Marsalkó Dávid gyerekkora óta zeneszerető ember, édesapja révén lett Frank Zappa-rajongó, majd a kilencvenes években a hiphop rabja lett, mert az jelentette az elszakadást a szülei zenei kultúrájától. Édesanyja sokáig kételkedett a zenei karrierjében, ezért is volt fontos pillanat, amikor felhívhatta a telt házas Budapest Park-koncerten a színpadra. A Telex Afterben arról is beszél a Halott Pénz frontembere, hogy miért tartja normálisnak, hogy első saját számaihoz képest ma már nem olyan dühösek a szövegei. Szóba kerül még az is, mennyire ment a rivalizálás a Punanny Masiffal, és hogy miért a hosszú távú siker igazán a mérvadó a zeneiparban.
A 2004 óta működő Halott Pénz ma már megkerülhetetlen szereplője a hazai könnyűzenei életnek. A zenekar Marsalkó Dávid szólóprojektjeként indult, 10 éve pedig zenekarrá nőtte ki magát. Az After adásában az előadó arról mesélt, hogy azt sem gondolta volna, hogy a produkció 20 évig kitart.
„A zenélés azért nem feltétlenül arról szól, hogy ebből mész nyugdíjba, és hogy egy pár éven túl is tudsz hozni egy szintet. Ez egy nagyon gyorsan változó piac, teljesen más dinamikája van, mint mondjuk cipőt vagy fogkrémet árulni. Egyrészt hálás is vagyok érte, másrészt meg nagyon büszke is vagyok rá, hogy ilyen sok éve sikeres a Halott Pénz. És ez azért is érdekes, mert a zeneipar, a platformok, a zenehallgatási szokások rengeteget változtak időközben. Én még Myspace-re töltögettem föl számokat anno, és hiphop fórumokban terjedtek a dalok. Gyakorlatilag az első Youtube-generáció vagyunk, ma viszont már teljesen más a világ, sokkal több ember használja az internetet napi szinten. Pozitív történetnek tartom, hogy még most is itt ülünk, és van miről beszélgetni ennyi év után. Nagyon kiváltságos a helyzetünk.”
Marsalkó Dávid 2010-ben adta ki második lemezét, akkor még szólóprojektként. A Fogyasztás előtt felrázandó című albumról az Angard és a King kong és népszerű lett. Ez a lemez még sokkal karcosabb és szókimondóbb volt a jelenlegi Halott Pénzhez képest.
„Van ez a mondás, hogy ha 40 évesen is punk vagy anarchista vagy, akkor nem biztos, hogy jó úton jársz. Nem azt mondom, hogy más ember lettem az évek során, de az is biztos, hogy ennyi év alatt az ember sokat változik. Teljesen más egy 20 éves srác, meg egy 39 éves, családos ember. Hozzáteszem, hogy ezt az egész feszültséget, ami akkor bennem volt, meg amiből táplálkozott az album, kiadtam magamból. Az, hogy sikeressé vált a zeném, az a lelkemben hozott egyfajta kisimultságot. Ha ennyi idő után nem simul ki a lelked valamilyen szinten, akkor az nem jó.
Én nagyon nem szeretnék még mindig az a huszonéves srác lenni, aki eszméletlen borúsan látja a jövőjét, és tele van kérdőjellel”
A 2013-as Szólj Anyunak, hogy a városban vagyok lemez már Járai Márkkal készült. Arra a feltevésre, hogy ma már egy koncerten többet lehet hallani Járai hangját az övénél, Marsalkó így reagált:
„Ez koncepció kérdése, attól függ, mi áll legjobban a dalnak. Természetesen Márk egy kulcsfigura az egész produkcióban, és pont emiatt nem klasszikus rap a zenénk. Sohasem volt rapper öntudatom” – mondta el az adásban Marsalkó.
Nézd, anya, ennyien járnak Halott Pénz-koncertre
„A mi generációnkban a rapzene volt az új dolog. Minden generációnak meg kell találni a saját hangját, meg kell találni azt a dolgot, amivel leválasztják magukat egy kicsit a szüleik generációjáról. Nekem a rapzene meg a hiphopkultúra volt az, amivel a szüleink generációja nem tudott mit kezdeni. Általában a domináló zenei műfajok változása mögött is az van, hogy a fiatalok egyszerűen csak mást akarnak hallgatni, máshogy akarnak rajongani, mint a szüleik, és ez így természetes. Én gyerekkoromtól kezdve Led Zeppelint, Frank Zappát és Európa Kiadót hallgattam.”
