Titokban állami tízmilliárdokat pumpáltak Orbán egyik kedvenc cégébe, amely aztán később hadiipari cégeket vett az államtól
Tavaly nyáron azzal magyarázta a kormány több állami tulajdonú védelmi vállalat eladását a 4iG-nak, hogy „piaci alapon működő hadiiparra van szükség”. Külön kiemelték, hogy azért is jó ötlet eladni ezeket az állami tulajdonú cégeket, mert a 4iG majd „könnyebben tudja biztosítani” a fejlesztéshez szükséges tőkebevonást.
Valójában azonban ebben az időszakban pont az ellenkezője történt. A Direkt36 kutatásai szerint ugyanis a 4iG épp az államtól, vagyis az adófizetők pénzéből jutott – részben titokban – jelentős, több tízmilliárdos forráshoz a privatizációs folyamat idején.
A birtokunkba került dokumentumok szerint az állami tulajdonú Eximbank és egy szintén állami hátterű befektetési vállalat, a Széchenyi Alapok összesen 37 milliárd forintot fektetett be egy, a 4iG elnökéhez, Jászai Gellérthez köthető magántőkealapba. Ez a titokban zajló pénzügyi tranzakció tavaly májusban történt.
Alig egy héttel később, tavaly május közepén egy állami pályázat keretében még több forráshoz jutott a 4iG. Ezen pályázat során egy állami vállalat az 50 milliárdos, védelmi fejlesztésekkel foglalkozó tőkealapjának kezelését bízta rá Jászai egyik alapkezelő cégére. Ez a cég ezt a pénzt egy Jászaihoz köthető másik magántőkealapba tette.
Tavaly augusztusban aztán ez a két, Jászaihoz köthető magántőkealap a hozzájuk befolyó több tízmilliárdnyi állami forrást a 4iG egyik leányvállalatába, a 4iG SDT-be öntötte. Ez volt az a 4iG-cég, amely a tavaly októberben aláírt adásvételi szerződések keretében 72 milliárd forintért többségi tulajdont szerzett a magyar állam több védelmi cégében, majd külön tranzakciókban még további védelmi vállalatokba is bevásárolta magát.
Vagyis a 4iG így gyakorlatilag egyik zsebéből megvette az állami hadiipari vállalatokat, miközben a másik zsebén keresztül az állam nagyjából hasonló nagyságú forráshoz juttatta a céget.
A védelmi privatizációt lebonyolító Nemzetgazdasági Minisztérium nem reagált a kérdéseinkre, többek között arra sem, hogy az állam miért juttatta adófizetői forrásokhoz a 4iG-t, amely közben védelmi eszközöket vásárolt az államtól. A 4iG a részletes kérdéseinkre érdemben nem válaszolt, de hangsúlyozták, hogy az állami források mellett magántőkét is bevontak az ügyletekbe.
A Széchenyi Alapok azt közölte: „gazdasági és pénzügyi szempontok” szóltak amellett, hogy befektessenek a Jászaihoz köthető magántőkealapba. Hozzátették azt is, hogy azóta „exitáltak”, vagyis már nem befektetői az alapnak. Az Eximbank nem reagált a kérdéseinkre.
A 4iG néhány év alatt vált az egyik legnagyobb magyar vállalattá, amelynek növekedését lépten-nyomon segítették a magyar állami szervek pénzzel, jogszabályokkal és hatósági döntésekkel. Ahogy a Direkt36 korábban feltárta, Orbán Viktor számára annyira fontos ez a cég, hogy arra is akadt példa, hogy személyesen tárgyalt a cég egyes, elvileg privát üzleteiről. Az eleinte informatikára és távközlésre fókuszáló cégcsoport 2024 elején szervezte ki a 4iG SDT nevű leánycégébe az űr- és védelmi ipari részlegét.
37 milliárdos állami segítség
Tavaly május 14-én született az a megállapodás, amelynek értelmében az állami Magyar Export-Import Bank (Eximbank) és a szintén állami kötődésű Széchenyi Alapok Zrt. (SZTA) jelentős forrásokhoz juttatta a 4iG-t.
