Már most is sikeresen lehetne perelni a magyar államot klímaügyben

Magyarországon eddig még nem indult klímaper az állam vagy nagykibocsátók ellen, pedig egy, a Másfélfokon megjelent tanulmányi összefoglaló szerint ágazati szabályok alapján már most is sikeresen lehetne perelni a magyar államot.

Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban már több mint ezer klímaper indult. A keresetek a Párizsi Megállapodás után szaporodtak meg. Ebben az egyezményben az államok jogilag kötelező érvényű vállalást tettek arra, hogy az éghajlatváltozást mindenképpen 2°C alatt tartják, törekedve a 1,5°C-ra. A klímaegyezménynek vannak hiányosságai, de miután azok az államok, amelyek elfogadták a megállapodást, bíróság előtt is kötelesek felelni a végrehajtásáért. A cikket jegyző Kuslits Béla szerint pedig kreatívan indított eljárással sikert is el lehet érni. A siker másik kulcsát pedig az jelentheti, hogy nemcsak a tudományos bizonyíték egyre több az éghajlatváltozásra, hanem a következmények is napi szinten tapasztalhatóak, és ez könnyebbé teszi a bizonyítást is.

A klímatörvényekkel szemben gyakori kritika, hogy a jelen problémáit a jövő generációra tolná át a gyakorlatban, miközben több ország alkotmánya, így Magyarországé is, előírja a generációk közötti igazságosság elvét. A klímaperek nagy része ezért is emberi jogi alapon zajlik. A másik oka, hogy alapjogi alapon zajlanak ezek az eljárások, mert rendszerszerű klímajog jelenleg nem létezik – és ez nem csak a kerettörvény elégtelensége miatt van így.

Bár a magyar klímatörvény is az Alkotmánybíróság előtt van, a hatalmi ágak szétválasztása miatt a testület nem tud erősebb klímatörvényt kikényszeríteni az Országgyűlésből, ugyanakkor kulcsszerepe lehet abban, hogy milyen alaphangot ütnek meg majd a klímaváltozáshoz kapcsolódó jövőbeli perek és jogszabályok.

A bírókon is sok múlik, az ő felelősségük, hogy mennyire merik bátran és konkrétan összekötni az éghajlat-tudományi ismereteket jogi érvekkel, ki tudják-e mondani például azt, hogy

• nincsen más mód a 2050-re ígért karbonsemlegesség eléréséhez, mint a korai cselekvés ambicionálása, mivel a jövő nemzedékek számára a megoldás már talán nemcsak aránytalan teher lenne, hanem lehetetlen kihívás?
• Ugyanazt jelenti-e például a jog számára a „lehetetlen”, mint a tudomány számára a „rendkívül valószínűtlen”?

Egységes klímajog híján, alapjogi perek mellett elsősorban ágazati szabályok (energiahatékonysági támogatások elköltése, környezetvédelmi hatósági döntések, versenyjog, beruházásvédelem, stratégiák megvalósításának a kötelezettsége) alapján lehetne sikeresen perelni a magyar államot. Mert a kreatív és elkötelezett ügyvédeken és bátor bírókon túlmenően elsősorban minél több peres ügyre volna szükség, hogy megszülessen az első, környezet- és klímavédelmet, valamint a jövő generáció szempontjait előtérbe helyező sikeres klímaper hazánkban.