2024. július 22. – 15:56
Ahogy egy ideje minden évben, a ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért egyesület idén is egy hosszú tanulmányban összesítette a 2022–2023-as időszak fontosabb zeneipari adatait. A zeneipari szervezetek közös tanulmányából a 8–14 év közötti fiatalok zenei szokásairól is sok mindent megtudhatunk.
Nehéz kenyér
Nem meglepő, hogy a 2023-as év a zeneiparban is azokról a meghatározó jelenségekről szólt, mint a közéletben, hangsúlyos volt többek között az infláció és a mesterséges intelligencia (MI) egyre nagyobb térnyerése is. Utóbbival kapcsolatban a tanulmány úgy fogalmaz, „a zeneipar a kitettsége és érzékenysége miatt össztársadalmi előjelzőként szolgál”. A tanulmány egyik fontos fejezete a zenészek körében végzett, 639 zeneipari szereplő megkérdezésével elkészült online kérdőív, amiben rákérdeztek többek között a mindennapi megélhetés nehézségeire is.
„A válaszok alapján a COVID-19 járványt követően nem sikerült a szakma talpra állása, sokan rosszabbul élnek, mint 2019-ben,
többségüknek a megnövekedett zenei költségek mellett nem sikerült árképzésükben követni még az infláció mértékét sem” – állapítja meg a tanulmány. A válaszok alapján jól látszik, hogy a kata kivezetése nem segített az iparágon, ugyanis a megkérdezettek „több mint fele nem vállalkozási keretek között vagy alkalmazottként vett részt a zeneipari munkában”. Érdekes adat, hogy a válaszadók zömének nincs zenei végzettsége, az előadók 34, a dalszerzők 41, az egyéb zenei szereplőknek pedig a 40 százaléka hivatalos képzettség nélkül dolgozik az iparban.
Az MI-vel a többség szkeptikus, a válaszadók 96 százaléka nem használ ilyen eszközöket, 73 százalékuk pedig a jövőben sem tervezi, a többségnek pedig szimplán nincsen rá szüksége. A válaszadók harmada rendkívül szkeptikus a technológiával kapcsolatban, szerintük egyenesen megöli a kreativitást. A mesterséges intelligenciát övező bizonytalanság is kiütközik a felmérésből, az így készült zenék mindössze 28 százalék szerint felismerhetők.
Mi újság a koncerten, koncerteken?
A tanulmány élőzenén az összes könnyűzenei koncertet és a 2 óránál rövidebb DJ-fellépéseket érti. Habár laikusként az ember azt gondolná, hogy ez az a szegmens, ahonnan az előadók és zenekarok még a leginkább tehetnek szert némi bevételre, az adatokból az látszik, hogy ezen a téren sem túl rózsás a helyzet. Hiába épült újra a rendezvényipar e része, még mindig messze van a Covid-járvány előtti évektől:
2022-ben a 2019. évi fellépések számának mindössze 80 százalékát regisztrálták.
A nagy képet nézve kijelenthető, hogy az élőzenei koncertek legnagyobb megrendelői a különféle önkormányzatok, hiszen a fellépések legjelentősebb része ingyenes koncert, azaz jellemzően falunap, vagy valamilyen egyéb városi, települési esemény. Koncertezés tekintetében a nyári hónapok, a fesztiválszezon időszaka a legerősebb, de 2022-re jóval arányosabban oszlottak el az élő fellépések, mint a korábbi, közvetlenül a Covid utáni időszakban.
Ha a koncertek földrajzi eloszlását nézzük, ismét nem fogunk meglepődni, Budapest minden szempontból piacvezető: 2022-ben az élőzenei események 24 százalékát a fővárosban tartották, az összes többi városban megrendezett esemény együttvéve 29 százalékot tesz ki. Az összes élőzenei esemény 31 százaléka községekben zajlott. Külön érdekesség, hogy legkevésbé a megyeszékhelyek rendeztek élőzenei eseményeket, mindössze 16 százalékuk zajlott ilyen helyszíneken. Budapestet a rangsorban Pest vármegye követi, a harmadik pedig Veszprém vármegye lett.
A zeneszerzők és előadók is a fővárosban találhatók meg a legnagyobb számban, előbbiek 34, utóbbiak 52 százaléka Budapesten él és alkot. A vizsgált időszakban az EJI-hez és az Artisjushoz regisztrált új szerzők 34, az új előadóknak pedig 40 százaléka budapesti.
A jövő zenéje
A felmérésben minden évben helyet kap a lakosság zenehallgatási szokásainak mérése is, idén a 8–14 év közötti korosztályt vizsgálták több mint 2000 gyerek részvételével, akik a szüleik felügyelete mellett válaszoltak a kérdésekre. Kiderült, hogy a gyerekek fele rendszeresen hallgat zenét, 41 százalékuk ráadásul videóklippel együtt.
Ennél váratlanabb, de mindenképpen jó hír, hogy a fiatalok magyar zenéket is hallgatnak, 10-ből 6-an ráadásul nem is különböztetik meg a külföldi és a magyar zenéket. Aki mégis különbséget tesz, az azért választja a magyart, mert értelemszerűen könnyebben azonosul a szöveggel.
A tanulmány vizsgálta a különbséget azok között a gyerekek között, akik azt válaszolták, hogy kizárólag, vagy inkább magyar zenét hallgatnak. A külföldi zenét preferálókhoz képest az ezt választók szülei valamennyire fiatalabbak és kevésbé képzettek, családjuk anyagi helyzete nehezebb, jellemzőbb, hogy van testvérük, és kisebb hányaduknak van saját okostelefonja.
A korosztály tagjai jellemzően otthon, az okostelefonjukon hallgatnak zenét, a választott platformjuk pedig túlnyomó részt a YouTube. A gyerekek többsége, 62 százaléka, leginkább barátaitól, osztálytársaitól származó impulzusok hatására választja ki, hogy mit hallgasson, de sokan vannak, akiket a szüleik, vagy a különböző zenei alkalmazások ajánlói befolyásolnak. Elenyésző viszont a tanárok, oktatók szerepe a kérdésben, a megkérdezettek mindössze 7 százaléka válaszolta azt, hogy ők befolyásolnák a zenei ízlésüket.
Kiderült az is, hogy a gyerekek kedvence előadója Azahriah, a top 10-es listájukon pedig rajta van még Manuel, Majka és Billie Eilish is. Meglepetés, hogy olyan, előadók is befértek a fiatalok kedvencei közé, mint Shakira (a 2. helyen végzett náluk) vagy Eminem, aki a hetedik helyet szerezte meg.
A tanulmányt közlő ProArtot az Artisjus, az Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI) és a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége (Mahasz), a Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete (FilmJus) és a Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület (Hungart) közösen alapította.