Ez a Direkt36 birtokába került szerződés arról szól, hogy az Eximbank 74,46 millió eurót (kb. 30 milliárd forintot), az SZTA által kezelt Gazdaságfejlesztési Magántőkealap pedig 17,5 millió eurót (nagyjából 7 milliárd forintot) tett a Jászai Gellérthez köthető Ig Tech II nevű magántőkealapba. Az állami pénznek köszönhetően az Ig Tech II jegyzett tőkéje 8 milliárdról 45 milliárd forintra nőtt.
A 2021 óta létező Ig Tech II nevű alap különböző légi- és űripari, műholdas távközlési és digitalizációs vállalkozásokba fektet. Az alapok működését úgy kell elképzelni, hogy a magántőkealap gyakorlatilag egy nagy halom befektetésre váró pénz. Ezért az alap mellett működik egy alapkezelő cég is, ez dönt arról, hogy a pénzt hova fektessék be.
Jászai alapkezelő cége az állami befeketésre vonatkozó kérdéseinkre üzleti titokra hivatkozva nem kívánt válaszolni. A 4iG azt közölte, hogy nemcsak állami szereplők tettek pénzt az alapba, egyik újonnan létrehozott leányvállalatuk is az Ig Tech II befektetője.
A tranzakcióban részt vevő egyik állami vállalat, az Eximbank jelenleg a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alá tartozik, és hivatalosan a magyar cégek külföldi piacra jutását segíti.
Az SZTA korábban a Pénzügyminisztérium alá tartozott, 2021 végén azonban az állam ingyen átadta az Óbudai Egyetemet fenntartó alapítványnak. Technikailag így kikerült a kormányzati felügyelet alól, de azért a kötődés megmaradt. Az SZTA továbbra is olyan befektetési alapokat kezel, amelyekbe nagyrészt a magyar állam tette be a pénzt.
A Direkt36 korábban több olyan esetet is bemutatott, amikor az SZTA titokban pénzügyi segítséget nyújtott a kormányközeli üzleti köröknek. Az SZTA még 2021-ben 72 milliárdos állami forráshoz juttatta a 4iG-t, amelynek segítségével a távközlési vállalat folytatni tudta a terjeszkedését. Korábban bemutattuk azt is, hogy az SZTA 17,5 milliárd forintot biztosított a Euronews felvásárlásához egy kormányközeli portugál üzletembernek.
Újabb állami 50 milliárd
Alig egy héttel azután, hogy a két állami cég befektetett az Ig Tech II nevű alapba, Jászai más úton is jelentős állami forráshoz jutott.
Tavaly áprilisban a Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozó NTH Nemzeti Tőkeholding Zrt. kiírt egy nyilvános pályázatot. Ezt a céget korábban azzal a céllal hozták létre, hogy hatékonyabbá tegye az állami hátterű tőkealapok működését.
Az NTH a pályázatában az állami tulajdonú, 50 milliárdos tőkével rendelkező alapjának a kezelésére keresett jelentkezőt. A kiírás szerint az állami alap a hazai védelmi ipar fejlesztését tűzte ki célul. A pályázat szerint a nyertesnek magánforrást is be kell vonnia, ezért cserébe pedig az állami 50 milliárdos tőkével is gazdálkodhat.
Jászai jó eséllyel indult ezen a pályázaton. A jelentkezés feltétele volt ugyanis a hadi és/vagy űripari befektetési tapasztalat. Zeisler Judit, a Transparency International Magyarország szakpolitikai vezetője szerint ez a feltétel leszűkítette a versenyt, hiszen ennek a kritériumnak nem sokan tudtak megfelelni. A pályázatot tavaly májusban végül Jászai alapkezelő cége nyerte el. (Erről korábban Zeisler a 24.hu-ra írt cikkében számolt be.)
Az eredményhirdetést követően ez az állami alap beolvadt egy újonnan létrehozott, Jászaihoz köthető magántőkealapba, amely az Ig Tech III nevet kapta. Ezzel az Ig Tech III-hoz került az állami alap 50 milliárdos tőkéje.
A pályázatot kiíró NTH Nemzeti Tőkeholding Zrt. érdemben nem válaszolt azokra a kérdéseinkre, hogy mi alapján választották ki a nyertest, illetve voltak-e más jelentkezők is.
