Borús hangulatú találkozó zajlott április 14-én délelőtt a fővárosi Orczy tér közelében lévő Polgárok Házában. A Fidesz egyéni képviselőjelöltjei gyűltek ott össze mindössze két nappal a párt számára katasztrofális eredménnyel végződött választás után, amely sokuknak az országgyűlési karrierjük végét is jelentette.
Mivel többeket váratlanul ért, hogy több ciklus után kiestek parlamentből, az épület földszinti, fehérre festett, puritán módon berendezett termében nyugtalanul fészkelődve várták a pártvezetést. Magyarázatot vártak tőlük arra, hogyan történhetett meg mindez.
Hamarosan azonban csalódniuk kellett. Az előttük álló, dobogószerű emelvényre felvonult vezetők – Orbán Viktor pártelnök, Orbán Balázs kampányfőnök és Kubatov Gábor pártigazgató – ugyanis teljesen másról kezdtek el beszélni.
Elsőként a pártelnök szólalt meg, és arról beszélt, hogy a vereség miatt újra kell gondolni a Fidesz helyzetét, többek között a frakció összetételét is. „Lehetett érezni, hogy Orbán agya a jövőn járt, hogy majd hogyan lesz” – mondta az egyik jelenlévő, aki szerint a pártelnök ehhez képest a vereség súlyával nem foglalkozott érdemben. „Olyanokat mondott, hogy voltunk már ellenzékben, ő már látott ilyet” – fogalmazott a forrás.
Többen akkor kapták fel a fejüket, amikor Orbán arról kezdett el beszélni, hogy a jelenlévők gondolják át, a jövőben is vállalják-e a választókerületi (vk) elnöki pozíciót. Ez az egyik legfontosabb tisztség a pártban, jellemzően a vk-elnökök szoktak lenni az egyéni jelöltek is a saját választókerületükben. Miután Orbán felvetette ezt a témát, azt hangsúlyozta, hogy az ellenzéki lét miatt „kevesebb lesz a mozgástér”. Ezért aki úgy dönt, hogy továbbra is vk-elnök marad, annak ezt saját erőforrásból kell megoldania. A politikusok közül erre többen felszisszentek, mert nem értették, hogy 16 év kormányzás után a pártnak miért nincs erre elegendő forrása.
A rossz hangulatot fokozta Orbán Balázs prezentációja, aki két nappal a súlyos vereség után is a pozitívumokra fókuszált. Azt mondta, hogy a Fideszre leadott szavazatszámmal győzhettek is volna, ha nem ilyen magas a választási részvétel. Sokan azon döbbentek meg igazán, hogy a kampányfőnök mindenkit megdicsért, még a kormányközeli közvélemény-kutatókat is. „Ők is jól teljesítettek, csak épp nem találták el az eredményt” – mondta az egyik jelenlévő szerint Orbán Balázs arra utalva, hogy a Fideszhez közeli kutatók végig a párt előnyét mutatták nyilvános méréseikben. Erre többen is gúnyos röhögéssel reagáltak.
Ezt követően Kubatov Gábor a rá jellemző halk beszédstílusával próbált rendet tenni a teremben. Több jelenlévő némileg fenyegetőnek élte meg, hogy Kubatov arról beszélt, mindenki szálljon magába, és gondolja át, miben hibázott. Majd hozzátette: aki vállalja a vk-elnökséget ellenzékben is, annak továbbra is keményen kell dolgoznia, és végre kell hajtania a feladatokat. Arra is kitért, hogy a Tisza-kormány alatt hatósági vizsgálatok várhatnak a fideszesekre, ezért felszólította őket, hogy a kényesebb információkat töröljék az adathordozóikról.
Orbánék ezzel le is akarták zárni a megbeszélést, jelezve, hogy az egyéni jelöltek majd egy másik alkalommal fejthetik ki a véleményüket. Akadtak azonban néhányan, akiknek ez nem tetszett, és ezért szólásra jelentkeztek. Közéjük tartozott a Bács-Kiskun megyei Font Sándor, aki torokfájásra hivatkozva nem akart a széksorok között állva beszélni, ezért kisétált a pártvezetés asztala mellett álló mikrofonállványhoz. Itt perceken keresztül arról beszélt, hogy mélyebb szembenézésre és önkritikára lenne szükség. „Orbán arcán látható volt, hogy nem örül Font szavainak” – mondta az egyik jelenlévő.
Utána Ferencz Orsolya, a párt VIII. kerületi képviselőjelöltje is a mikrofonhoz ment. Mivel a politikus a választás után szokatlanul éles, a Fidesz belső morális állapotát bíráló megjegyzést is tett, komoly figyelem övezte a hozzászólását. Ferencz arról beszélt, hogy történelmi vereséget szenvedtek.
„Ezért, ha valaki beül a parlamenti patkóba, az a pokolba ül be”
– mondta az egyik résztvevő szerint arra utalva, hogy a kis létszámú Fidesz-frakciót óriási nyomás alá fogja helyezni a Tisza. Emiatt szerinte a frakciót kizárólag olyan politikusokból kéne összeállítani, akik minél kevesebb támadási felületet szolgáltatnak a Tiszának.
Ferencz a mellette ülő pártvezetésnek címezve komoly kritikákat fogalmazott meg. „Orbán Balázsra nézve elmondta, hogy köszöni az elméleti eszmefuttatásait, de azok senkit sem érdekelnek” – mondta az egyik résztvevő, aki szerint Ferencz azt ajánlotta a kampányfőnöknek, hogy inkább nézzen rá az eredményjelzőre. Kubatovnak pedig azt mondta, köszöni, amit eddig a pártért tett, de „ne fenyegessen senkit”. Továbbra is Orbánékhoz beszélve hozzátette azt is: nem azoknak kellene értékelniük a vereséget, akik előidézték azt. A politikus a beszéde végén nagy tapsot kapott.
