Magyarország is támogatta, így az EU megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával

Az Európai Unió valamennyi tagállama megállapodott abban, hogy megkezdik a tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával az uniós csatlakozásról – jelentette be csütörtök kora reggel Julia Szviridenko ukrán miniszterelnök, írja a Reuters.

Ez az első tárgyalási klaszter hivatalos megnyitásának előkészítését jelenti.

„Fantasztikus hír” – írta az X-en Julia Szviridenko. „Egy lépéssel közelebb kerültünk az EU-tagsághoz: határozottan haladunk célunk felé.”

Az EU soros elnökségét betöltő Ciprus X-en közölte, hogy megkezdte az előkészületeket a jogállamiságot és a demokratikus normákat érintő első tárgyalási sorozatról. A cél az, hogy az első tárgyalási klasztert akár már június 15-én, egy luxembourgi EU-miniszteri találkozó alkalmával hivatalosan is megnyissák.

Az Európai Unió már 2024 júniusában megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, azonban az érdemi egyeztetések elindítását Magyarország vétója akadályozta. A helyzet azután változott meg, hogy áprilisban kormányváltás történt Magyarországon.

Magyar Péter miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy Budapest és Kijev megállapodásra jutott az ukrajnai magyar kisebbség jogainak bővítéséről. Az egyezség kiterjed a nyelvi, oktatási, kulturális és politikai jogok megerősítésére, valamint arra, hogy a mintegy 100 ezer fős kárpátaljai magyar közösség anyanyelvén tanulhasson, magyar nyelven tehessen vizsgát, és használhassa nemzeti jelképeit. Kijev vállalta, hogy a vállalásokat jogszabályokban és az uniós csatlakozási akciótervben is rögzíti.

Magyar Péter közölte: amennyiben Ukrajna teljesíti a vállalt feltételeket, Magyarország támogatni fogja az első tárgyalási klaszter megnyitását. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Budapest továbbra sem támogatja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását, és szükség esetén népszavazást is tarthat a kérdésről.

Az első tárgyalási klaszter a jogállamisággal, az igazságszolgáltatás reformjával, a demokratikus normákkal és a közigazgatás működésével kapcsolatos fejezeteket foglalja magában. Az EU-csatlakozási tárgyalások összesen hat klaszterre és 35 fejezetre tagolódnak, lezárásuk pedig rendszerint hosszú éveket, esetenként évtizedeket vesz igénybe. A folyamat sikeres befejezése nem garantált. A csatlakozási folyamat minden további lépéséhez az Európai Unió mind a 27 tagállamának egyhangú jóváhagyása szükséges – írja az MTI.

Az Orbán-kormány alatt egyhangúlag tagjelöltnek nyilvánították Ukrajnát 2023 decemberében (a politikai döntéskor Orbán Viktor egy időre tudatosan elhagyta a termet, ettől még a döntést beleírták az egyhangúlag jóváhagyott végkövetkeztetésekbe). 2024 júniusában egyhangúlag döntöttek az EU tárgyalási keretéről, azaz arról, hogy mit akar az EU elérni a csatlakozási tárgyalásokon, Szijjártó Péter akkori külügyminiszter kijelentése szerint ebbe minden magyar feltétel belekerült. Utána már összeültek egyszer Ukrajnával, de az érdemi tárgyalások az első fejezetcsoport megnyitásával kezdődhetnek el, miután az Európai Bizottság felmérte az ukrán és az uniós joganyag közötti különbségeket. Ezzel 2025 szeptemberére végeztek, Szijjártó már 2025 februárjában az első fejezetcsoport blokkolásáról beszélt.