„Az Iwiwet elgyászoltuk, a Teveclubot nem szeretnénk” – írta az egyik kommentelő novemberben, amikor az oldal arról posztolt, hogy a Teveclub átmenetileg nem elérhető. A poszt alatti kétszáz kommentelő megjelenése, akik közül sokan ma is aktív felhasználói az oldalnak, azt jelzi, hogy a Teveclub hiába muzeális érték, még közel harminc évvel az indulása után is képes jókora felbolydulást kiváltani. A kommentek alapján ráadásul vannak olyanok, akik pénzzel is támogatnák az oldalt, csak maradjon meg a húsz éve nevelgetett tevéjük.
Tevéd most éppen ül
A kilencvenes évek vége a magyar internet vadnyugati korszaka volt, amikor szinte minden bokorban valamilyen magyar fejlesztésű netes nevelde- vagy szerepjáték bukkant fel. Ilyen volt az Ebnevelde, a Hősemberképző, a Hódító, vagy a Larkinor, de a Teveclub jelentőségét egyik sem közelítette meg.
A Teveclub népes konkurenciája közül is kiemelkedő népszerűsége azonban nem pusztán annak köszönhető, hogy jókor volt jó helyen, és ez volt az egyik első ilyen jellegű játék. Az oldal közel egy teljes évtizeddel előzte meg a közösségimédia-bummot, és a mikrotranzakciós modellt is korát megelőzve találta fel, amiért akkoriban rengeteg kritikát kapott.
A Teveclub ma már inkább megmosolyogtató emlék, pedig a története egészen hasonló például a Facebookéhoz, tulajdonképpen pontosan úgy indult, mint egy mai startup. Az oldal Juhász Balázs BME-hallgató fejéből pattant ki, aki az egyetem Impulzus című lapjába írt novellákat, később pedig Mérő László egyszámjátékát is elkezdte játszani a hallgatókkal. A játékra rövid időn belül annyi tipp érkezett, hogy a feldolgozás komolyabb infrastruktúrát igényelt, ezért úgy döntöttek, emailes modellre állnak át, aztán pedig egy weboldalt is létrehoztak a Tétova Teve Club nevű rovatnak, a tippjáték pedig időközben szponzorok figyelmét is felkeltette.
Az alapvetően a rovat olvasóival való kommunikációra épülő rendszer hamar fenntarthatatlanná vált, a Dr. Tétova nevű orvosteve karakter (azaz Juhász) már nem tudott lépést tartani a rengeteg beérkező kérdéssel és tippel. Juhász és az Impulzus főszerkesztője, Ebinger Norbert, ekkorra céget is alapítottak, a közös projektjük pedig a játékos tevenevelős protoközösségi oldal, a Teveclub lett.
Ahogyan azt Juhász több interjúban is elmondta, eleinte maximum 200 tevét, azaz felhasználót jósolt maguknak, aztán napok alatt összejött az ezer csatlakozó. A Teveclub kis túlzással összeforrt a magyar internettel, Juhász egy másik interjúban már azt mesélte, hogy csúcsidőben 300 ezer aktív felhasználójuk volt, azaz egyszerre ennyien tartózkodtak az oldalon, és babráltak a tevéjükkel. Ez az alapító szerint az akkori magyar internetezők harmadát jelentette.
Tevéd most éppen kesztyűbe dudál
Az oldal folyamatosan bővült, a tevéknek különböző trükköket lehetett megtanítani, amiket egy ponton minijátékokká fejlesztettek, lett Teveclub-merch, sőt ajándékbolt, magazin és rajzfilmsorozat is, de még külföldre is megpróbáltak terjeszkedni. Juhász ironikusan meg is jegyezte, hogy azon kevés cég közé tartoztak, amik online indultak, hogy aztán offline terjeszkedjenek. Az oldal igazán nagy erőssége azonban a közösségépítő ereje volt.
A Teveclubon nemcsak a tevéknek, de gazdáiknak is lehetett profiljuk, képpel, névvel, leírással, lehetett csetelni egymással, a tevéknek pedig karavánba lehetett tömörülni, ami nagyjából a mai Facebook-csoportoknak felel meg. A Teveclubon tehát a Facebook, sőt már az Iwiw előtt évekkel létezett közösségi média, csak akkor még nem volt erre kifejezés.