A kampány irányításában vezető szerepet játszó Szentkirályi Alexandra úgy érezte, nem hagyhatja szó nélkül az elhangzottakat. Ferencznek címezve a mondanivalóját arról beszélt, hogy „büszkén fog beülni a parlamenti pokolba”. Majd szintén Ferenczre utalva azt mondta, a vereséghez hozzájárult, hogy az egyes jelöltek nem végezték el a munkájukat. Ezt a megjegyzését a teremben ülők közül többen is nemtetszéssel fogadták.
Szentkirályi után mások is felszólaltak, ők vagy Ferenczhez hasonló véleményeket fogalmaztak meg, vagy pedig a VIII. kerületi jelöltet kritizálták. A további hozzászólások után, az egyre inkább parttalanná váló, mintegy két és fél órásra nyúló összejövetelt berekesztették.
A feszültség azonban nem oldódott a következő napokban sem. Április 16–17-én Kubatov Gábor pártigazgató, Kövér László választmányi elnök, Semjén Zsolt KDNP-elnök és Lázár János irányításával zajlottak azok a beszélgetések, ahol külön-külön megkérdezték az egyéni jelölteket, hogy vállalják-e a vk-elnökséget. Több ilyen találkozó is konfliktusos hangulatban zajlott. A pártvezetés képviselői ugyanis – több forrás szerint – elutasítóan fogadták azokat a kritikákat, amelyek szerint ők nem akarják levonni a vereség tanulságait. Több résztvevő szerint egy alkalommal még az is előfordult, hogy Kövér László nem fogadta a kritikákat megfogalmazó egyik fideszes kézfogását.
Történetének egyik legsúlyosabb válságát éli ezekben a hetekben a párt, amely megosztott annak kérdésében is, hogy mi legyen Orbán Viktor szerepe a jövőben. Több magas rangú politikus is úgy véli, Orbánnak távoznia kell a párt éléről, morálisan ugyanis annyira megroppant a Fidesz, hogy vele reménytelen a talpra állás. Közben nyíltan ezt nem merik feszegetni, egyrészt Orbántól, másrészt a hozzá hű szavazótábortól tartva.
A választási kampány során azonban Orbán még magabiztos volt, és a legrosszabb forgatókönyvként azt tudta elképzelni, hogy ha el is veszti a választást, viszonylag hamar vissza tud majd térni a hatalomba. Egy vele kapcsolatban álló forrás szerint a miniszterelnök tavaly nyáron még arról beszélt, hogy egy választási vereség esetén végignézi majd a nyári focivébét, őszre pedig már számára kedvező politikai klíma alakul ki. Úgy vélte ugyanis, Magyar Péter annyira tapasztalatlan, hogy vele ellentétben nem fog tudni kormányozni. Orbán azonban azzal nem számolt, hogy a Tisza végül kétharmadot szerez, ezzel pedig nekiáll lebontani az Orbán-korszak hatalmi struktúráit.
A Direkt36 közel húsz, a párt működésére rálátó – a téma érzékenysége miatt névtelenséget kérő – forrással beszélgetve kutatta azt, hogy mi zajlott a Fideszen belül a választást megelőző egy évben. Ezekből a beszélgetésekből az derült ki, hogy a Fideszt nem igazán érdekelte, milyen társadalmi folyamatok vezettek a Tisza megerősödéséhez. A rivális párt felemelkedését technológiai okokra vezették vissza, például arra, hogy Magyar Péter náluk ügyesebben kezelte a Facebookot. Hiába derült ki számukra is, hogy a közösségi média uralására kitalált kísérleteik nem működnek, hatalmi és anyagi okokból továbbra is kitartottak ezek mellett. Miután a sokmilliárdos osztogató intézkedéseik hatástalannak bizonyultak, pártpolitikai okokból tovább élezték az Ukrajnával való feszült viszonyt. És még az utolsó pillanatban is azt hitték, van esélyük arra, hogy hatalomban maradjanak.
Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója a Direkt36 megkeresésére azt írta, hogy Orbán „megértően” viszonyult Ferencz Orsolya kritikáihoz, Font Sándornak pedig „régi barátja és tisztelője”. Havasi „szamárságnak” nevezte, hogy Orbán a legrosszabb forgatókönyvnek azt tartotta, hogy ha el is veszti a választást, utána hamar vissza tud majd térni. Orbán Balázs és Kubatov Gábor nem reagált a megkeresésünkre.
I. Túlterheléses támadás
2025 elejére egyre frusztráltabb lett az a 15-20 fős csapat, amely a Fidesz Lendvay utcai székházának második emeletén dolgozott egy nagy üvegfallal elválasztott, egybenyitott irodában. Hiába vizsgálták Magyar Péter nyilvános megszólalásait, nem találtak köztük olyat, amelyet fel tudtak volna használni a politikus ellen.
Pedig a csapat tagjainak volt tapasztalata az ilyen munkában. Ők alkották a Fidesz központi digitális stábját, amelynek az volt a feladata, hogy a közösségi médiában vagy más nyilvános fórumokon megjelenő, politikailag releváns információkat lementsék, vagyis scrape-eljék. Ezt azzal a céllal tették, hogy ebből az információtengerből később kimazsolázhassák a Fidesz számára politikai haszonnal kecsegtető információkat.
