Több pénzt termelt tavaly az uniós zeneipar, mint a brit és a japán együttvéve
Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
Először készített az Európai Unió zenei piacára fókuszáló jelentést a hangfelvétel-kiadók nemzetközi szervezete, az IFPI – írja keddi közleményében a szervezet. A tanulmány szerint az EU zenei hangfelvételekből származó éves bevétele tavaly meghaladta Japán, az Egyesült Királyság és Kína adatait is.
A jelentés szerint az Unió zeneipara 2023-ban 5,2 milliárd eurós (tehát több mint 2 billió forintos) bevételt termelt. Japán esetében ez a szám 2,5 milliárd euró, az Egyesült Királyságban 1,7 milliárd euró, Kínában pedig 1,3 milliárd eurónak megfelelő összeg volt. Az első helyen – nem meglepő módon – az Egyesült Államok zeneipara áll 10,2 milliárd eurós bevétellel, vagyis közel kétszer annyival, mint amivel az EU büszkélkedhet.
A tavalyi, inflációval korrigált uniós zeneiipari bevétel ugyanakkor még mindig csak 61 százaléka a 2001-es szintnek, amikor az eddigi csúcsbevételét produkálta az iparág – derül ki az IFPI tanulmányából.
A jelentés elsősorban azt vizsgálja, hogy a lemezkiadók munkája és befektetései hogyan viszik sikerre az európai zeneipar szereplőit belföldön és nemzetközi szinten. A tanulmányból kiderül, a lemezkiadók befektetései hozzájárulnak az EU GDP-jéhez, olyannyira, hogy a kiadók által közvetlenül megtermelt vagy befektetett minden egyes euró további 1,80 euró GDP-hozzájárulást eredményez a zenei ágazat értékláncának más részein.
Az IFPI tanulmányából az is kiderül, hogy az európai helyi művészek sikeresebbek a saját területükön, mint más régiók művészei a saját piacukon. Ezzel együtt a 22 uniós piacon, ahol az IFPI éves slágerlista adatokat gyűjt, a top 10-es kislemezek átlagosan 60 százaléka hazai előadóktól származott, szemben az EU-n kívüli piacokon elért 47 százalékkal.
A nemzetközi top 10-es kislemezek között az észak-amerikai előadók – például Miley Cyrus vagy Taylor Swift – vezetnek, de a latin- és közép-amerikai előadók is jól teljesítenek. Mint írták, meg kell előzni minden olyan nemzeti kezdeményezést, amely veszélyeztetné az egységes európai digitális piac működését, illetve a zeneipar növekedési és fejlődési képességét.
Az IFPI jelentésében a mesterséges intelligencia térnyerésére is kitér: a tanulmányban hangsúlyozza, az MI-vel foglalkozó vállalatokat meg kell gátolni abban, hogy szerzői jogi védelem alatt álló tartalmakat jogosulatlanul dolgozzanak és használjanak fel.
Victoria Oakley-t, az IFPI vezérigazgatója elmondta, a kiadók munkája hozzájárul ahhoz, hogy az EU zeneipara megtartsa vezető szerepét, ugyanakkor felhívja a figyelmet annak a kockázatára, hogy az uniós piac lemaradhat a versenyben.
„A politikai döntéshozók akkor tudnak segíteni, ha jól működő belső piacot biztosítanak, jogbiztonságot és védelmet nyújtanak a zenei jogtulajdonosoknak, illetve felelős és etikus mesterséges intelligencia fejlődéséhez járulnak hozzá.”
– emelte ki Oakley.
