feszültségét és dinamizmusát: a játékosoknak egyszerre kell gondoskodniuk a túlélésről, a felszerelésük optimalizálásáról és a megfelelő stratégiai döntések meghozataláról.
A fegyverek és az eszközök viselkedése, a lövések hatása, a járművek irányíthatósága mind arra szolgál, hogy a játékosok élethű, taktikai élményben részesüljenek. A játék lehetővé teszi a különböző stratégiák alkalmazását: egyesek inkább bujkálnak, lopakodnak, mások gyors és agresszív akciókat választanak. A meccsek hossza változó, a legintenzívebb harcok az utolsó 10-20 játékosnál kezdődnek, amikor a zsugorodó játékterület miatt minden döntésnek súlya van. A PUBG sikerének egyik titka kétségtelenül a közösségi élmény. Bár egyéni teljesítményre is szükség van, a játék csapatmódja lehetőséget ad arra, hogy barátokkal vagy idegenekkel játsszunk egy csapatban.
A játék 2018 januárjában volt a csúcson, akkor nem kevesebb mint 3,2 millióan játszottak PUBG-t a Steam Charts adatai szerint. Az, hogy a PUBG ennyire sikeres tudott lenni, inkább a korszellemnek volt köszönhető, egészen pontosan annak, hogy a battle royale játékok a fénykorukat élték. Ekkoriban tett szert hatalmas népszerűségre a Fortnite is, ami eredetileg nem is battle royale-nek, hanem védelemépítős zombis túlélő játéknak indult.
Az, hogy a két battle royale óriás közül melyik tudta növelni a játékosbázisát és releváns maradni, nem kérdés. Amíg a Fortnite rengeteg új játékmóddal, rendszeres frissítésekkel, változatos szezonokkal és eseményekkel tudta lekötni a játékosait, addig a PUBG egyre nehézkesebbnek tűnő, kevés jutalommal járó játékmenetére már egyre kevesebben voltak kíváncsiak. 2021 novemberére a PUBG-val átlagosan már csak 141 ezren játszottak, és nem látszott, hogy a mélyrepülést a cég hogyan tudná megállítani.
100 játékosból egy nyer, a többi bukik – ezeket az oddsokat senki nem szereti
Török Balázs Kodiak streamer, egykori Counter-Strike edző, aki nemrég a Telex csapata ellen is kiállt egy meccs erejéig, a PUBG népszerűségének felfutása idején sokat játszott a játékkal. Szerinte az eleve nem úgy lett a battle royale királya, hogy valamit kimondottan jól csinált, hanem inkább menet közben kiforrta magát. „A többi battle royale játék mind csak mod volt valami másik játékhoz – ARMA, H1Z1, DayZ – és részben Brendan Green dolgozott ezeken. A PUBG viszont saját készítésű volt, de már a kipróbált elemekre épített, amik ott működtek” – mondta.
Zöld Donát, ismertebb nevén omgezjonesy, az egyik legismertebb hazai PUBG streamer szerint a játéknak volt egy nagyjából egyéves hiperbolikus felfutása, majd két év lecsengése. Ebben az időszakban lehetett volna új tartalmakkal felfrissíteni a játékot, például moddolhatósággal, de ez nem történt meg, így sokan ráuntak. Ő a battle royale játékok általánosnak tűnő népszerűségvesztését a piac felhígulásával magyarázza:
„Mindenki próbálta meglovagolni a hullámot, egymás után érkeztek a gagyi utánzatok, így sokan fordultak el a műfajtól. Persze az ilyen lemorzsolódás minden videójátéknál előfordul, de a battle royale formátum szerintem ma is népszerű.”
A Fortnite sikerét a stratégiai előrelátásban látja: „Ingyen játszható, PC-n és konzolon is, rengeteg mikrotranzakciós lehetőséggel. A fiatalabb generációnak készült: a rajzfilmszerű grafika, színek, fegyverek, például a Boogie bomba, ami táncra kényszeríti az ellenfelet, mind a könnyedebb élményt szolgálják. Emellett zenészekkel, koncertekkel is kollaboráltak, Metallica, Daft Punk, Eminem is megfordult a Fortnite színpadán.”
