Napidíjat fizetett az agrárkamara a strasbourgi magyar tüntetőknek, összesen 14 milliárd forintnyi gyanús költekezést találtak az átvilágításnál

„Az igazság az, hogy az elmúlt években bár a kamara tisztességesen végzett szakmai munkát, a politikai csinadratta ezt meglehetősen eltakarta” – mondta Zoltán Péter, agrárstratégiáért, kommunikációért és átvilágítási ügyekért felelős miniszteri biztos csütörtökön a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) átalakulásáról szóló sajtótájékoztatón. Zoltán szerint az elmúlt években összesen 14 milliárd forintot költött el politikai tevékenységre és különböző megkérdőjelezhető személyes juttatásokra a NAK. Ezen felül úgy látják, évi körülbelül 11 milliárd forinttal tudják csökkenteni a NAK működési költségeit, és terveik szerint már decemberben megtartanák a kamara tisztségviselőinek megválasztását.

Zoltán Péter szerint most a politikától kell megszabadítani a kamarát, és a szakmaiságnak kell meghatároznia a működését. Az átvilágítások során derült ki Zoltán szerint, hogy

a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara összesen 14 milliárd forintot költött el politikai tevékenységre és különböző megkérdőjelezhető személyes juttatásokra az elmúlt években.

Ilyen volt például, hogy a magyar gazdák januári strasbourgi tüntetésén a NAK napi díjat fizetett a tüntetőknek, miközben az útiköltségeket és a szállást is állta. Összesen egyébként öt külföldi tüntetést finanszírozott a kamara, ami 30 millió forintjába került a szervezetnek. Ezeken a tüntetéseken fideszes influenszerek, így Deák Dániel és Bohár Dániel is részt vettek. A kamara emellett a Tusványost rendező alapítványt, a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet is támogatta 2024-ben és 2025-ben, összesen 8 millió forinttal.

Fizetett emberek, akikről senki nem tudta milyen munkát végeznek

Zoltán Péter szerint a fideszes jelölteket szintén támogatta a szervezet 69 választókerületben 2025 decembere és 2026 áprilisa között, ami összesen közel 182 millió forintjába került a NAK-nak. Ennek kedvezményezettjei között szerepelt Szűcs Gábor is, aki jelenleg a Fidesz parlamenti képviselője. Emellett 191 millió forintot költött a NAK két olyan szakmainak álcázott, politikai rendezvényre, amin a gazdákat Orbán Viktorhoz buszoztatták, hogy előttük mondjon beszédet a korábbi miniszterelnök.

A miniszter biztos arról is beszélt, hogy több mint 700 falugazdászt is felhasználták a kampányban: email-címeket kellett gyűjteniük. Ez sikerült is, 250 ezret tudtak összeszedni. Nem tudják egyelőre, hogy milyen mértékben történt GDPR-sértés, de Zoltán Péter szerint a Fidesznél köthettek ki az email-címek. A választások előtt a kamara elnöke Papp Zsolt György volt, aki ezzel egy időben a Fidesz színeiben is elindult a választáson. Zoltán Péter szerint a választás előtt a kamara saját újságját, a NAKlapot Papp Zsolt György választókörzetében olyan lakosoknak is kiküldték, akik nem voltak a kamara tagjai, ehhez pedig a szervezet a Fidesztől kapta meg a választópolgárok címjegyzékét.

Összesen 93 millió forint értékű megkérőjelezhető megbízási és munkaszerződéseket találtak Zoltán Péter szerint az átvilágítás során. Ilyen volt például, hogy a lemondott megyei elnököket a kamara pénzén tovább fizették az elmúlt két évben, ez közel 17 millió forintjába került a NAK-nak, míg a kamara elnökének a közöségi médiás jelenlétét intéző munkatársak közel 30 millió forintot kaptak, pedig a beszámolók szerint senki nem tudott róla, hogy ők kik voltak és milyen munkát végeztek. A korábbi elnök, Papp Zsolt bizalmi embere több mint 13 millió forintot kapott 2025 és 2026 között, pedig Zoltán szerint róla még a főigazgató sem tudta, hogy kicsoda.

Győrffy Balázs volt kamarai elnök a lemondását megelőző napon 1,8 milliárd forint értékben kötött meg három kommunikációs szerződést, amik tartalmi és időbeli átfedésben voltak egymással, és korábban a kamara tevékenységében is nevesítették már ezeket a feladatokat. Balásy Gyula cégével, a Lounge Event Kft.-vel az évek során emellett 2,4 milliárd forintért kötöttek rendezvényszervezési szerződéseket.