A stábot a Fidesz kampányainak egyik fontos háttérembere, az évekig a Fidesz digitális igazgatójaként dolgozó Dukász Magor vezette. Dukász neve azután bukkant fel többször a sajtóban, hogy kiderült, az egyik vállalkozása ugyanabban az irodaházban működik, mint a kormányközeli influenszereket finanszírozó Megafon.
A digitális stáb az előző parlamenti választás előtti időszakban például Karácsony Gergely főpolgármesternek mentegette le a közösségi médiás posztjait, illetve követte a nyilvános megszólalásait. Majd miután 2021 őszén Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester megnyerte az ellenzéki előválasztást, rá kezdtek el koncentrálni. „Amikor megvoltak a posztok, anyagok, akkor kijelölték a szerintük támadható, használható részeket” – mondta a forrás, aki szerint mindez még különböző szűrőkön átment, és a fideszes kommunikáció csak ezt követően kezdte el használni azokat.
Ez a stáb csapott le gyorsan Márki-Zay azon interjúrészletére is, amelyben a politikus 2022 februárjában, néhány nappal az orosz–ukrán háború kitörése előtt azt mondta: megválasztása esetén, a NATO döntésétől függően akár katonai segítséget is nyújtana Ukrajnának. Erre támaszkodva kezdte el a Fidesz propagandagépezete azt ismételgetni, hogy az ellenzék háborúba vinné Magyarországot. A Fidesz többek között a digitális stáb segítségével végül 2022-ben újabb kétharmados győzelmet aratott.
A csapat következő komolyabb célpontja Magyar Péter volt, aki a 2024 februári Partizán-interjúban keményen nekiment az Orbán-kormánynak, amelynek hosszú ideig haszonélvezője volt. „A március 15-i tüntetése után látszott, hogy berobbant a közösségi médiában” – mondta a forrás Magyar 2024 elején megtartott első nagyobb rendezvényéről.
A Fidesz digitális stábja 2024. április elejétől kezdte el vizsgálni Magyar megszólalásait. „Azt figyelték, hogy mennyire megy szembe a Fidesz narratívájával” – mondta a forrás. Ennek során például azt elemezték, hogy Magyar a háborúról vagy a kormány családpolitikai intézkedéseiről mond-e olyasmit, amit a kormánypárt kiforgatva felhasználhat ellene. Ilyet azonban minden igyekezetük ellenére sem találtak.
Magyar az országjárásaival, számtalan beszédével, hosszú interjúival ráadásul egyre nagyobb kihívás elé állította az őt árgus szemekkel figyelő fideszes csapatot.
„Túlterheléses támadás volt”
– mondta a forrás arra utalva, hogy voltak olyan időszakok, amikor a stábnak naponta Magyar akár estébe nyúló sokórás megszólalásait kellett nyomon követnie. A csapat munkájára rálátó egyik forrás szerint ezek a Márki-Zay kampánya idején megszokotthoz képest akár két-háromszoros terhelést jelentettek.
Közben az Orbán-kormány 2025 elején igyekezett csapdába csalni a Fidesz első számú kihívójává vált Tisza Pártot irányító Magyart. Orbán Viktor ekkoriban több ideológiailag megosztó, a liberális szavazókat felháborító témát is bedobott. Ilyen volt a Pride-felvonulás betiltása vagy a civilek és az újságok elleni fellépés. A cél az volt, hogy az ezekről kirobbanó vitákba bevonják Magyart. A Fideszben azt gondolták, ha el tudják érni, hogy Magyar egy platformra kerüljön a liberális, baloldali szavazókkal, akkor megvádolhatják azzal, hogy ő is része a propagandában ellenségként kezelt Soros György hálózatának.
Magyar azonban ezeket a témákat gumicsontnak nevezte, és nem állt bele a róluk folytatott vitákba. A digitális stábot vezető Dukász így jelezte felettesének, Gyürk Andrásnak, a Fidesz kampányfőnökének, illetve a kormányzati kommunikációt működtető Rogán Antalnak, hogy nem találják a fogást Magyaron.
2010 óta a Fidesz kampányait irányító Gyürknek közben egy másik problémája is akadt. Továbbra sem volt világos, hogy mi legyen az a 80-20-as téma, amivel a 2026-os választásra készülő Fidesz maga mögött tudhatná a választók 80 százalékát, az ellenzéket pedig átlökhetné a maradék 20 százalékra. Az előző választásokat a Fidesz ugyanis ilyen stratégia mentén nyerte meg. 2010-ben „az elmúlt nyolc év”, 2014-ben a rezsicsökkentés, 2018-ban a migráció, 2022-ben pedig a háború volt a Fidesz központi témája.
Kormányzati források szerint emiatt 2025 tavaszán egyre feszültebbé vált a viszony Orbán és Gyürk között. „A miniszterelnök a kampányfőnököt okolta, amiért a Tiszát nem tudta kezelni, Magyart pedig nem tudta áttolni a baloldalra” – mondta az Orbán-kormány egyik magas rangú tisztviselője.
Ekkoriban kívülről is látszott, hogy a korábban úthengerszerűen nyomuló kormányzati gépezet komoly gondokkal küzd. Népszerűségvesztéstől tartva 2025. június elején levették a parlamenti napirendről az „átláthatóságinak” nevezett, a független szerkesztőségek és civil szervezetek ellehetetlenítését célzó törvényjavaslatot. Három héttel később pedig a fővárosban rekordrészvétel mellett annak ellenére megtartották a Pride-ot, hogy a kormány korábban betiltotta azt.