Kodiak ezzel szemben abban látja a PUBG visszaesésének az okát, hogy maguk a battle royale játékok vesztettek a népszerűségükből: „A battle royale lényege, hogy túl kell élned egy meccset, de manapság mindenki gyors élményekhez van szokva. Egy 45 perces meccs hosszú távon kevés jutalmat ad. 100 játékosból egy nyer, a többi bukik – ezeket az oddsokat senki nem szereti.” A játék ennek ellenére jelenleg a Steam egyik legjátszottabb játéka a Counter-Strike 2 mögött.
Több fontos döntés is segítette a túllendülést a mélyponton. Az első és legfontosabb változás a játék ingyenessé tétele volt, ami a romló számok miatt sürgetővé vált. Ez azonnali hatással járt: egyetlen hónap alatt közel 58 százalékkal nőtt az átlagos játékosszám, 153 ezerről 242 ezerre. Bár 2022-ben és 2023-ban voltak kilengések, azóta a játékosbázis nem süllyedt a korábbi szint alá, sőt, növekedni kezdett. Ez annak köszönhető, hogy az elmúlt években a PUBG sokat fejlődött abban, hogy ne csak a battle royale veteránoknak legyen élvezetes, hanem a kezdőknek és alkalmi játékosoknak is barátságosabb élményt nyújtson.
Az egyik legjelentősebb ilyen minőségjavító újítás a visszahívási rendszer, ami lehetővé teszi, hogy ha egy csapattárs meghal, a túlélők összegyűjtsék a halott játékos által hagyott úgynevezett Blue Chipet, majd azt használva visszahívják őt a mérkőzésbe. Ez a rendszer eleinte egy külön térképen zajlott, ahol a visszahívottaknak túl kellett élniük, de mivel a felhasználók ezt nem kifejezetten szerették, így tovább finomították, hogy még gördülékenyebb legyen a használata. A visszahívott játékosnak ma már nincs más dolga, mint újra leugrani a repülőgépről a társaihoz.
További felhasználóbarát fejlesztés, hogy a fegyvereket és a felszerelést menedzselő rendszer és a kezelőfelület is folyamatosan javult: a játék mutatja például, hogy mit hova kell pakolgatni, hogy a felszerelésünk a legjobban működjön, de a földön lévő, számunkra fontos tárgyak is jobban világítanak, így könnyebb gyorsan dönteni arról, mit vegyünk fel, és mit hagyjunk ott. Bár a magas pontokról leugrás utáni ejtőernyőnyitás nem szerepel nagy hivatalos frissítésként, nagyon hálásak voltak érte a játékosok, hogy sokkal gyorsabban lehet a pályán mozogni, ha arra van szükség.
Ezek az apróbb minőség- és élményfokozó újítások jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a PUBG dinamikusan fejlődő élménnyé váljon. A fejlesztők például – többnyire – könnyen lelőhető mesterségesintelligencia-alapú ellenfeleket, magyarán botokat is tettek a játékba, hogy a kezdők önbizalomra tegyenek szert.
A PUBG az évek során nemcsak az alap battle royale élményt fejlesztette tovább, hanem kisebb pályákkal és pörgősebb játékmenettel is reagált a játékosok igényeire. A kompaktabb méretű arénák jóval gyorsabb összecsapásokat eredményeznek: kevesebb az üresjárat, hamarabb alakulnak ki a tűzharcok, és a mérkőzések is rövidebbek, intenzívebbek. Ezek a pályák kifejezetten azoknak kedveznek, akik a klasszikus, hosszabb túlélőmeccsek helyett koncentrált, folyamatos akcióra vágynak, miközben a PUBG-re jellemző taktikai döntések és játékmenet továbbra is megmarad.
Emellett a játék többféle játékmódot is kínál, amik eltérő élményt nyújtanak a hagyományos battle royale-hoz képest. Ilyen például a Team Deathmatch, ahol kisebb területen, gyors újraéledésekkel zajlanak a küzdelmek, vagy az időszakosan elérhető arcade és esemény módok, amik speciális szabályokkal, fegyverekkel vagy célokkal frissítik fel a játékmenetet. Ezek a módok lehetőséget adnak arra is, hogy a játékosok gyakorolják a lövést, vagy egyszerűen csak lazábban, rövidebb menetekben élvezzék a PUBG világát.