Bár szüleitől komoly zenei ismereteket szerzett, anyukája kételkedett abban, hogy a Halott Pénz az egyik legnépszerűbb magyar zenekar lesz:
„Apukám meg anyukám között az volt sokáig a különbség, hogy apu az elejétől kezdve nagyon támogatott, ő fotóművész, állandóan művészi közegben mozgott, imádja a zenét, és akkor is segített, ha mondjuk gitárosra volt szükségem. Azt nem tudom száz százalékig állítani, hogy hitt benne, de játszotta azt a szerepet, hogy ő segít, támogat. Anyukám nagyon szkeptikus volt ezzel az egésszel, ő a tradicionálisabb szakmákban hitt. Ma már nem ügy, hogy számítógépen csinálsz beateket, de anyukám generációjának ez még idegen volt. Ezért is volt nagyon fontos, amikor 2015-ben az első telt házas Budapest Park-koncertünket adtuk, mert elhívtam anyukámat, felhívtam a színpadra, és mondtam neki, hogy nézd, anya, ennyien járnak Halott Pénz-koncertre. Ez fontos pillanat volt számomra.”
Pécs kulturális pezsgése mai napig inspirálja a zenekar tagjait, Otthon című dalukban meg is fogalmazták, mit nyújtott nekik a város. A szintén Pécsről származó zenekarral, a Punnany Massiffal majdnem egy időben időben indult be a karrierjük, a két zenekar közti rivalizálásról így mesélt Marsalkó:
„Amikor a Halott Pénz szerintem már jobban ment, akkor éreztem náluk egyfajta rossz érzést, beszólogatást. Nagy produkcióról van szó, nem mindenkinél fordult elő, de voltak ilyen hangok. Mai napig is szerintem vannak olyan szereplői a zeneiparnak, akik sértve érezték magukat attól, hogy a Halott Pénz felülmúlta a sikerüket. De például ott van Felcser Máté, akivel a mai napig nagyon jó a kapcsolatunk, nagyon csípem őt. Én azt gondolom, hogy egy egészséges rivalizálás kell.”
Ennél a témánál fejtette ki a Halott Pénz frontembere azt is, hogy miért nem sprintversenyként kell értelmezni az előadók sikerességét.
„A zeneipar szerintem nem atlétikai verseny. Nem az a legjobb, aki a legtöbb jegyet adja el, ez nem így működik. Kicsi piac a magyar, viszonylag kevés embert kell sok zenekarnak, sok produkciónak megfognia. Én azt tapasztaltam, hogy a zeneiparban egy dimenzió van, ami igazán számít, és az a hosszú táv.
Ha hosszú távon működik egy-egy dal vagy egy-egy produkció, szerintem az az igazi győztes. A Piramistól a Ha volna két életemet még mindig éneklik az emberek. Ez fontos igazán a zenénél.”
A zenekar karrierje különösen 2015-től ívelt felfelé, de a siker magával hozta a kételyeket is a Halott Pénz jövőjét illetően.
„Nagyon érzem a lendületet, és nem feltétlen magam miatt. Inkább azért, ahogy az emberek éneklik a dalokat. A koncerteken a nézők tekintetében azt érzem, hogy még nagyon a szívükben van a produkció. Ez nagyon-nagyon motivál. Az elmúlt tíz évben azért többször majdnem abbahagytam vagy háttérbe vonultam, de mindig valahogy visszakanyarodtam oda, hogy én ezt akarom csinálni.”
Az adásban szóba kerül még:
- Marsalkó két közös dala Mr. Bustával
- A szakma rosszindulatú megjegyzései
- Miért zavarja, hogy a Halott Pénzt nem kapták úgy fel a Puskás Stadion bejelentésénél, mint Azahriah-t
- Hogyan kerültek Mészáros Lőrinc bankjának ünneplésére fellépőként
- Milyen pozícióban dolgozott a Ludwig Múzeumban
- Hogyan kamatoztatta marketingterületen szerzett tudását a zenekaránál
- Miért nem volt kiadónál a Halott Pénz
- Hogyan látja most Pécs kulturális szerepét
Az interjúban szereplő idézeteket az olvashatóság érdekében szerkesztve közöltük. A teljes beszélgetés meghallgatható a Telex After legújabb adásában.
Ennek az interjúnak az elkészülésekor fizetett együttműködés keretében az Alrite beszédfelismerő (speech-to-text) alkalmazást használtuk.