Mivel a közvélemény-kutatásokban a Tisza előnye még tovább nőtt a Fidesszel szemben, Gyürk pozíciója megrendült. „Gyürk jelezte Orbán felé, hogy az ő eszközeivel a választás nem nyerhető meg” – mondta a történteket ismerő forrás, aki szerint a kampányfőnök azt is közölte Orbánnal, hogy lemond a posztjáról. Ez pedig egybevágott Orbán akaratával is, aki ekkorra már nemcsak új kampányfőnökben, hanem teljesen más kommunikációs stratégiában is gondolkodott.
II. Az impulzuskampány
Orbán Viktor 2025 augusztusában Horvátországba utazott, hogy bizalmasaival elvonulva a Fidesz választási kampányának részletein dolgozzon. Ekkor posztolta az azóta mémmé vált képet: három munkatársával, köztük Orbán Balázzsal egy tablet fölé hajolnak, amelyen egy nemzeti színű hím oroszlán és a „győzelmi terv 2026” felirat látható.
Ez a fotó már egyértelműen jelezte, hogy a kampányfőnöki teendőket a miniszterelnök legközelebbi bizalmasa, Orbán Balázs vette át, akinek 2021-ben a korábban nem létező politikai igazgatói posztot is létrehozták a kormányzaton belül.
Mielőtt azonban ez a döntés megszületett, a miniszterelnök egy ideig töprengett azon, hogy Gyürk távozása után kire bízza a kampány irányítását. Ennek során – fideszes források szerint – szóba került Lázár János építési és közlekedési, illetve Szijjártó Péter külügyminiszter is, ők azonban nem vállalták ezt a munkát. „Felvetődött az is, hogy kívülről hoznak be valakit, aki friss szemmel látja a dolgokat” – mondta az Orbán-kormányhoz közel álló egyik forrás, aki több olyan megbeszélésen is részt vett, amelyen a Fidesz vezetői amerikai és brit kampányszakemberekkel tárgyaltak. Ezek az egyeztetések azonban nem vezettek eredményre.
Ezzel párhuzamosan Orbán Balázs folyamatosan ostromolta ötleteivel a miniszterelnököt. Azzal érvelt, hogy Donald Trump 2024-es amerikai elnökválasztási kampányának módszereit kell átültetni a Fidesz kampányába. „Azt gondolta, hogy az ottani cselek elleshetőek” – fogalmazott egy kormányközeli forrás.
Ezekről pedig annak köszönhetően értesült, hogy pozícióiból adódóan kapcsolatba került az amerikai republikánus világgal. Az általa irányított, kormányzati elitképzőnek szánt MCC például a Trump-közeli szubkultúra több ismert figurájával is együttműködött. Ezen kívül fontos szerepe volt a CPAC Hungary nevű konferenciák megszervezésében is, amelyek a republikánus és a fideszes politikusok találkozóhelyévé váltak az elmúlt években.
Orbán Balázs az amerikai benyomásai alapján teljesen más kampányt képzelt el, mint amilyeneket a Fidesz korábban vitt. Az Orbán-kormány egyik magas rangú kormánytisztviselője szerint Orbán Balázs úgy vélte, hogy a kampánystratégiát nem a migrációhoz hasonló nagy témák köré kell építeni, hanem napi szinten kell megvívni a politikai csatákat, ennek révén pedig „minden pillanatot uralni kell”.
Ezek az ötletek megtetszettek a miniszterelnöknek is, aki több fideszes politikus szerint tavaly május-június környékén a Fidesz parlamenti frakciója előtt arról beszélt, hogy Orbán Balázs egy úgynevezett „impulzuskampányt” fog vinni. A Fideszen belül ekkor vált világossá, hogy a kampányfőnöki pozíciót a politikai igazgató kapja meg, bár ezt hivatalosan a miniszterelnök csak a tavaly szeptemberi kötcsei beszédében jelentette be. (Havasi Bertalan arra a kérdésre, hogyan választották ki Orbán Balázst erre a posztra, azt válaszolta: „ezt dobta a gép”.)
Az impulzuskampány kifejezés arra is utalt, hogy a Fidesz kampányában egyre hangsúlyosabb szerepet kapott a közösségi média. Orbán Balázs környezete ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy a Fidesz egyetlen területen van hátrányban a gazdasági hátországgal és hagyományos médiával nem rendelkező Tisza Párttal szemben. Ez pedig a közösségi média, vagyis Magyar Péter hozzájuk képest jóval ügyesebben kezeli a Facebookot és más platformokat.
A Fidesz kampányában dolgozó forrás szerint a kampánycsapat úgy vélte, a Tisza előnye behozható, ha a Fideszt megerősítik a közösségi médiában. A kampánystáb – a forrás szerint – érdemben nem foglalkozott azzal, milyen társadalmi elégedetlenség vezetett a Tisza megerősödéséhez. Ehelyett ezt a kérdést arra egyszerűsítették le, hogy az online térben hátrányban vannak.
Ennek lefaragása érdekében hozták létre 2025 tavaszán a Fideszt a közösségi médiában támogató, Harcosok Klubja (HK) nevű csoportot. Hamar kiderült azonban, hogy ezzel érdemi eredményt nem tudnak felmutatni. A Telex Lájkbajnoksága szerint – amely a politikusok Facebook-aktivitását követi – a HK a létrehozása utáni hetekben mindössze pár százalékkal dobta meg az ismertebb fideszesek posztjainak megosztását. Ez az arány a későbbiekben sem növekedett számottevően.