Az elmúlt években számos játékbeli esemény és közösségi aktivitás került be a játékba, amelyek nem csupán változatossá tették a meccseket, hanem extra jutalmakat, küldetéseket és tematikus tartalmakat is adtak a játékosoknak. A PUBG fejlesztői rendszeresen szerveznek limitált idejű eseményeket, ahol naponta vagy szezonálisan teljesíthető küldetésekért adnak jutalmakat, beleértve ruhákat, fegyver- vagy karakterkinézeteket.
Mivel a játék ingyenes lett, kiemelt hangsúlyt fektettek a játékon belüli különböző pénzköltési lehetőségekre, reklámokra és együttműködésekre: járművek terén például az Aston Martin, a McLaren és a Porsche is kollaborált a PUBG-vel. A játék monetizációja elsősorban a széles körű mikrotranzakciós lehetőségekre épül, melyek révén a játékosok rengeteg kozmetikai tartalmat vásárolhatnak vagy szerezhetnek meg. A játékban kapható G-Coin (ez lényegében a PUBG valutája) és más fizetőeszközök segítségével lehet prémium ruhákat, fegyver- és eszközskineket vagy szezonális Survivor Pass-eket vásárolni, amelyek további jutalmakat adnak a küldetések teljesítéséért.
Ezek a mikrotranzakciók nem adnak játékon belüli előnyt, kizárólag kozmetikai változtatásokat. Az is fontos, hogy nemcsak pénzköltéssel érhetők el skinek: a napi és heti küldetések, a szezonális események mind adnak alap- vagy középszintű jutalmakat. Emellett időről időre a hivatalos eseményekhez kapcsolódó beváltható kódok, bejelentkezési jutalmak vagy közösségi aktivitások is lehetőséget adnak ingyenes skinek és jutalmak megszerzésére anélkül, hogy valódi pénzt költene a felhasználó.
A PUBG tehát láthatóan sokat tett azért az évek alatt, hogy visszacsábítsa a játékosokat, de ami ennél is fontosabb: ráfeküdtek az új felhasználók behúzására.
Már fejlesztik az új verziót
A pletykák szerint a PUBG-t fejlesztő Krafton a következő években még jobban belehúz, és az Unreal Engine 5 grafikus motorra elkezdik fejleszteni a PUBG 2.0-t. A növekvő népszerűség miatt elkezdtek mellékprojektekkel is foglalkozni és bővíteni a PUBG-univerzumot. Decemberben egy ideig játszható volt a PUBG: Black Budget, ami a leírás szerint sztorival és fiktív elemekkel vegyíti a PUBG élményét. Volt szerencsém játszani a játék zárt verziójával, és biztosan merem állítani, hogy a Krafton teljesen új játékot fejlesztett, az eredeti PUBG-hoz gyakorlatilag alig van köze. Azt, hogy ez jó vagy rossz dolog, majd az idő fogja eldönteni.
Amiben a PUBG továbbra sem áll jól, az az esport. A játék kompetitív része viszonylag gyorsan hatalmasra nőtt, de szinte már csak Ázsiában létezik. Zöld Donát szerint Európában és Amerikában nézettségben rendre elmarad a többi esporttól, mert a lassabb, bonyolultabb játékkép nem köti le a nézőket. Egy meccs 30 perc, 16 csapat, 64 játékos 64 négyzetkilométeren, az első 10-15 percben gyakran nincs lövés – ezt így nehéz eladni.
A PUBG esport-kompatibilitását Kodiak is kérdésesnek tartja: „Szerintem a PUBG sehogy sem esport játék. A körök véletlenszerűsége, a pozicionálás kiszámíthatatlansága miatt gyakran előfordul, hogy a legjobb döntésekkel is alulmaradsz. Rossz döntésekkel néha jobban jársz, ami szerintem alkalmatlanná teszi esportnak. Inkább a streameresemények és az ő versengésük működnek jól ebben a közegben.”
Zöld Donát úgy véli, hogy összességében a PUBG jókor volt jó helyen, hogy ekkora siker legyen, de a kevés extra tartalommal sok felhasználót elvesztettek egy fontos időszakban. A jövőben viszont bizakodó, úgy véli, hogy a játék 2.0-s verziója megint nagyon népszerű lehet, ha a fejlesztők nem követik el ugyanazokat a hibákat, amik a PUBG korai hanyatlásához vezettek.