A privatizáció
Tavaly nyáron a magyar kormány hosszas előkészítés után hatalmas hadiipari privatizációba vágott bele.
A magyar államnak több védelmi ipari vállalata is van, ezek többek között jármű- és lőszergyártók, illetve haditechnikai eszközöket javító cégek. Ezek egy részében az állam az egyedüli tulajdonos, más cégeket viszont nagy nemzetközi hadiipari vállalatokkal, például a német Rheinmetall-lal közösen birtokol.
A privatizáció első részeként a magyar állam egy csomagban több védelmi cégben adta el a tulajdona nagy részét. Az erről szóló megállapodást tavaly júniusban jelentették be, a részletek kidolgozása után pedig tavaly októberben írták alá. Eszerint a 4iG egyik leányvállalata, a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. (4iG SDT) hat magyar védelmi ipari cégben szerzett tulajdonrészt. A teljes portfólió vételára nettó 72,1 milliárd forint volt.
Ezen kívül további privatizációs ügyleteket is letárgyaltak. Tavaly szeptemberben jelentették be például, hogy a 4iG SDT a következő hónapokban 25 milliárd forintért megszerzi a magyar államtól a Rába Járműipari Holding többségi tulajdonát is, amely a magyar katonai járműgyártás egyik meghatározó szereplője.
A 4iG a tavalyi év második felében így több magyar védelmi ipari vállalatban lett tulajdonos. Ezen üzletek összértéke több mint százmilliárd forintot tett ki. Pontos összeget azért nem lehet mondani, mert nem minden esetben árulták el, hogy egy-egy vállalat üzletrészéért mennyit fizettek.
Ezen tranzakciók bejelentésével párhuzamosan jutott hozzá az állami forrásokhoz a privatizációkban részt vevő 4iG.
A 4iG tavaly augusztusban egy közleményben jelentette be: a két, Jászaihoz köthető magántőkealap, az Ig Tech II és az Ig Tech III összesen 96 milliárd forintot pumpál több részletben a 4iG SDT-be. Ez az a két magántőkealap volt, amelybe az állam néhány hónappal korábban több tízmilliárdot fektetett be.
A 4iG közleménye ezt a lépést azzal magyarázta, hogy a 96 milliárdot többek között „a magyar védelmi iparhoz kötődő iparágakban megvalósításra kerülő projektek finanszírozására” fordítják.
A Direkt36 birtokába került dokumentumok arról árulkodnak, hogy az állami források felhasználásáról már jóval korábban, tavaly májusban megszületett a döntés. Az Ig Tech II és állami befektetők között tavaly májusban megkötött, birtokunkba került szerződésben az is szerepelt, hogy az alap az állami pénzeket a 4iG SDT-be fogja fektetni.
Nemzetközi terep
A 4iG SDT pedig nemcsak itthon, hanem nemzetközi színtéren is igyekezett terjeszkedni. A 4iG SDT partnerségre lépett többek között a taktikai pilóta nélküli repülőrendszerek vezető gyártójával, az izraeli Aeronautics vállalattal és az amerikai Lockheed Martin rakétatechnológiai és tüzérségi üzletágával is.
A védelmi ipar a jövőben várhatóan még fontosabb szerephez jut, ami a 4iG számára is nagy lehetőségeket tartogathat. Az Európai Unió tavaly májusban döntött a SAFE (Security Action for Europe) nevű uniós haderőfejlesztési hitelkeret elfogadásáról. A program keretében a magyar kormánynak 16,2 milliárd euró – mintegy 6300 milliárd forint – lehívására lenne lehetősége. Az Európai Bizottság eddig a hitelre jelentkező 19 ország közül 18 kérelmet hagyott jóvá, Magyarország egyelőre nincs köztük.
Frissítés: Cikkünk megjelenése után, levélben reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium: „a 4ig vásárlása főként egy piaci hitelkonzorcium keretében zajlott, melynek tagjai piaci, és állami bankok egyaránt voltak. A finanszírozáshoz semmilyen kormányzati vagy állami döntés nem kapcsolódott.”
Ha szeretnéd követni a Direkt36 további cikkeit, iratkozz fel a nyomozásainkról szóló értesítésekre.
