Nem éreztem még magam olyan kínosan, mint az új Palvin Barbi keresése közben

Vasárnap este vetítették az első részét a TV2 új tehetségkutatójának, amelyben a 22 évadot megért America's Next Top Model mintáját követve választják ki azt a lányt 16 versenyző közül, akiből topmodell lehet.

„Palvin Barbi-szintre szerettem volna eljutni, mint minden modell, szóval hát itt vagyok, tömören-röviden ennyi”

– mondja a Next Top Model Hungary első, szereplőválogatással kezdődő részében az egyik jelentkező, akiről annyi például kiderül, hogy korábban mézkirálynő volt. Az egész első részből pedig összesen még két dolgot tudunk meg a modellkedésről. Az egyik zsűritag szerint például a „a képeken bárki lehetsz”. De az egyik versenyző definíciója alapján azt is megtudhattuk, hogy „itt nem számít, honnan jöttél, hogy nézel ki, minden álmodat meg tudod valósítani”. Igazából három dolgot tudtunk meg a műsorból, mert a harmadik tanulság az adást végignézve az, hogy a fenti két állítás nem igaz.

Attitűd a nagykönyvbe írva

A zsűri szerepe a reality koncepciójához hasonlóan elég homályos. A négy zsűritag között van szupermodell (Axente Vanessza), mogorva fotós (Tombor Zoltán), divattervező (Merő Péter) és saját vállalkozást indító korábbi modell (Tomán Szabina) is, karrierjüket gyorstalpalókban ismerjük meg a műsorban. Csak az nem derül ki róluk, hogy mit keresnek itt, pláne úgy, hogy az első adás második felében tényleg csak annyi a funkciójuk, hogy a Néprajzi Múzeum előtt ülnek. Ezen túl még annyi történik velük, hogy a műsor első felében kiállnak eléjük a lányok, ők pedig elmondják, hogy a jelentkezőknek megvannak-e az adottságaik és a megfelelő attitűdjük. Bármit is jelentsen mindez.

A műsor feladata pedig elvileg az lenne, hogy betekintést engedjen a modellkedés kulisszái mögé, és megmutassa, mennyi munka van ebben a világban, végül azonban ebből semmit nem látunk. Hallunk ugyan olyan mondatokat, hogy valakinek az „adottságai születetten megvannak”, vagy hogy „ez a profil nem az a profil, ami a nagykönyvben meg van írva”, de joggal keletkezhet hiányérzet a nézőben. Nem értjük, hogy mi alapján választották ki a lányokat, és az sem világos, hogy mit csinálnak a műsorban azonkívül, hogy elvinnék a fődíjat jelentő 10 millió forintot.

A műsor válogatókat bemutató részében olyan lányok állnak fel a színpadra, akik mind azt bizonygatják, hogy abszolút alkalmasak a modellkedésre. Azért, mert magasak, mert szeretik a kamerát, vagy szimplán csak azért, mert ez a gyerekkori álmuk. Annyira követhetetlen az érvelésük, hogy

valószínűleg csak az olyan pillanatok tartják ébren a nézőt, amikor hirtelen Érik a szőlőt kezdenek el énekelni a lányok, vagy amikor olyan jelentkező érkezik, aki egy évig a büntetés-végrehajtásban dolgozott.

„Van rá mód, hogy átöltözz és megnézzük a lábadat?” – hangzik el egy ponton a mindannyiunk életében gyakran előforduló kérdés. A kérdés szakmailag releváns lehet, mégis nagyon hamar feszengeni kezd a néző, ahogy egyre több nő kerül a húspiac mérlegére. Olyan érzés ez, mint amikor hármasban maradunk egy veszekedő párral: semmi közünk hozzá, semmit nem értünk, és nekünk kellemetlen a jelenet.

Ez az érzés pedig nem változik azután sem, hogy az afrikai jelentkezőt a kedvenc magyar ételéről kérdezi a zsűri, majd magyarul válaszolnak neki úgy, hogy az igent lefordítják „yes”-re. A műsor egyetlen őszinte és szórakoztató eleme az, amikor megjelenik a válogatáson egy modell coach, Rachel, aki láthatóan nem túl jó, mégis modelliskolát visz. Őt villámsebesen ejti ki a zsűri.

Ilyen karakterekkel akár még izgalmas is lehetne az Ördög Nóra által vezetett műsor, de hamar kiderül, hogy a válogató mindössze a műsoridő első felét vitte el. Elmegy egy óra, és már kész is vagyunk, megvan a versenyre kiválasztott 16 lány.

Lelki sérülések magas sarkúban

A legnyomasztóbb eleme a műsornak az, hogy milyen sok jelentkező kezdi azzal a bemutatkozását, hogy kontrollmániás vagy érzelmi bántalmazó valamelyik szülőjük. Nem ők fogalmaznak így, csak azt mondják, hogy a szüleiknek szeretnének bizonyítani. „Anya azt mondja majd, hogy ezért kellett volna dupla, tripla lejárás a kondiba” – derül ki az egyik lányról, akit az anyja randizni sem engedett, mert szerinte a modellkedés fontosabb a szerelemnél. Egy másik jelentkező közben arról beszél, hogy az apja semmibe veszi őt. És egy ponton felbukkan egy harmadik lány is, akinek konkrétan az egyik zsűritagtól van – a saját fejében legalábbis – kisebbségi komplexusa.