Ez pedig utólag messze a Teveclub legfontosabb elemének bizonyul, hiszen például a trükkös játékok a Flash nevű netes játékmotor halálával bedőltek az oldalon, és tulajdonképpen minden más is kikopott a felületről (de az Egyszámjáték például azóta is játszható). A magyar internet hajnalán azonban az emberek vágytak arra, hogy csetelhessenek és közösségekbe rendeződhessenek, ráadásul még a tevéjüket is nevelgethessék közben. Ezt pedig a fejlesztők is felismerték, az oldal tele volt olyan funkciókkal, amik elősegítették az ismerkedést, sőt a párkeresést.
Illovszky Viktor, a Teveclubot a mai napig üzemeltető cég jelenlegi ügyvezetője azt meséli kérdésünkre, hogy adataik szerint
a hőskorszak 300 ezres csúcsához képest szerényebb, de figyelemre méltó 25 ezer egyedi látogatójuk van, akik 21 ezer tevét nevelnek rendszeresen.
Illovszky szerint ráadásul a felhasználók mai napig közösségi oldalként tekintenek a Teveclubra, úgy fogalmaz, ez is egy kuriózum az oldallal kapcsolatban.
Ráadásul a Teveclub nem csak közösségi szempontból volt korszakalkotó, az emelt díjas sms-sel vásárolható datolyák a ma már teljesen bevett mikrotranzakciós modell elődjeként olyan előnyöket adtak az alapvetően ingyenes oldalon, mint a gyorsabb trükktanulás, vagy a Szuperteve rang. Utólag vicces belegondolni, hogy ezen az akkori közvélemény teljesen el volt hűlve, és erkölcsi, morális vészharangot kongatott a néhány száz forintos sms-ek miatt. Ez persze akkoriban nem volt bevett dolog, de ma már szinte meg sem jelenik játék mikrotranzakció nélkül, a Teveclubon pedig már a 2000-es évek elején lehetett mindenfélét venni datolyából.
Tevéd most éppen atomrakétát épít
Aki élt és hozzáfért az internethez a kilencvenes évek végén, a kétezres évek elején, az valahogyan belefutott a Teveclubba, és nagy valószínűséggel használta is, sőt az életére is kihatással volt. A már említett poszt alá például egy olyan felhasználó is írt, aki az oldalon ismerkedett meg a férjével. Illovszky azt meséli, döbbenten fogadták az átmeneti leállásra érkező reakciókat. „Az egészen hihetetlen kifejezés nem is fejezi ki hűen azt a meglepetést, amit éreztünk” – mondja.
„Ez egy negatív tartalmú poszt volt, mert a múlt századi kódolás megadta magát és egy hét kellett a helyreállításához” – meséli az esetről, hozzátéve, hogy nem is a majdnem ezer lájk és közel 450 ezer megtekintés volt hihetetlen (bár ez is igen jelentős), hanem a poszt alatti kommentek, interakciók. Illovszkyék kizárólag támogató kommenteket kaptak, a 200 hozzászólás között egy negatív sem volt. Azt mondja, számukra
ez az igazi visszajelzés, hogy igenis folytatniuk kell, mert sok embernek nagyon sokat jelent ez a muzeális oldal.
Szerkesztőségünkben is szintén sok egykori tevetulaj van, élményből pedig még több. Brigitta azt mesélte, mai napig lelkiismeret-furdalása van elhunyt tevéje miatt, karavánja tagjaival pedig találkozott is, sőt randizott is a Teveclubról. Emlékszik olyan eldurvuló esetre is, amikor bizonyos felhasználók feltörtek fiókokat, hogy kitöröljenek egy-egy rivális karavánt. Sokan meséltek klasszikus, nosztalgikus esetekről is, Balázs például rendszeresen etette a tevéit (mert több is volt neki) informatikaórán, Lujza pedig meg is siratta a családi nyaralás alatt elhalálozott tevéjét.
A Teveclub tehát egy egészen különleges, mai napig fontos szelete a magyar internetnek és popkultúrának egyaránt, annak pedig egyelőre nincs jele, hogy az oldal valaha eltűnne, vagy megszűnne. Illovszky azt mondja, folytatják küldetésüket, minél több generációnak szeretnék megmutatni az internet hőskorából itt maradt, ikonikus Teveclubot. Illovszky egyébként azt is elmondta, hogy a cég már rég nem az oldalból él, de szerencsére félretehetik a racionális gondolkodást a Teveclubbal kapcsolatban. „Ráférne egy nagyobb aktualizálás, de erre sajnos nincs megfelelő anyagi forrásunk.”
Illovszky úgy fogalmaz, hogy a Teveclub mára egy igazi muzeális érték az internet hőskorából, amit szeretnének minél több generációnak megmutatni. „Biztos megkapjuk egyszer a jelet, amikor el kell engedni, de látva az ilyen érzelmes reakciókat, biztos, hogy ez nem mostanság lesz.”