A fideszes politikusok számára ez nem volt meglepő, ugyanis már a tagok toborzásával is gondok voltak. A párt választókerületi elnökeinek kötelezően előírták, hogy az első körben 100, aztán később még további 100 embert gyűjtsenek össze fejenként. A pártközpont elképzelései szerint idővel választókerületenként ezer fősre akarták duzzasztani a tagok létszámát, a vk-elnökök azonban már a 200-as kvótát is csak nehezen tudták teljesíteni. Az egyik fideszes politikus például azt mondta a Direkt36-nak, hogy a kvóta neki csak úgy jött össze, hogy az egyik gyerekét és a 80 éves szomszédját is felvette a csoportba.
„Ezzel magunkat vertük át”
– mondta a politikus arról, hogy ezek az emberek aztán nem erőltették meg magukat, hogy a Fidesz üzeneteit továbbítsák.
Ezt a problémát a kampánystáb is érzékelte. A miniszterelnök ezért 2025 júliusában a tusnádfürdői beszédében bejelentette, hogy létrehozzák a Digitális Polgári Köröket (DPK) a Fidesz támogatói számára. „Ezzel a Harcosok Klubját brandelték újra” – mondta a Fidesz kampányában dolgozó egyik forrás. Szerinte erre azért is szükség volt, mert a HK egyre inkább gúny tárgyává vált: mémként kezdtek terjedni olyan, a kormánypárti kommentkultúrát kifigurázó fordulatok, mint például a „zászló, zászló, szív” vagy a „hazaáruló (egy szó)”.
Bár kezdetben a fideszes szavazótábor a DPK-kat lelkesen fogadta, ez sem bizonyult csodafegyvernek. A kormánypárton belül tavaly őszre egyre többen kerültek tisztába azzal, hogy a DPK nem működik. „Aki akarta, tudta ezt, nyilvánvaló volt a Lájkbajnokság cikkeiből” – mondta a kampányban dolgozó egyik forrás arra utalva, hogy a Telexen hónapról hónapra ő is olvasta, hogy Magyar Péter továbbra is a legnagyobb elérést generáló magyar politikus volt a Facebookon, a legtöbb interakciót elérő politikai profilok között pedig egyre kevesebb lett a fideszes szereplő.
Fideszes források szerint a kampánycsapat a problémák ellenére is kitartott a DPK-k mellett. Egyrészt úgy vélték, még ez is jobb, mintha teljesen átengednék az online teret az ellenzéknek, másrészt a rendszer működtetésében részt vevő szereplők saját befolyásuk és pozícióik miatt is érdekeltek voltak a fenntartásában.
Tavaly ősztől a Fidesz az online kommunikációt a párt egyéni jelöltjei segítségével is igyekezett megtolni. A kampánystáb napi rendszerességgel küldött témákat a jelölteknek, hogy a Facebook-oldalaikon miről posztoljanak. Ezen kívül folyamatos tanácsokkal is ellátták a jelölteket. Többek között azt javasolták nekik, hogy pár másodperces, álló reel videókat gyártsanak. „Azt is mondták, hogy minél gyatrább a minőség, annál jobban megy” – fogalmazott az egyik jelölt.
A felülről irányított online kampánnyal nem mindegyik Fidesz-jelölt tudott azonosulni. Az egyik például arra panaszkodott, hogy a gyakorlatban többször nem működtek a kampánycsapattól kapott tanácsok. Az Orbán Balázs stábja által javasolt tartalmakra és megvalósítási formákra ugyanis sokszor csak pár tucat lájkot kaptak. A politikus szerint emiatt sokszor „ködszurkálásnak” tűnt, amit a közösségi médiában csináltak.
Egy másik egyéni jelölt pedig azt hozta fel, hogy a kampánystáb csak minimális önállóságot engedélyezett nekik. Példaként mesélte, hogy a napi szinten kötelezően előírt közel tíz posztba a stáb nem számolta bele a játszóterek átadásához hasonló bejegyzéseket, mivel azok nem a háborúról szóltak. A politikus ezt szóvá is tette a kampánycsapatban vezető szerepet betöltő Szentkirályi Alexandrának, aki erre reagálva azt közölte:
„Cukimuki kampánnyal nem lehet nyerni.”
Ekkorra a kampány fókusza egyre inkább a háborúra terelődött át.
III. Osztogatás helyett fenyegetés
Orbán Viktor Facebook-oldalára idén január 26-án feltöltöttek egy videót, ami jelezte, hogy irányváltás történik a kampányban. A miniszterelnök ebben azt állította, hogy az ukrán kormány tagjainak előző napokban tett, őt bíráló kijelentései „egy összehangolt intézkedéssorozat” részei voltak. Szerinte ezekkel az ukránok be akartak avatkozni a magyar választásba. Ezért arra utasította Szijjártó Péter külügyminisztert, hogy rendelje be az ukrán nagykövetet.
Bár a magyar és az ukrán kormány viszonya már évek óta feszült volt, a miniszterelnök 2026 januárjától – az Orbán-kormány működésére rálátó egyik forrás szerint – még tovább akarta élezni ezt a konfliktust. Azért próbálkozott meg ezzel, mert a Fidesz támogatottsága az előző hónapokban nem nőtt, ezért új témával akart előrukkolni.
Néhány hónappal korábban a kormánypártban még nagy reményeket fűztek az osztogató intézkedésekhez. A miniszterelnök tavaly nyáron rendszeresen beszélt arról, hogy a kormánya 3 százalékos kedvezményes hitelt biztosít az első lakásukat vásárló fiataloknak, a két- és háromgyerekes anyákat pedig fokozatosan mentesíti az szja fizetése alól. Orbán tavaly ősszel további pénzosztásokkal rukkolt elő: bejelentette például a 14. havi nyugdíj bevezetését, és a kisebb vállalkozásoknak nyújtott kedvezményes hitelprogramot.