Emellett 188 millió forintot fizettek ki a vezetői pozíciót elhagyó munkavállalók végkielégítésére, míg nagyjából 177 millió forintba került, hogy 2018-tól a munkavállalók tiszteletdíjának az 5 százalékát a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének ajánlották fel a tagok.

Több mint száz dolgozó távozik, átalakítják a működést

Zoltán Péter elmondása szerint most több mint 700, a szervezetben dolgozó falugazdászt kérdeztek meg arról, hogyan kellene átalakítani szerintük a kamarát, emellett pedig egy öttagú szakmai tanácsadó testületet is felkértek a feladatra. Zoltán Péter szerint most a szakmai szervezeteket és a kamara szaktanácsadóit tervezik megkeresni, hogy megkérdezzék őket, hogyan szeretnék látni a kamarát.

Létszámot is csökkentettek a NAK-ban: eddig 70 munkavállalótól búcsúztak el, és további 50-től terveznek még megválni. Elsősorban a kabinet létszámát csökkentették, vagyis azoktól váltak meg Zoltán Péter szerint, akik kiszolgálták az eddigi politikai működést. Úgy látják, hogy míg a falugazdászokkal való elégedettség meglehetősen magas, kritikusak a tagok a központi bürokráciával szemben.

„Szerencsére vagyonvesztés nincs” – mondta Zoltán a gazdasági átvilágítás után, aki szerint nem ez a fő gond a kamarával. Kormányzati döntés született róla idén, hogy a kamarai tagdíjat az állam átvállalja, ami miatt jelentős mínuszban kezdték az évet. A tagdíjakat az eddig körülbelül egyharmadára kívánják csökkenteni, de egyelőre zajlik róla az egyeztetés, hogy mekkora legyen a tagdíj. Van, aki azt mondja, hogy ne legyen, más egy mérsékeltebb díjat hajlandóak lennének elfogadni. Zoltán Péter szerint „lehet, hogy népszerű, hogy eltörlünk mindent”, de nem szabad elfelejteni, hogy akkor a kamara működési költségeit az államnak kéne állnia, vagyis nem a gazdálkodónak, hanem a teljes társadalomnak kéne fizetnie.

Arra jutottak, hogy 11,1 milliárd forinttal tudják csökkenteni a kamara működési költségeit. Ez az egyharmada a korábbi teljes működési költségnek, de úgy látják, hogy ez a költségcsökkentés nem fogja érinteni a kamara érdemi munkáját. A politikamentes kamara megteremtése is folyamatban van, elkészült a kamarai törvény módosítása, amiről jelenleg is zajlanak a viták a parlamentben. Azt szeretnék, hogy minél hamarabb a törvényhozók elé kerüljön a javaslat, módosítani tudjanak az alapszabályzatukon, és legkésőbb decemberben megtarthassák a kamarai tisztségviselők megválasztását.

Zoltánt Pétert még augusztus közepén neveztek ki Bóna Szabolcs agrárminiszter az agrárstratégiáért, kommunikációért és átvilágítási ügyekért felelős miniszteri biztosnak. A feladata a minisztérium agrárstratégiai terveinek összehangolása mellett az előző kormányzat idejében keletkezett olyan ügyek kivizsgálása is, amelyeknél felvetődhet polgári vagy büntetőjogi felelősség. Augusztus közepén Zoltán bejelentette, hogy megszüntetik a kamarai tisztségviselők juttatásait, „nincs iroda, nincs titkárnő, nincs autó, nincs laptop, nincs telefon, nincs habzsidőzsi”.

Bóna Szabolcs agrárminiszter korábban arról írt, hogy a kamara „politikától való mentesítése és felelős gazdálkodásának kialakítása a jövő magyar agráriuma számára nélkülözhetetlen lépés”. Szerinte nem fordulhat még egyszer elő, hogy egy közpénzből működő érdekképviseleti szervezet politikai kampányokban vesz részt, és piaci alapon működő cégeket megszégyenítő módon sáfárkodik a közpénzzel. A kampányban is írtunk róla, mennyire fontos szavazóbázisa volt a Fidesznek a gazdatársadalom, amire a Tisza Párt is rástartolt.

A kamara a tervek szerint 2027-től Magyar Agrár- és Élelmiszergazdasági Kamara néven működik majd. Augusztusban a korábbi főigazgatót, Szinay Attilát is felmentették, helyére Papp Gergely érkezett megbízott főigazgatóként.