A zsűri, amennyire lehet, jól kezeli ezeket a helyzeteket azzal, ahogy azt mondogatják a lányoknak, hogy ne másoknak, hanem maguknak bizonyítsanak. A versenyzők is empatikusak egymással, mindenki, aki ebben a műsorban van, remek tagja lenne egy aranyos és kedves lánybúcsús csapatnak a bulinegyedben. A baráti idillt mégis megtörik olyan mondatok a zsűritől, mint hogy:

• „Kicsit fogyasztanálak, de a szerkezet tetszik.”
• „Ha ki tudjuk domborítani ezt az ázsiai-szerűségedet és a jó alakodat, akkor én igent mondok.”
• „Ez a nő ezzel a fenékkel, ezzel a combbal releváns-e?”
• Illetve visszatérő viccelődés megy azon a szellemes mondaton is, hogy „túl okos vagy modellnek”.

Így maga a zsűri cáfolja paradox módon a műsor azon állítását, hogy a modellkedésben bárkiből bármi lehet. A Next Top Model Hungary így arra elég csak, hogy felvillantson egy szubjektív mérőkkel üzemelő szakmát, aztán nagykönyvre meg született tehetségekre utaló mondatok bedobálásával magára is hagyja a nézőt ebben a világban.

Így viszont a legkevésbé sem érdekes, hogy a műsorban lévő lányok a cipőktől vagy a lépcsőktől félnek-e jobban, vagy hogy mit szólnak a villához. Az egész reality erőltetett, még a versenyt végül feladó, endometriózisos nő kálváriáját is húsz percig nyújtják, hogy legyen valami dráma.

A versenyzők külön kamerába beszélős megjegyzéseinek, a versenyt megelőző izgalmak felidézésének is csak egy célja van, az, hogy legyen valami, bármi, ami kitölti a műsoridőt. Más okot legalábbis nehéz elképzelni arra, hogy miért kell egy versenyzőről megtudnom, hogy nem ápol túl jó viszonyt a lépcsőkkel, egy másikról meg azt, hogy mit gondol egy olyan jelenetről, aminél ott se volt. (Molnár Réka)

Az amerikai verzióban még fegyverrel is pózoltak

Nem ez az első kísérlet arra, hogy Tyra Banks műsorát Magyarországon is kipróbálják. 2006-ban Vámosi Viktória műsorvezetésével futott a Viasat 3-on egy vérszegény verzió az amerikai műsorból. A reality összes manipulatív elemével felruházták akkor a magyar Topmodell leszek-et: volt áskálódás a villába zárt lányok között, eszetlen kalóriaszámolgatás, és mivel 2006-ot írtunk, sajnos a zsűri részéről is elhangzottak sértő megjegyzések.

Az a műsor nem hozta meg a várt népszerűséget, mai szemmel nézve pedig elég elkeserítő, hogyan erősíthették fel a fiatal lányokban a zsűri kritikái az evészavart. A feladatok közé tartozott a kisbabával pózolás, de le kellett nyűgözni a zsűrit aranyra festett testtel és fegyverrel is a kamera előtt. A műsor győztese Nagy Réka lett, akiből nem lett szupermodell, de szerepelt az Aranyéletben, és kapott riporteri pozíciókat a TV2-nél. A műsorban tűnt fel még Iszak Eszter is, aki a tehetségkutatónak köszönhette későbbi Viva TV-s szerepléseit.

Az America's Next Top Model 2018-ig futott, azóta nincs hír a formátum felélesztéséről, gyaníthatóan az olyan botrányos pillanatoknak köszönhetően, amikor például a lányoknak hajléktalanokkal kellett pózolniuk szakadt ruhában. De volt olyan fotózás is a műsorban, ahol Michael Jacksont kellett alakítani, ami azt jelentette, hogy egyes modellek bőrét sötétre festették, míg más modelleket világos bőrben tüntettek fel.

Néha ráadásul tényleg embertelen körülményekre kényszerítették a modelleket. Akadt olyan feladat, ahol két inga között kellett tipegni a kifutón, és a zsűri alig várta, hogy a mázsás korong eltalálja a modelleket, de volt olyan eset is, hogy egy lányt ki kellett menteni a fagyos medencéből, mert görcsben állt a teste a hidegtől.

Nagy felháborodást váltott ki az egyik versenyző, Kenyah fotózása is. A modell hiába jelezte a fotósnak és a zsűrinek, hogy a férfi modell fogdosta őt, és a fülébe nyögdécselt, a stábot mindez nem érdekelte. Tyra Banks válasza is csupán annyi volt, hogyha a modellt zaklatás éri fotózás közben, akkor sem állíthatja le a munkát, hiszen a férfiakat női fortéllyal kell arra terelgetni, hogy ne fogdossák őket.

A modelles reality műfaja tehát már eleve problémás műfajnak számít, a TV2-s új évad első része alapján pedig arra következtethetünk, hogy ezúttal egy finomított, lépcsőn lesétálós kihívásokról szóló verziót kapunk. (Szente Katica)