Az osztogató kampányt gondosan felépítették. Ennek részeként a Fidesz politikusai azt állították, a Tisza kormányra kerülése után növelné a közterheket.
„Ők elveszik, mi adunk”
– foglalta össze a stratégia lényegét a Fidesz belső működését ismerő forrás.
Ennek ágyaztak meg a Fidesz propagandagépezetéhez tartozó Indexen tavaly augusztusban és novemberben megjelent cikkek. Ezek a Tisza állítólagos belső dokumentumaira hivatkozva azt állították: a párt kormányzása esetén jelentős adóemelésekre készül. (A hivatkozott dokumentumokat a Tisza hamisítványnak nevezte, és több pert indított. A novemberi cikk miatt a bíróság helyreigazításra kötelezte az Indexet, ezt az oldal a választás után tette közzé. Ebben elismerte, a bemutatott dokumentum nem a Tisza adóterveit tartalmazta.)
Bár tavaly ősszel a „Tisza-adóról” kommunikáló fideszesek nyeregben érezték magukat, az év végére kiderült, nem működik a stratégiájuk. Ezt mutatta az is, hogy a 21 Kutatóközpont tavaly decemberi mérése arra jutott: a Tisza a biztos szavazó pártválasztók körében 17 százalékponttal vezet a Fidesz előtt. A kutatás szerint a kormánypárt nem volt képes javítani a népszerűségén: tavaly nyáron lassú növekedésnek indult ugyan a Fidesz támogatottsága, tavaly év végére azonban ez teljesen elolvadt.
A Fidesz kampánystábja ezért idén januárban azon kezdett ötletelni, hogy a hátralévő időszakban milyen irányt szabjanak a kampánynak. „Magyarán, hogy a helyzetet hogyan változtassák át a Fidesz győzelemévé” – fogalmazott egy, a Fidesz működését ismerő forrás, aki szerint ebben a gondolkodásban meghatározó szerepet játszott az Orbán-kormány első számú kutatóintézetének számító Századvég.
A kampánycsapat év elején a kutatóintézet egyik méréséből merített ötletet. Ez egy úgynevezett témakutatás volt, amely azt vizsgálta, hogy milyen témák, problémák foglalkoztatják a mindennapi életükben a választókat. A kutatás részleteit közelről ismerő forrás szerint a Századvég azt hozta ki, hogy az ukrajnai háború előkelő helyen szerepel az emberek problématérképén.
„Emiatt született meg az a döntés 2026 januárjában, hogy vissza kell kanyarodni Ukrajnához”
– mondta a történteket ismerő forrás, aki szerint a kampánystáb a miniszterelnök jóváhagyásával döntött erről. Így ettől kezdve a háború veszélyeiről, az Ukrajna jelentette fenyegetésről szóló üzenetek adták a muníciót a Fidesz online térre fókuszáló impulzuskampányához.
Szijjártó február végén például bejelentette, hogy a magyar kormány blokkolja az Ukrajnának nyújtandó 90 milliárd eurós uniós kölcsönt, mivel szerintük Ukrajna vonakodik helyreállítani a Magyarország kőolajellátását biztosító Barátság vezetéket. A két ország közötti feszültséget élezte, hogy március elején a NAV és a TEK pénzmosás gyanúja miatt rajtaütött egy Magyarországon áthaladó ukrán pénzszállítón (a Telex nemrég megjelent cikke szerint Orbántól jött az utasítás az akcióra). A fővárosi Fidesz egy olyan MI-videóval fokozta a háborús pszichózist, amelyben egy magyar kislány édesapját fejbe lövi egy náci egyenruhára emlékeztető öltözetet viselő tiszt.
Miközben a Fidesz politikusai elmerültek az ukránokkal való riogatásban, február közepén a nyugdíjasok megkapták a 14. havi nyugdíjuk első részletét. Ez azonban nem kapott kiemelt szerepet a kampányban.
„Nem is volt rendesen kommunikálva, gyakorlatilag elsikkadt ez a téma”
– fogalmazott az Orbán-kormány működésére rálátó egyik forrás.
A Fidesz politikusai számára azonban az is kiderült, hogy a háborús tematika sem igazán működik a választóknál. Március elejére elkészült ugyanis a Századvég újabb belső kutatása, amely az összes egyéni választókerületről tartalmazott adatokat. Ez az átfogó felmérés arra jutott, hogy a listás szavazatok esetében a Tisza valószínűleg jobb eredményt ér majd el, mint a kormánypárt. A kutatók azonban úgy vélték, hogy az egyéni választókerületekben nyújtott jó teljesítménnyel még mindig kormányon maradhat a Fidesz.
Egy, a kutatás részleteit ismerő forrás szerint a Századvég két lehetséges forgatókönyvet is felvázolt a választás várható eredményéről. Az optimista becslés szerint hiába győz listán a Tisza pár százalékponttal, a Fidesz a 106-ból 66 egyéni választókerületet megnyerhet. Így a Fidesznek végül összesen 103-115 mandátuma lesz a 199 fős Országgyűlésben, ez pedig már elegendő a kormányzáshoz.
A másik, pesszimistább becslés szerint a Fidesz 54 egyéni választókerületet nyer meg, így összesen kb. 85-95 mandátuma lesz. Mivel ez az önálló kormányalakításhoz nem elég, ebben az esetben a Fidesznek szüksége lett volna a Mi Hazánkra koalíciós partnerként. A Fidesz működését ismerő egyik forrás szerint ez volt a legrosszabb eshetőség, amelyről a pártvezetés a párt belső nyilvánossága előtt beszélt a kampányban. (Havasi ezzel kapcsolatban azt írta: „Mérésből annyi volt, mint csillag az égen.”)
A Fidesz szorongatott helyzetét mutatta, hogy egy korábban szokatlan kampánymódszerhez folyamodtak. Március 10-én bejelentették, hogy a miniszterelnök nyilvános országjárásba kezd. Orbán ezzel kilépett a komfortzónájából, a korábbi években ugyanis csak a nyilvánosság kizárásával, válogatott közönség előtt kampányolt, ezúttal viszont bárki részt vehetett a rendezvényein.
A miniszterelnök azonban szűk körben érzékeltette, hogy elégedetlen azzal, ahogy a kampány zajlik.
IV. A szétesés
A kampány utolsó hónapjában Orbán a nyilvánosság előtt még továbbra is optimista és határozott nyilatkozatokat tett pártja esélyeiről, de szűk körben bizonytalanabbnak és frusztráltabbnak tűnt. Március elején például a Fidesz egyik vezető politikusának arra panaszkodott, hogy nem látja át részleteiben a kampány következő heteit. „Biztos vannak valamilyen tervek, de ezekről nekem még nem szóltak” – fogalmazott a beszélgetőpartnerének.
A miniszterelnök ezzel arra utalt, elégedetlen volt azzal, ahogy Orbán Balázs a kampányt menedzselte. Ezzel nem volt egyedül, a Fidesz más politikusai is úgy látták, hogy a kampányfőnök nem tudja kézben tartani a dolgokat. Ezek miatt pedig fokozatosan fogyott a levegő Orbán Balázs körül.
A miniszterelnök politikai igazgatója tavaly nyáron még magabiztosan vette át a kampány irányítását. „Azt gondolta, mint egy hadvezér, átlátja a politikai napi aktualitásokat, és majd megmondja, hova üssünk” – mondta róla a Fidesz kampányában dolgozó egyik forrás. A párt egyik vezető politikusa pedig arról beszélt, hogy a miniszterelnök eleinte azt tervezte, Orbán Balázs ténylegesen át fogja venni a kampány vezetését, mint ahogy azt korábban Gyürk András is tette.
Ez azonban nem valósult meg. Az inkább elméleti embernek ismert Orbán Balázstól ugyanis – a kampány működésére rálátó források szerint – idegen volt az új pozíciójával járó gyakorlati jellegű munka.
„Nem volt elég határozott, döntésképtelen volt sokszor”
– mondta az egyik forrás arra utalva, hogy Orbán Balázshoz kevésbé passzolt a gyors döntéseket, folyamatos szervezéseket igénylő kampányfőnöki pozíció.
Emiatt olyan bakik történtek, amelyek korábban nem voltak jellemzőek a Fidesz kampányaira. Az év elején előfordult például, hogy a párt kampányújságját úgy nyomtatták ki, hogy lefelejtették róla az impresszumot. Mivel a választási kiadványokon kötelező feltüntetni, hogy ki felel az abban lévő tartalomért, az impresszum hiánya jogi problémát jelenthetett volna a Fidesz számára. A kampányban dolgozó forrás szerint emiatt utólag matrica formájában vagy bizonyos helyeken kézzel írták rá az újságra az impresszumban szereplő információkat.
Orbán Balázs helyzetét az is bonyolította, hogy a korábbi Fidesz-kampányok vezetői nehezen élték meg, hogy háttérbe szorultak. Közéjük tartozott például az aláírásgyűjtésekért, mozgósításért felelős Kubatov Gábor, aki Gyürkkel együtt ugyan a kampánycsapat tagja maradt, de korántsem olyan befolyásos pozícióban, mint korábban. Kubatov nehezen viselte a háttérbe szorulást és – a kampányban dolgozó egyik forrás szerint – többször is keményen kritizálta Orbán Balázst a döcögő kampány miatt.
Ezekkel a folyamatokkal párhuzamosan a bulvármédiás múlttal rendelkező, évek óta a miniszterelnök kommunikációs csapatában dolgozó Kaminski Fanny viszont egyre befolyásosabb lett. A kormányfő körül megforduló emberek azt tapasztalták, hogy Kaminski szava egyre meghatározóbb Orbán környezetében.
A miniszterelnökkel tavaly egy hosszabb négyszemközti beszélgetést folytató forrás például arról számolt be, hogy a beszélgetés közben többször is odaült hozzájuk Kaminski, aki arról érdeklődött nála, hogyan lehetne fogást találni Magyar Péteren.
„Úgy tűnt, Fanny a politikai éceszgéber”
– fogalmazott a forrás arra utalva, hogy Kaminski a stratégiai gondolkodásba is belefolyt.
Emellett a miniszterelnök rendezvényeinek megszervezésében is nélkülözhetetlen lett. Az egyik egyéni jelölt arról mesélt: szeretett volna részt venni Orbán azon kampányeseményén, amelyet az ő választókerületében tartottak, Kaminski azonban ezt nem engedélyezte. „Az volt a válasz, hogy az a főnök programja” – mondta a politikus a Kaminskival folytatott egyeztetéséről.
Ezek eredményeként egyre inkább kicsúszott az irányítás Orbán Balázs kezéből. Az Orbán-kormány egyik magas rangú tisztviselője szerint a miniszterelnök és Kaminski szerepe folyamatosan nőtt, idén márciustól pedig már ténylegesen ők határozták meg a kampány irányát. (Kaminski a kérdéseinkre reagálva ezt „fake newsnak” nevezte.)
Ez azonban nem hozott jelentős fordulatot, nem sikerült átütőre például a március 15-i Békemenet sem. „Elmaradt az, amikor 2022. március 15-én agyonvertük az ellenzéket” – mondta a kampányban dolgozó egyik forrás arra utalva, hogy négy éve még egyértelmű volt, hogy a Fidesz rendezvényén többen voltak, mint az ellenzékén. Ezúttal ez a világos erődemonstráció elmaradt, így a felek között számháború alakult ki, hogy melyik párt gyűlésén voltak többen. (Egy Szabó Andrea szociológus vezetésével zajlott kutatás szerint egyértelműen a Tisza rendezvényén voltak többen.)
A kampány során a Fidesz folyamatosan küzdött azzal, hogy a rendezvényeire nem tudott kellő számú embert kivinni. „Az látszott, hogy a mozgalmi szusz kifogyott a Fideszből” – mondta az Orbán-kormány egyik volt magas rangú tisztviselője. Ezzel arra utalt, hogy a Fidesz gyűléseire megfelelő számú szimpatizáns híján többször is állami hivatalok dolgozóit vezényelték ki, a Békemeneten pedig többen – a volt kormánytisztviselő szerint – csak teljes ellátásért, utalványokért cserébe vállalták a részvételt.
A március 15. utáni napok még kedvezőtlenebbül alakultak a Fidesz számára. A Direkt36 március 25-én publikálta azt a videót, amelyen a Nemzeti Nyomozó Iroda századosa, Szabó Bence arról beszélt, hogy a magyar titkosszolgálat fedezte azokat a rejtélyes figurákat, akik a Tisza bedöntésén ügyködtek. Április 2-án Pálinkás Szilveszter honvéd százados a Telexnek azt részletezte: a kormány által tervezett csádi katonai misszió mögött a miniszterelnök fia, Orbán Gáspár áll, aki elfogadhatónak tartaná, ha magyar katonák halnának meg az afrikai országban zajló küldetés során.
A kormányt kellemetlenül érintette, hogy fegyveres szervek tagjai arcukat, nevüket vállalva fogalmaztak meg kemény állításokat a kormányzaton belül zajló korrupcióról és hatalmi visszaélésekről. A kampánystábban is tisztában voltak azzal, hogy ezek az interjúk komoly veszélyt jelentenek számukra.
A miniszterelnök emiatt újabb, ezúttal személyes megkérdezésen alapuló kutatást rendelt meg a Századvégtől. Az anyagot ismerő forrás szerint a választás előtt néhány nappal elkészült felmérés meglepő eredményt hozott ki: eszerint a Fidesz két százalékponttal vezetett a Tisza előtt. Ez szöges ellentétben állt nemcsak a független kutatók által közzétett mérésekkel, de a Nézőpont nem nyilvános, a Tisza erősödését mérő kutatásával is, amelyet ezekben a napokban kaptak meg a Fidesz vezetői. „A Századvég befolyása nagyobb volt, a Fidesz vezetése inkább nekik hitt” – magyarázta a párt működésére rálátó egyik forrás.
A Fidesz vezérkara még a választás napján, április 12-én a Bálnában berendezett eredményváróban is ebben a Századvég-kutatásban bízott. Azt gondolták, hogy a magas részvételnek köszönhetően a kampány alatt még kevésbé lelkes szavazótáboruk aktivizálta magát, és összejön a Századvég által előre jelzett eredmény.
Erre a reménykedésre utalt az is, ahogy a Fidesz vezetése a választás estéjén a kormánytól független közvélemény-kutatók méréseire reagált.
„Azt gondolták, hogy ezekkel delegitimálni akarják a Fidesz győzelmét”
– mondta a történteket ismerő egyik forrás a 21 Kutatóközpont és a Medián urnazárás után publikált, nagy Tisza-előnyt mutató kutatásairól. A Fidesz számára kedvezőtlen adatok miatt tette közzé a párthoz közel álló Alapjogokért Központ este fél 8-kor azt az előrejelzését, amely a biztos szavazó pártválasztók körében 2,5 százalékpontos Fidesz előnyt mutatott. „Ez a Fidesz-vezetés várakozását tükrözte” – mondta az egyik forrás.
A kormánypárt vezetői nem sokkal később azzal szembesültek, hogy a várakozásaikhoz képest rosszabbul alakulnak a dolgok. A Fidesz egyik egyéni jelöltje 8 óra előtt felhívta a miniszterelnököt, hogy elmondja, helyben ő veszíteni fog. A politikus ezt onnan tudta, hogy addigra kiderült, több olyan kisebb településen is kikapott, amelyeket 2022-ben megnyert. Ez alapján világos volt számára, hogy az egész választókerületet elveszíti.
A miniszterelnök erre azt válaszolta, hogy „a probléma országos”. Azt is hozzátette, hogy „nagyon nehéz helyzetben vagyunk”. Orbán ekkor már tudta, hogy a választást elveszítik, amit a történteket ismerő források szerint indulatosan, a hangját felemelve fogadott. Később világos lett a számára az is, hogy a Fidesz történelmi vereséget szenvedett. A Századvég által előre jelzett eredményhez képest mindössze tíz egyéni mandátumot tudtak megnyerni.
A Tisza kétharmadot szerzett, ezzel 16 év után véget ért Orbán Viktor uralma.
(A cikk elkészítésében közreműködött Pethő András.)
Ha szeretnéd követni a Direkt36 további cikkeit, iratkozz fel a nyomozásainkról szóló értesítésekre.
